62. legjobb ifjúsági könyv a molyok értékelése alapján
75. legjobb fantasy könyv a molyok értékelése alapján

Harry ​Potter and the Deathly Hallows (Harry Potter 7.) 355 csillagozás

J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows

Harry has been burdened with a dark, dangerous and seemingly impossible task: that of locating and destroying Voldemort's remaining Horcruxes. Never has Harry felt so alone, or faced a future so full of shadows. But Harry must somehow find within himself the strength to complete the task he has been given. He must leave the warmth, safety and companionship of The Burrow and follow without fear or hesitation the inexorable path laid out for him… In this final, seventh instalment of the Harry Potter series, J.K. Rowling unveils in spectacular fashion the answers to the many questions that have been so eagerly awaited. The spellbinding, richly woven narrative, which plunges, twists and turns at a breathtaking pace, confirms the author as a mistress of storytelling, whose books will be read, reread and read again.

Eredeti megjelenés éve: 2007

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Bloomsbury, London, 2018
620 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781408894743 · Illusztrálta: Andrew Davidson
>!
784 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781338299205 · Illusztrálta: Brian Selznick, Mary GrandPré
>!
Bloomsbury, London, 2015
608 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781408865453

20 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Harry Potter

2424 tag · 8820 karc · Utolsó karc: 2020. április 5., 08:29 · Bővebben


Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Hermione Granger · Perselus Piton · Harry Potter · Ron Weasley · Albus Dumbledore · Minerva McGalagony · Dobby · Voldemort · James Potter · Nagini · Xenophilius Lovegood

Helyszínek népszerűség szerint

Godric's Hollow


Kedvencelte 53

Most olvassa 26

Várólistára tette 51

Kívánságlistára tette 82


Kiemelt értékelések

>!
budvigszandi P
J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows

Furcsa érzés, hogy vége. Annak ellenére, hogy újraolvasás, ugyanolyan nehéz elengednem a sorozatot, mint elsőre. Az utolsó fejezetekben már nagyon erős vágyat éreztem arra, hogy fogjam magam, és újból újraolvassam az egészet. Elképesztő, hogy mennyire kinőtte magát ez a történet, hogy milyen hosszú utat tettünk meg könyvről könyvre, és hogy meddig eljutottunk a végére. Amikor Harry-nek eszébe jutottak az első napok a Roxfortban és a régi kalandok, akkor éreztem úgy igazán, hogy még mindig mennyire imádom és mennyire nem akarom, hogy vége legyen. spoiler Meglepő, hogy mennyi dologra nem is emlékeztem az első olvasásból, és ez mind a hét könyvre vonatkozik. Az elején spoiler még mindig nagyon kedves helyet foglal el a szívemben és még mindig megkönnyezem. spoiler
Nagyon hiányozni fognak a szereplők, a Roxfort és az az elképesztő érzés, amit a sorozat olvasása ad nekem. Látatlanban is köszönöm J. K. Rowlingnak, hogy küzdött, és kiadatta az első részt és egy ilyen csodát teremtett meg. Viszlát a következő olvasásig! ♥

>!
Scholastic, New York, 2013
760 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780545583008
>!
Mrs_Herondale
J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows

Tényleg nem tudom összeszedni most,hogy mit gondolok erről a kötetről. Azt az egyet muszáj megemlítenem,hogy Dawlish mindig megszívja. Ő az a szereplő,akit mindig csak azért emlegetnek,mert már megint a St. Mungóban van. :D Minden halál és szörnyűség ellenére rettentő vicces kötet ez.
Ezenkívül általános gondolatok,amiket már úgyis mindenki ezerszer elmondott,de én még nem:
Ha ezentúl valaki szidni meri a Harry Pottert előttem,biztos hogy úgy üvöltöm le a fejét,hogy „NOT MY BOOK,YOU BITCH!” (avagy Mrs Weasly megmondja)
Azért kicsit öregebb fejjel végigolvasva látok én is hibákat benne,de ettől még ugyanúgy tökéletes sorozatnak tartom. Harry Potter miatt gyerekek ezrei kalimpáltak faágakkal varázsigéket üvöltözve,írtak Bájitaltan házidolgozatot megégetett szélű papírdarabokra,vagy rajzoltak villámjelet a homlokukra. szerintem olyat csak én játszottam,hogy én voltam Umbridge,a normális gyerekek olyat nem csinálnak:D De ami a legfontosabb,rájöttek mennyire izgalmas dolog az olvasás. Köszönjük.

>!
brigi11 P
J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows

Ahogy befejeztem az volt az első gondolatom, hogy milyen nevetséges az előző részhez írt értékelésem, Rowling csúnyán kibabrált velem.
Ha teljesen őszinte akarok lenni, nem ez volt a legjobb rész. Az eleje feleslegesen el van nyújtva, a vége kicsit össze van csapva. DE annyi mindent kaptam ettől a sorozattól, és annyira nehéz elköszönni a szereplőktől, a helyszínektől, hogy itt ülök és törölgetem a könnyeimet.
Köszönöm ezt a csodát, köszönöm a varázslátot,külön köszönöm Sirius Black-et és Neville Longbottom-ot, köszönöm, hogy legalább olvasóként részese lehettem. Ígérem visszatérek még Roxfortba ❤❤❤

>!
Izolda P
J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows

Vége. Vége… Képtelenség elhinni. Képtelenség elengedni a kezüket.
Nem tudtam tovább húzni, mert bár már olvastam 1-6-ig 2x, ezt meg 1x, most, hogy újrahallgattam az egészet, ugyanúgy izgalmas volt, sőt, talán még jobb is volt, mert tudtam, mi a vége, és nem rohantam keresztül rajta olyan gyorsan. Stephen Fry meg egy zseni, de ezt azt hiszem, írtam párszor. Hiányozni fog a hangja. Meg Harry, meg Hermione, meg Ron, meg Mrs. Weasley, aki kicsit lehetett volna az én (pót)anyukám is, meg McGonagall, meg Dobby, meg Dumbledore, akik talán az igaz kedvenceim voltak.
Ez az a sorozat, amit még tuti elő fogok venni egy párszor.

spoiler

>!
mandris
J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows

Nem először olvastam el a HP sorozatot, de, ha minden igaz, utoljára. Amolyan privát fogadalom volt, hogy olvassam el még egyszer, molyos pályafutásom idején is, hogy frissebb emlékekre támaszkodva is hozzá tudjam tenni a magamét a sorozatról folyó diskurzushoz.És örülök, mert talán most először volt az, hogy bár az első és a hetedik olvasás között hónapok teltek el, de – részben a megírt értékelésekre is támaszkodva – egyben tudtam látni a hét kötetet.
Az első pillantásra is látszik, hogy közel sem éreztem egyenletesnek a kötetek színvonalát. És e tekintetben a hetedik kötettel több, mint elégedett voltam. Bizonyos szempontból még talán azt is megkockáztatnám, hogy ezt értékelem a legtöbbre. Mindenképpen a javára írom, hogy elvarrta a szálakat, amelyeket el kellett varrni. Emellett ebben a kötetben végre megcsinálta azt Rowling, amit az ötödikben majdnem. Ha volt olyan része az ötödik kötetnek, amit szerettem (még ha egyébként be is árnyékolták azokat a részek, amelyeket nem), az az volt, ahogy a Harry és Dumbledore közötti viszony változott ebben a kötetben. A korábban stabil kapcsolat, amelyből Harry nem csak megnyugvást merített, de nagyon fontos szerepe volt abban is, ahogyan Harry önmagára tekintett, alaposan meginogott abban a részben. És ezt tudta JKR megismételni ebben a részben, ráadásul mentesen azoktól a zavaró tényezőktől, amelyek annyira tönkretették a szememben az ötödik kötetet.
Dumbledore a HP univerzum kvázi-szentje, akit a legtöbb kötet tökéletesnek mutat, ha vannak is emberi hibái, azok csak még szimpatikusabbá teszik őt a szemünkben. Nem tudtam megkísérteni a hatalom (Edevis tükrében is gyapjú zoknikat látott, a miniszterséget sem tudták rátukmálni). Az ötödik részben ugyan elkezdünk rá neheztelni, spoiler. A hetedik részre spoiler Rowling ebben a részben ismét mindent megtesz, hogy elbizonytalanítson minket felőle. Nagyon jó, hogy végre esendő, bűnös emberként látjuk. A hatodik rész már kezdte aláásni a Dumbledore-képet azzal, hogy gyengének, törékenynek mutatta, és láthattuk, hogy – szörnyűség – képes hibázni. Morális szempontból viszont kikezdhetetlen volt. Ez a rész konkrétan azzal fenyeget, hogy mindaz, amit hittünk a dolgok állásáról, hamis (na jó, szinte minden): spoiler És nagyon jó, hogy spoilerspoiler Amit például a saját hatalomhoz fűződő viszonyáról, illetve a hatalom birtoklására való alkalmasságról mond, azt akár G.K. Chesterton is írhatta volna. A HP univerzumban talán valóban Dumbledore jutott a legközelebb az életszentséghez, és életén keresztül JKR nagyon jól bemutatja, hogy ebbe nem beleszületett, hanem egy folyamat eredménye volt. A könyvsorozat egyik legfontosabb mondanivalója az, hogy mindig van visszaút a bűnből – még Voldemortnak is lett volna. Ez az út pedig nagyon keresztényi módon az őszinte bűnbánat lehetett volna. Ebben a kötetben (és a sorozat egészében is) ezt érzem a legfontosabb mondanivalónak, és ezáltal válnak D és V, illetve V és H egymás ellentétpárjaivá. Kisebb léptékben ugyanez a fő téma köszön vissza Ron, Lupin vagy épp Féregfark, de még sok más szereplő történetében is.
Rowling kereszténysége egyébként is időnként kiütközött a könyveken, de leginkább a hetedik részben. Ezért is tartom személy szerint túlzónak azt, hogy a sorozatot keresztényellenesnek vagy veszélyesnek nevezik. Vannak benne problémás részek, ezért nyilván, ha egy gyerek olvassa, fontos, hogy akár a szülővel átbeszélhesse ezeket. Korábban gondolkodtam rajta, mit szólnék, ha a gyerekeim szeretnék elolvasni a könyveket, támogatnám-e őket, vagy inkább lebeszélném róla. Nyilván az egész függ az életkortól, és a sorozat sikerének szerintem fontos összetevője volt, hogy voltak olyanok, akik a sorozattal tudtak felnőni, így ahogy egyre sötétebbekké váltak a részek, ez nem okozott problémát, hiszen az olvasó is egyre idősebb lett. Lezárt sorozatként viszont valószínűleg nem ez lesz az általános, és ezért talán tanácsosabb csak későbbi életkorban hozzáengedni a gyermekeket, ebben az esetben viszont talán az első részek gyermetegebb megoldásai ronthatják az olvasmányélményt. Nem tudom, mi lesz a sorsa a sorozatnak, meddig fog ilyen népszerűségnek örvendeni, és mikor adja át a helyét másoknak – vagy mikor adja vissza néhány korosabb fantasy-nak, amelyek szerintem néhány fokkal jobban megérdemlik a figyelmet.
Összességében felnőtt fejjel is szerethetőek voltak a könyvek, bár időnként azért több-kevesebb dolgot meg kellett nekik bocsátani. Ha nagyon akarnék, zsörtölődhetnék, hogy ebben a részben is adódtak következetlenségek, így például, ha komolyan vesszük, hogy spoiler, akkor eddig miért nem láttuk soha, hogy ez történt volna? spoiler spoiler A másik a Szükség szobája: spoiler Hasonló következetlenség, hogy spoiler
Az egész sorozattal kapcsolatban is van hiányérzetem, így például (szakmai ártalom) szívesen megtudtam volna többet a varázslótársadalomról. Mi van a minisztériumon kívül? Mivel foglalkoznak, honnan szerzik jövedelmüket? Mennyire általános az a családkép, hogy az anyák otthon vannak (ld. Molly Weasley, Narcissa Malfoy), míg a férfiak dolgoznak? Valóban ennyire stabilak a házasságok? (Ha igen, annak csak örülök.)
Az összélményt viszont jobban meghatározza, hogy JKR ügyesen ötvözte a hard és a soft mágiarendszereket, és ezek közül számomra ez az utóbbi volt az érdekesebb, és a könyv erkölcsi mondanivalójáról is többet megmutat, amit ez utóbbiról tudunk, a varázsigék mormolása és a pálcákkal való hadonászás ugyanis csak a felszín. Ha ezek mögé nézünk, akkor a HP világa is arra tanít meg minket, hogy az erkölcsi döntések nyomot hagynak lelkünkön, az önfeláldozás és a szeretet érték és erő, az önteltség viszont gyengeség és káros. De mindig van visszaút, az őszinte bűnbánat meg tudja gyógyítani még az alaposan megtépázott lelkeket is, ha hagyjuk.

>!
ddani P
J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows

Szerencsénkre az egész saga végülis rendes véget ér, izgalmasan és meghatóan.
Különös megelégedésemre szolgál két cselekményszál rendeződése: Severus Snape végre a helyére kerül, és a házimanók viszonylag kisméretű, ám különösen megindító szerepe. Bevallom, váratlanul többet könnyeztem és kevesebbet nevettem a záró köteten. A Jó és Gonosz Harca toposz bár elmaradhatatlan kelléke az epikus történeteknek, Rowling mégis olyan körültekintéssel támasztja fel, hogy elevennek és valódinak hasson. Egyszersmind helyrehozhatatlanul elültetett bennem egy előítéletet: akik a Mai Világ és a Fiatalok kulturális hanyatlása ürügyén a HP sorozatot gyepálják, alighanem elmulasztották elolvasni.

1 hozzászólás
>!
KiMO
J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows

„books will be read, reread and read again.”

Nem számít, hányszor vagy hány nyelven olvasom el, ugyanolyan zseniális újra és újra. Nem csak maga a könyv, hanem az egész sorozat egyben. Máris érzem a késztetést, hogy újra elővegyem a bölcsek kövét, hiszen még mindig annyi apró részlet és összefüggés van, amire nem figyeltem oda!
Ez az a történet, amibe bármikor bele tudok merülni. Értem ezt úgy, hogy nem veszem észre, hogy mellettem áll az ellenőr a buszon, vagy hogy este a fejem fölött repkednek a denevérek, akiktől amúgy rettegek. Nyilvános helyeken is képes vagyok azon kapni magam, hogy olvasás közben könnyek gyűltek a szemembe.
Lehet, hogy sokan, rengetegen imádják Harryt. Biztos, hogy többmillió olvasó mögé állok be a sorba, ha azt mondom, hogy még nem olvastam jobb könyvsorozatot, de ez egész egyszerűen így van. Köszönjük, J.K. Rowling!

>!
viky0222
J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows

„Whether you come back by page or by the big screen, Hogwarts will always be there to welcome you home.”

Négy éve az első rész volt életem első angol nyelven olvasott könyve. És most itt vagyok, és, hiába olvastam már számtalanszor magyarul, nem tudok mit mondani. Szomorú vagyok, hogy véget ért, és bár persze bármikor visszatérhetek hozzá, már angolul is más lesz kicsit. Nem rossz, de más.
A hetedik rész mindig is a kedvencem volt, itt teljesedik ki a történet, izgalmas, fordulatos, sok minden kiderül, és kitárul még jobban a varázsvilág az olvasó előtt. És mindg közül a legszomorúbb is, azt hiszem. spoiler Az ő halála az, amivel kapcsolatban immáron 10 éve tagadásban élek.
A herceg meséje fejezetet nagyon szeretem, sok mindent feltár, de a Három testvér meséje, az Ereklyék, minden csak egyszerűen fantasztikus.
Az epilógust is szeretem, ad némi információt, megmutat dolgokat, de van, amit ráhagy az olvasóra. És nem, a Cursed Child nekem nem folytatás, nekem itt véget ér a sorozat.
Köszönöm Rowling sokadszor is, 16 éve az életem része a Harry Potter, és biztos vagyok benne, hogy sokáig az is marad. ❤


Népszerű idézetek

>!
Eta IP

Tell me one last thing! Is this real? Or has this been happening inside my head?
(…)
Of course it is happening inside your head, but why on earth should that mean that it is not real?

579. oldal, King's Cross

Kapcsolódó szócikkek: Albus Dumbledore
8 hozzászólás
>!
Batus

Oh, of course,' said Ron, clapping a hand to his forehead. 'I forgot we'll be hunting down Voldemort in a mobile library.

83. oldal, The Ghoul in Pyjamas (Bloomsbury, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: Voldemort
2 hozzászólás
>!
PuPilla

Do not pity the dead, Harry. Pity the living, and above all, those, who live without love.

>!
sztimi53 P

“Excuse me?” said Hermione giggling. “What was the last one?”
“Come off it!” said Ron, looking in disbelief from Harry to Hermione. “You must’ve heard of Babbitty Rabbitty – ”
“Ron, you know full well Harry and I were brought up by Muggles!” said Hermione. “We didn’t hear stories like that when we were little, we heard Snow White and the Seven Dwarves and Cinderella – ”
“What’s that, an illness?” asked Ron.

114. oldal, The Will of Albus Dumbledore, Bloomsbury, 2007.

>!
sztimi53 P

The last enemy that shall be destroyed is death.

269. oldal, Godric's Hollow, Bloomsbury, 2007.

12 hozzászólás
>!
PuPilla

'Which came first, the phoenix, or the flame?' (…) -… a circle has no beginning.

1 hozzászólás
>!
PuPilla

Perhaps those who are best suited to power are those who have never sought it.

>!
tataijucc

“I was a fool!” Percy roared, so loudly that Lupin nearly dropped his photograph. “I was an idiot, I was a pompous prat, I was a—a—”
“Ministry-loving, family-disowning, power-hungry moron.” said Fred.
Percy swallowed.
“Yes, I was!”
“Well, you can’t say fairer that that,” said Fred, holding out his hand to Percy.

Chapter 30


A sorozat következő kötete

Harry Potter sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Neil Gaiman: Stardust
Kerstin Gier: Sapphire Blue
Philip Pullman: Northern Lights
Cassandra Clare: Clockwork Angel
Kendare Blake: Girl of Nightmares
Sara B. Elfgren – Mats Strandberg: The Key
Rachel Hawkins: Hex Hall (angol)
Diana Wynne Jones: Howl's Moving Castle
Joseph Delaney: The Spook's Apprentice
Rick Riordan: The Lightning Thief