Térdig ​sárban (Napnak fénye-ciklus 4.) 18 csillagozás

J. Goldenlane: Térdig sárban

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Alicia Star csak szórakozni érkezik Kanadába; kaszinózgatni, pofára ejteni pár balekot, kipróbálni néhány trükköt. Mi baj lehetne ebből?

Nos, ez az a kérdés, amit feltenni sem érdemes.

Alicia hamarosan azon veszi észre magát, hogy egy kedélyes maffiafőnök cibálja át az országon, ami „a Washington-krátertől a Yukonig egyadta radioaktív mocsár”. Ráadásul közben többen is lőnek rá, de természetesen felveszi a ritmust, és bedob mindent, amit zavaros ifjúsága alatt tanult. A helyi gengszterek egymás után kénytelenek szembenézni az esetlegesen nagykorú, feltehetőleg kínai, talán zsoldos, ám egyre nyilvánvalóbb, hogy szélhámos lánnyal.

Ő pedig töretlenül élvezi a játszmát, amit ez alkalommal az előkelő, kifinomult Kanadában játszanak, csillogó ledfényes kaszinókban – és térdig sárban.

A Napnak fénye-ciklus negyedik kötetében Goldenlane hozza a szokott formáját, bár ez alkalommal ebbe egészen kevesen halnak bele.

Tartalomjegyzék

>!
Delta Vision, Budapest, 2019
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633953136

Kapcsolódó zóna

!

Térdig sárban – képanyag

6 tag · 1 karc · Utolsó karc: 2020. január 29., 15:39


Enciklopédia 70

Szereplők népszerűség szerint

Alicia Star · Gabriel · Kibelezős Ripley · Ricardo Gaucher · szakértő

Helyszínek népszerűség szerint

Kanada


Most olvassa 6

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 99

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Dávidmoly
J. Goldenlane: Térdig sárban

A padlószőnyeg az jó, azon nem szoktak verekedni, mert abból nehéz kimosni a vért
*
Hiába, az élet zajlik, de azért néha nagyon sablonos, hagyta magát fegyverrel kiterelni, és kétségkívül kicsit unatkozott közben.
*
– Miért játszol?
– Mert még élek! Addig játszol, amíg élsz! Illetve, inkább úgy mondanám, hogy addig élsz, amíg játszol. Ha feladod, akár meg is halhatsz.
*
Járj a széllel, ahogy a szamuráj is mindig mondja. Tehát, hogyan kell széfet feltörni, idézte fel a profi idevágó tanácsait.
*
Szóval, mennyi a részem? Nem pénzben kérem, hanem festményben, ha lehetne. És az lenne a legjobb, ha egyenesen a Csád Beach-i villámba küldenéd. Tudod a címét, te fogod megvenni nekem!

Azzal nyilván nem fogok senkit meglepni, hogy tetszett a könyv. Nagyon tetszett. Ez a könnyed, de jól felépített, jó humorral és sodró tempóval előadott szélhámoskaland, amely zsáner hazai koronázatlan királynője Goldman Júlia, az egyik gyengém, és ilyen magas minőségben nagyjából korlátlan mennyiségben lennék képes felvenni a környezetemből. Szóval igen, nagyon tetszett.
Oké, az elején egy kicsit szokni kellett, hogy spoiler, viszont később olyan szép magyarázatot kapunk rá spoiler, hogy teljesen érthetővé válik, hogy miért spoiler. És hát az előkelő, kifinomult Kanada azért messze nem a fegyverropogástól hangos Szaharai Unió, itt elegánsabban kell játszani…
A karakterek között vannak régi ismerősök spoiler és új arcok (a kedvencem talán Atom Chloé és Szikra Miriam volt, de erős verseny ez, a legtöbb induló éremesélyes), a cselekményszövés sodró, a humor pedig a szokásos minőség.
A könyv legfájóbb spoiler hiányossága a mester profi tüntető hiánya volt. spoiler Oké, Alicia ígéretes lány, de a mester profi az igazi mester profi. Meg valahol a vége felé a 451. oldalon egy „az”-ból véletlenül „ez” lett. spoiler És azért azzal is együtt tudtam volna élni, ha Kovács Péter egy kicsit jobban megerőlteti magát a borítóval. spoiler Kész, negativitás kifújt.
Öt bandatag az ötből.

1 hozzászólás
>!
lilla_csanyi
J. Goldenlane: Térdig sárban

A Napnak fénye ciklus világa azért jó, mert mindig akad egy újabb kontinens, tele átejthető balekokkal. Ideális mindazok számára, akik szeretnek szórakozni!
Újabb kötet, és újabb imádott rész a szériában. Ritkán akartam ennyire, hogy egy könyvben lehetőség szerint mindenki élje túl, mert annyira szórakoztató ahogy próbálják utolérni önmagukat, de ez itt abszolút így történt. Alicia igazán klassz főhőssé nőtte ki magát, az új szereplőket mind imádtam, a történet szokás szerint csavaros és szédítő tempóban rohan előre, mindeközben pedig rettentően vicces. Imádtam!

1 hozzászólás
>!
Nienna001 MP
J. Goldenlane: Térdig sárban

Goldenlane az őrült pörgös üldözéses, átvágós eseményekben nagyon ott van. A művei ezekre alapulnak, ebben a sorozatban biztosan. Itt Alicia mutatja meg, hogy mit tud, és ki(ke)t tud átvágni. Igazi szárnypróbálgatás, annak viszont nagy tétekkel. Szidet nem übereli, de a saját módján nagyon ügyes ez a leányzó, akinek identitása igen változó a történet során. Tetszett. Igaz Budapestre kellett elmenni a kiadó boltjába, hogy hozzájussak, de megérte.

>!
liptonella
J. Goldenlane: Térdig sárban

Nagyon kellemes kikapcsolódás volt, köszönöm a szerzőnek is, nem csalódtam benne most sem, de azért nem állom meg megjegyezni, hogy a boritó rettentően ronda ezzel a fénytpisilő lebegő, pufikabátos babával.

2 hozzászólás
>!
Könyveslány P
J. Goldenlane: Térdig sárban

„Hidd el, Rossy, jó sztori! Imádni fogod!”

És tényleg :-). Végre újra az itt-ott radioaktív, kibertechnológiában gazdag, posztapokaliptikus világban! A Térdig sárban kikapcsol, megnevettet, meghökkent, feltölt, szórakoztat, ébren tart és rávesz, hogy éjfélkor még idézeteket írogass spoiler… Vállalom, hogy végtelenül elfogult vagyok a Napnak fénye ciklussal és Goldenlane hősnőivel, meg úgy általában a stílusával szemben, kb. a végtelenségig tudnám olvasni az ebben a világban játszódó történeteket. Ezek után nyilván nem meglepő, hogy Alicia is nagyon belopta magát a szívembe, és ugyanígy gyorsan megkedveltem a kemény gengszterfőnököt, valamint a változó körülményekhez rugalmasan adaptálódó bandatagokat is, de szívem csücske a „profi” lett :-). spoiler Élmény volt, szívesen ajánlom, nem csak Rossy fogja imádni :-).

3 hozzászólás
>!
Lehvira
J. Goldenlane: Térdig sárban

Goldenlane megint megcsinálta.
A történet és a szereplők magába szippantottak és imádtam olvasni a könyv minden sorát. Sőt! Meghozta a kedvemet ahhoz, hogy újraolvassam az egész sorozatot. Egyszerűen megunhatatlan az írőnő stílusa és történetei.
Ailica pont ugyanolyan szórakoztató és érdekes karakternek bizonyult, mint Sid, de ezt már megszoktam az előző részben. Sok megnyilvánulásán és gondolatán muszáj volt röhögnöm.
Két dolog szúrta a szememet a könyvben, de igazából az is lényegtelen semmisség. Egyrészt kicsit gyengének és bénának éreztem a karakterekre aggatott jelzőket, neveket (Pl. Atom Chloé vagy Mészáros Gabriel), másrészt Miriam néhol már túlzottan is butusnak és naivnak tűnt, ami abban a helyzetben nem tűnt túl helyénvalónak vagy bölcs dolognak.

3 hozzászólás
>!
Wágner_Szilárd
J. Goldenlane: Térdig sárban

Zseniálisan megírt, fordulatokban gazdag izgalmas kalandregény. Szerintem elég ennyit tudni róla.
Akik eddig is szerették Goldenlane regényeit, azok cseppet sem fognak csalódni, akik meg nem ismerik, azok sem fognak csalódni.
Ez a regény is azt bizonyítja számomra, hogy Goldenlane a hazai zsánerirodalom koronázatlan királynője. Szívesen látnám a nemzetközi porondon is, mert véleményem szerint megállná a helyét, és hasonlóan sikeres lenne, mint itthon.

3 hozzászólás
>!
Zanbar
J. Goldenlane: Térdig sárban

Oh Canada, Oh Canada…

Régóta kétségtelen számomra, hogy az írónőnek az úgynevezett „rogue” karakterek sikerülnek a legjobban, Argos, Tani, Róka, Arh'hin, vagy éppen Sid, ezek megalkotásában felépítésében érzi a leginkább otthon magát. Stílusjegy és annak hibátlan.
Azt viszont immáron könyvek óta érzem, hogy a „fehérgalléros” bűnöző, a svindler, a nagy hantás, a Nobel-díjas mellébeszélő mellől egyre jobban hiányzik a teljesen logikus ellenpólus. Nem tűnt el, csak számomra meggyengült. Hiszen egy olyan világban, mely kitermeli magából a fent taglalt átverés grófokat, hercegeket, királyokat elkerülhetetlenül létrehozza a maga erőszakszervezeteit, maffiagorillák, elvakult szektások, megszállott japánok és kérges lelkű veteránkatonák formájában, akiknek van elég tűzereje és elszántsága bármilyen tervet szétlőni – főleg amiről nem is tudnak.
Számomra immáron hiányzik a szata, ki sziklánál biztosabb támasza urának, egy Q, ki a harcot közvetlenül a lélegzés után hagyja abba, vagy a nagy varázsló, akinek keze nyomán égett a márvány. Azok karakterek, kinek jelenléte egyensúlyt teremt, és megfelelő pillanatokban belépve újra eldöntik a dolgok kimenetelét.

Ennek hiányában – számomra – valahogy súlyát veszti a világ veszélyesebbik fele. Jelen van, ezt elismerem, ám immáron sokkal gyengébben, fű alatt, felcserélve a szerepét a háttérben tevékenykedő hazudozva hasbeszélő karakterekkel.
Nem kizárt, hogy ez tudatos írói döntés volt, csak engem zavart.

A világ melyet kapunk továbbra is kellemes. Ahol kell modern, ahol kell földhöz ragadt és én éreztem benne valamiféle fejlődést. Az első kötetekben a technológia mintha kevéssé lett volna nyilvánvaló, mintha korai szakaszban járt volna (nyilván nem így volt, de érzésre ez maradt meg) mostanra viszont, hiszen eltelt valószínűleg majd húsz év, látványosabb és hétköznapibb lett. Elhiszi az ember, hogy a világ halad.

Mint fentebb írtam, ezúttal is a svindler játszma tanúi lehetünk. Alicia, aki minden világból a legtöbbet kapta, némi szabadságra vágyva kiruccan Kanadába, hogy a „profitól” – kit nem nevezünk nevén :) ellesett trükkökkel szórakozzon egy kicsit. Természetszerűleg közbeszólnak a helyi erők, akinek sokkal nagyobb formátumú terveik vannak, melyekben végül ő maga is szerepet kap.
A regény gengszterei kissé Rejtőiek. Nyilván bűnözők, és nyilván vannak aljas tetteik, de különös módon ez utóbbiaknak nincs valódi súlya és azt hinné az ember, hogy ez a történet egyetlen erőszakos cselekedet nélkül is elmenne a saját lábán. Éppen ezért viszont a hirig idegentest a rendszerben, s csupán arra jó, hogy kihangsúlyozza minden terv szétlőhető – lenne, ha hagynák… Nem nevezem hibának, inkább kicsit satnyának.

A karakterek éppen ezért kettősek. Alicia Sid női verziója, bár kevéssé tolakodó formában és többször sarokba szorítva, ezzel jelezve ifjú mivoltát. Richardo, Martin és Rossa Kanada kifinomult maffiózói kellemes alakok, ám talán kicsit túlságosan is finomkodóak. A hatalmat nem adják, azt elveszik, így ismételten hiányoltam azt a bizonyos gengsztertempót.
A kisebb levegőhöz jutó mellékszereplők inkább eredettörténetükben, sem mint jelen idejű tetteik okán érdekesek, hogy ki miként, milyen előélettel lépett a bűnözői útra, ki mit vállalt és áldozott fel érte. ŐK is idomulnak „finomkodó” főnökeikhez, elvétve lépnek csak a saras harcmezőre, hogy csőre töltött kombifegyverrel legyenek a „Végzet kórusának karmesterei – Mad Max”. :-)

Igen, ez az egyensúlytalanság volt számomra a legnagyobb negatívum, mert így sem furfangos „krimi neonoir” sem valódi cyberpunk nem tudott lenni.

Talán nem ez a sorozat legtökéletesebb darabja, de szórakoztató irodalomként – melynek készült – teljesen megállja a helyét.

Zárszóként, én személy szerint, szívesen olvasnék egy valamivel keményebb hangvételű művet ebben a világban. De ez csak az én kérges szívem vágya :-)

>!
kamububu P
J. Goldenlane: Térdig sárban

Négy csillag. Egyelőre. Lesz ez több is, csak várjuk ki. Mert ígérem, hogy neki fogok futni megint. Addig meg vállalom az ünneprontó szerepét, mert valakinek azt is kell…

Annak baromira örültem, hogy habár ismerjük a világot, mégis egy olyan szeletébe kóstolhattam bele, amire eddig csak kis utalások voltak. Jó volt végre térdig gázolni bele! :)
Imádtam azokat a pillanatokat, amikor rádöbbentem, hogy az ismeretlen szereplők egy része nem is annyira ismeretlen. Pörgős is volt, bár jóval megfontoltabb tempóban haladtunk, mint azt a ciklus előző két kötetében megszokhattuk. Viszont ahhoz képest meg, hogy milyen udvarias Kanadát vártam, azért helyenként jócskán túlléptünk az illedelmesség keretein.
Ami most kicsit jobban fáj, hogy számomra Alicia valahogy nem vált olyan meghatározó karakterré, mint amire számítottam. Persze, szárnyakat bontogat, próbálgatja az új határait, izgága és fiatal, szóval ez még akár bele is férhet, de közben inkább egy Sid-utánzatnak tűnt. És maga a történet is inkább volt számomra most egy Holdnak árnyéka remake. Talán emiatt nekem ez a könyv most inkább a kis emberekről szólt. Miriam-et és Ripleyt nagyon bírtam!

Mindenesetre tényleg kell ezt még újra olvasnom, mert úgy érzem, hogy most túl korlátolt volt az elmém a sárban elmélyüléshez.

2 hozzászólás
>!
Spinster_in_Sensible_Shoes
J. Goldenlane: Térdig sárban

Három felhőtlen órát töltöttem azzal, hogy felfaljam ezt a könyvet, és mint eddig mindet, ezt is imádtam. A kolléganőm kissé érdekesen nézett rám, mert olvasás közben bizony gyakran fel-felvihogtam, és nem tudtam neki pontosan megmondani, hogy min… Még mindig vigyorgok, és vissza-visszatérek részekhez, újra végigrágva bizonyos mondatokat. Még mindig nem döntöttem el, mi lesz a kedvenc idézetem, mert ismét csak sokan versenyeznek. Élveztem, hogy milyen utalásokat fedezek fel az előzményekre, és azt is, hogy mindig újat fedezek fel benne. Ilyen egy jó könyv; ezerszer szórakoztat! :)

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Riszperidon P

– (…) Holnap leszek huszonegy.
– Gratulálok. Szép kor. De elmúlik!

16. oldal (Delta Vision, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: Alicia Star · Ricardo Gaucher
10 hozzászólás
>!
Riszperidon P

Miért van az, hogy minden pasas botkormány-vezérlésű?

103. oldal (Delta Vision, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: Alicia Star
1 hozzászólás
>!
Dávidmoly

A padlószőnyeg az jó, azon nem szoktak verekedni, mert abból nehéz kimosni a vért (…)

15. oldal, Első rész: Fehér fény a fekete mocsár felett

Kapcsolódó szócikkek: vér
>!
Riszperidon P

Ausztrál létedre jól adod a kínait!

108. oldal (Delta Vision, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: Ricardo Gaucher
>!
Dávidmoly

A profinak volt egy gyakran ismételt tanácsa. Olyan embereknek, akik rendszeresen beszélgetnek egymással, célszerű ugyanazt hazudni.

399. oldal, Második rész: Táncolsz-e jobban, mint én?

Kapcsolódó szócikkek: hazugság · Sid · tanács
>!
ViraMors P

– Nyugi, Zoé, tudom az alapszabályt, a vendégek szórakozását nem szabad megzavarni holmi piti tömeggyilkossággal.

>!
Riszperidon P

Ripley, a nyers plasztik nem játék!

146. oldal (Delta Vision, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: Gabriel · Kibelezős Ripley
2 hozzászólás
>!
Dávidmoly

Ez a sok személyes sérelem, meg hiszti, meg egyéni elképzelések! Hát tényleg, ma már egy rablóbandát is csak úgy lehet vezetni, ha az ember előtte ledoktorál pszichológiából?

198. oldal, Második rész: Táncolsz-e jobban, mint én?

Kapcsolódó szócikkek: pszichológia
>!
Könyveslány P

Az utolsót, aki beszólt a ruhámra, Csád Beachnél halászták ki a tóból, átvágott torokkal!

Kapcsolódó szócikkek: Alicia Star
>!
Riszperidon P

Én viszont úgy tanultam, hogy amin túlvagy, azzal ne törődj!

66. oldal (Delta Vision, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: Alicia Star

Hasonló könyvek címkék alapján

Hídvégi Igor: Középkor újratöltve 1.
Vivien Holloway: Mesterkulcs
Alexandra Bracken: Sötét örökség
James Dashner: Az útvesztő
Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A káosz temploma
Lilian H. AgiVega: A Bermudák királynője
Vladimir Weaver: 13+1
L. J. Wesley: Egy űrállomás-takarító naplója
Moira Young: Blood Red Road – Vérvörös út
Suzanne Collins: A kiválasztott