12. legjobb sci-fi könyv a molyok értékelése alapján
35. legjobb romantikus könyv a molyok értékelése alapján
41. legjobb fantasy könyv a molyok értékelése alapján

Napnak ​fénye (Napnak fénye-ciklus 1.) 173 csillagozás

J. Goldenlane: Napnak fénye

Mi ​jöhet egy világháború után?

Természetesen egy újabb világháború – állítja őfelsége, Tien Naga-Hai Huang-Ti, mert a történelem szerint az emberiség rendre elfelejti az atombombázás borzalmait, és mindig jön egy újabb Utolsó Háború.

Az ifjú császárnak, aki negyedik az Új Császárok sorában a Kínai Birodalom élén, rögtön a koronázása után leküzdhetetlennek látszó kihívásokkal kell szembenéznie: a kívülről fenyegető Ausztrál Föderáció mellett minden pillanatban számolnia kell a Birodalmon belüli riválisaival is.

Ticca Min sokáig azt hitte, hogy a jövője semmiben sem fog különbözni a kockanegyedek többi lakójának életétől. Jobb, ha az álmait még magának sem meri bevallani, csak elfogadja az egyetlen lehetséges utat.

Egyetlen pillanat, egyetlen döntés elég, hogy minden megváltozzon körülötte… és ami kezdetben csak izgalmas kalandnak tűnik, az idővel olyan események elindítója lesz, amellyel a Birodalom és a világ békéje is veszélybe kerül, az uralkodó… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Delta Vision, Budapest, 2015
ISBN: 9789633951217
>!
Delta Vision, 2015
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633951033

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Tien Naga-Hai Huang-Ti · Ticca Min · Aisha · Medve · Csang Lin · Ugróegér


Kedvencelte 48

Most olvassa 13

Várólistára tette 179

Kívánságlistára tette 171

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
Gaura_Ágnes IP
J. Goldenlane: Napnak fénye

Posztapokaliptikus Pandaföldre pozicionált, pimaszul pörgős, ponyvaelemekkel pöttyözött, príma produktum. Plusz pozitívumok: poszthumán problematika, protézises prémkedvenc prezentálása. Pikírt párbeszédek, perverziómentes párkapcsolatok pazar párosítása. (*pukedli*)

14 hozzászólás
>!
Niitaa P
J. Goldenlane: Napnak fénye

Minek gyűjteni az el nem csókolt csókokat, amikor az ember életében bármelyik nap lehet az utolsó?

A könyv befejezése után első dolgom volt a kedvencek közé felvenni. Az írót is.
Már az elején megfogott, hiszen robotok vannak benne! Örömtáncot jártam otthon, mikor erre az aprcsóka, ám de számomra annál jelentősebb információra rájöttem. :)
Ritkán olvas az ember ennyire összetett történetet, ahol nem tudja kitalálni a következő mozzanatot, így még nagyobb lelkesedéssel ugrottam fejest J. Goldenlane világába. Nagyon tetszett a több szempontból is bemutatott történet, főleg azok a részek, ahol ugyanazt az eseményt láthatjuk több szemszögből, például, ki hogyan készül a bálra. A szókincs teljesen megfogott, gyönyörű a fogalmazás. A borító kellemes a szemnek, főleg, mikor a sorok között is teljesen megelvenedik. Hiába csak egy apró mozzanat, nekem az a kedvenc részem :)
A szereplők gondosan megformáltak, emberszagúak. Ticca karaktere tökéletesen el lett találva, imádtam minden kis apró jellemzőjvel együtt. Ugyanúgy a többieket is. Sicc urat én is elfogadnám házikedvencnek, panellel együtt természetesen! :)
A könyv rettenetesen olvastatja magát, alig lehet letenni. S mikor már azt hinnénk, nem érhet meglepetés, kerek a történet, akkor is kapunk egy újabb információ morzsát, ami megváltoztatja az ovlasó hozzáállását néhány dologgal szemben. spoiler
Várom már, hogy a Holdnak árnyékát is kézbe vehessem. :)

6 hozzászólás
>!
Gorkie P
J. Goldenlane: Napnak fénye

Az elején picit lassan indultak be az események, de aztán nagyon megszerettem. :)
Annyi minden volt ebben a könyvben! Politika, árulás, összeesküvés, akció, szerelem, barátság, hűség, robotika… mindezt egy nagyon érdekes világban megírva, remek csavarokkal.

Bővebben:
http://olvasokorut.blogspot.com/2016/12/j-goldenlane-na…

>!
Delta Vision, 2015
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633951033
>!
Madama_Butterfly P
J. Goldenlane: Napnak fénye

Sírva röhögős rekeszizom-fejlesztő fitnesz-könyv ez, kérem szépen!
J. Goldenlane azon szerzők közé tartozik, akiket pár mondat után azonosítani lehet az egyedi stílusról: humorosan őrült, őrülten humoros gyönygyszemek kerülnek ki a keze (vagy tolla, laptopja, miegyebe alól), érdemes és élvezet olvasni és kikapcsolódni a történetein.
Ez a könyv sem kivétel, olvassátok! Napsütésben, holdfénynél, csillagok ragyogásánál – a jó szórakozás garantált! :)
Ui: Nem vagyok nagy macskapárti, de Macska Úr és Sicc úr elrabolta a szívemet…. ♥♥♥

8 hozzászólás
>!
Mrs_Curran_Lennart P
J. Goldenlane: Napnak fénye

Végy egy fiatal császárt, egy műszerész fiút, egy furcsa lányt és egy ausztrál titkos ügynököt. Jól keverd meg és dobd őket váratlan helyzetekbe!
Az Isteni balhén megedződve már meg sem lepődöm, hogy az írónő újabb humoros őrültségekkel állt elő. A váratlan fordulatokkal teli sztori ezúttal egy disztópikus Kínában, kb 200 év múlva játszódik. Lin és Ticca Min egy macskának köszönhetően (ugye mekkora poén) bonyolódnak bele a császár körüli herce-hurcába.

>!
Briggan
J. Goldenlane: Napnak fénye

Nagyon élvezetes, pörgős, érdekes könyv volt, olyan humorral megírva, hogy sokszor folyt a könnyem a nevetéstől. :)
A karakterek nagyon jól lettek megalkotva, mindenki belopta magát a szívembe. Ticcát szerettem az őrültségeiért, és a hűségéért a császár iránt, és azért, amilyen spoiler elintézte spoiler urat (a házmesterről és a kalauzról meg már ne is beszéljünk :D). Lint szerettem a nyugodt természetéért, a profizmusáért; Macska Urat, mert ő a császár, és a császárt mégiscsak szeretni kell (plusz ilyen hihetetlen lánykérésről soha nem hallottam :D), Aisháról ugyan a bál óta tudtam, hogy merre fog kilyukadni, de nagyon érdekes volt a személyisége.
A történet pörgött egyfolytában, egyik csavar követte a másikat, a harcjelenetek nagyon izgalmasak voltak, és a könyv végére minden kérdésemre megkaptam a választ.
Illetve ezennel új kedvenc könyves párt avatok, aki nem más, mint spoiler

Azért kíváncsi lennék, hogy miért szerepel itt is a Hamupipőke-motívum. Puszta véletlenség, hogy a Farkastestvérben Lui Vang is vitte a ciőjét Chris után, itt pedig Naga Ticca után?… :)

3 hozzászólás
>!
NewL P
J. Goldenlane: Napnak fénye

Nekem már az első mondat elég volt ahhoz, hogy beleszeressek a történetbe ("Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy utolsó kínai császár.") Aztán jött a többi mondat, és a leggyakoribb reakcióim a kuncogás, és a nem tudom elég gyorsan olvasni a történetet voltak. A hangos kacajtól csak a párom jelenléte tartott vissza, mert ilyenkor mindig gyanakodva néz, hogy nincs-e valamilyen bajom (persze a szokásoson kívül, hogy már megint se nem lát, se nem hall állapotban lát).
A történésekről nem akarok írni, ezt mindenki olvassa el és szeresse, vagy ne szeresse.
A szereplők között Sicc Úr volt az elsődleges kedvencem, utána jöhetnek csak a többiek, de ott már nehezen tudnék rangsorolni.

8 hozzászólás
>!
Disznóparéj_HVP I
J. Goldenlane: Napnak fénye

Már két hete befejeztem a Napnak fényét, de gondoltam, hagyom egy kicsit pihenni az élményt. Mégis csak tíz évet vártam erre a regényre, mondom, csak szükségem van egy kis időre, hogy objektív értékelést írhassak. Úgyhogy pihentettem pár napot az élményt, hogy kizárhassam az érzelmeimet.

DE NEM MEGY B+

Oké, szóval tíz évet vártam erre a könyvre, és azt a rohadt, de mennyire vártam. És aztán kijött, nézett engem, én meg néztem őt, és halogattuk egymás megkóstolását, mint ahogy a pizzaszeletnek is először a szélét eszem meg, aztán a közepét, ahol lubickolhatom a feltétben.

A történet egy posztapokaliptikus, de némiképp már talpraállt világba kalauzolja el az olvasót, több nézőpontkarakterrel dolgozik, és ÚRISTEN EZ EGY ÚJ GOLDENLANE, NEM ÉRTED, AZONNAL MENJ ÉS VEDD MEG.

Azt hiszem, az objektivitás nem fog menni. Nem is akarom. Ezt a könyvet ugyanúgy sírva végigröhögtem, mint azokat a Beholderes ill. Valhallás köteteket, amiket még a középsulis koleszból a napi másfél órás kimenőidő alatt vásároltam meg Esztergomban, a Bástya alatti mobil könyvesboltban, vagy fent, a Babitsban, aztán mohón kábé ezerszer végigolvastam. A szereplők mind kedvelhetők, a konfliktus amilyen őrült, annyira reális, és az egész EGY ÚJ GOLDENLANE, A FENÉBE IS, HÁT AZONNAL SZEREZD BE!

Szóval, röviden és tömören, és befejezem a sikítva fangirlködést, ez a könyv remek szórakozás, még komoly témákat is érint, izgalmas is kellőképpen, és pofátlanul jól mutatna a sztori egy Deus Ex-jellegű számítógépjáték háttereként, szóval, kedves játékipar, kösd föl a gatyád, mert jön J. Goldenlane és lebont. Én pedig a háttérben állva lelkesen fogok tapsolni hozzá.

Ó, azt mondtam már, hogy ezt a könyvet szerezd be, lehetőleg még tegnap?

30 hozzászólás
>!
h_orsi P
J. Goldenlane: Napnak fénye

A történet gyors és pörgős. Egy pillanatra sem lehet megállni és unatkozni.
Ez egy baromi jó könyv! Annyira, hogy napokig azon agyaltam mi mást kellene mondanom ezen kívül. Mi tudná kifejezni azt, hogy mennyire tetszett? Biztosan fogok még olvasni a szerzőtől, olyan stílusa és fantáziája van, ami nem csak egyedi, de szórakoztató és megunhatatlan.
Úgy faltam fel, mint egy éhes kisgyerek. A pocim azonban még mindig nincs tele; repetát követelek!

Az első gondolatom az volt: ebből akár filmet vagy egész sorozatot lehetne csinálni! Kidolgozott, jól szerkesztett, a világot és a karaktereket rendkívül jól ábrázolt könyvről beszélünk.

Mindig meg tudott lepni. Nem csak beleéltem magamat a történetbe, de közben jól is szórakoztam. A három szereplő kalandjai igazán érdekesek és humorosak voltam.

http://konyvkoktel.blogspot.hu/2016/06/j-goldenlane-nap…

5 hozzászólás
>!
Riszperidon P
J. Goldenlane: Napnak fénye

Hát akkor most jöjjön a Holdnak árnyéka után a Napnak fénye! :)
Valami oknál fogva, nekem ennek a könyvnek a cselekménye úgy éreztem lassabban indult be, mint a Holdnak árnyékánál, amiben így utólag belegondolva, az is benne volt, hogy sokszor, már nagyon fáradtan, és egy-egy hosszú nap után jutottam el az olvasásig, félig már kb aludtam.
De végül, egyben, kerek egészként, megint imádtam, és megint csak zseniális egy könyv volt. Mert onnantól kezdve, mikor számomra már pörgőnek éreztem az eseményeket, alig bírtam letenni, és egész nap azon pörögtem, hogy végre megint olvashassam. A végén bajban is voltam, mert épp az ország egyik végéből utaztam a másikba, és már naplementekor sem volt túl ideális a fény az olvasáshoz, de ami még szörnyűbb volt, hogy egy jó ideig, mikor kint már sötét volt, még nem lehetett a buszon a kis lámpákat felkapcsolni, így ha volt leszálló, és felkapcsolta a nagyobb fényt a sofőr, és akkor estem neki a maradék pár oldalnak. De így legalább elmondhatom magamról, hogy a könyvet a Napnak fényénél kezdtem, de a Holdnak árnyékánál fejeztem be. :D
És igen, a busz. Köszönhetően a zseniális stílusnak, itt is sikerült sokszor elröhögni magam, így néha csak pislogtak a buszon, hogy mi a bajom.
Imádtam Ticca Min csípős, ami a szívemen az a számon stílusát, a talpraesettségét. Kedvenceim voltak azok a helyzetkomikumok, amik abból adódtak, hogy ő nem tudja, hogy ki is igazából Macska Úr. A vele eltáncolt két tánc pedig…. Mind a kettőnek megvolt a maga bája. A másodiknak pedig az egész hangulata nagyon magával ragadott, szinte úgy éreztem én is ott táncolok velük, és itt volt az a pont, amikor nekem nagyon beindult a történet.
Kicsit ellentmondva annak, ahogy kezdtem, igazából az írónő stílusában a humoron kívül az fog meg nagyon, hogy amikor már azt hiszed, hogy a történetben van még olyan 100 oldalnyi, egyszerűen csodálkozol, hogy hogy lehet hátra még 300 oldal, de ahogy szépen olvasod sorban, jönnek a jó kis csavarok, és a „Te jó anyám” érzés. Ilyen volt például a kiborg személye, vagy amikor kiderült, hogy ki áll az összeesküvés hátterében. Amúgy pont talán emiatt a személy miatt marad le a fél csillag, mert miután kiderült, első körben bíztam abban, hogy mégsem ő, és jön megint egy aprócska csavar, vagy ha már kiderült, nem egy pár oldalas ejnye-bejnyével zárul a szál.
Összevetve az egészet, egyszerűen imádtam ezt is, úgyhogy jöhet az összes többi mű is az írónőtől! :)


Újraolvasás után pár szó, mert érdemes rá. Majd' egy év különbséggel olvastam újra a könyvet, amitől első körben ódzkodtam, de @ViraMors csak rávett „nagy nehezen”.
Hogy tetszhet másodszorra így egy könyv, ami elsőre annyira nem jött át? Hogy került be nálam a top 3 Goldenlane-be, úgy, hogy eddig jóval hátrébb kullogott? Mondjuk úgy, hogy végre most, ha az olvasáshoz jutottam, nem voltam még hullafáradt, és minden idegszálammal a történetre tudtam koncentrálni, úgy, hogy ha végre rendesen van időm, simán elolvasok egy fél nap alatt belőle 230 oldalt, ami még hátra volt. Úgy, hogy észreveszem azokat az apró utalásokat, amiket annak idején a fáradságomnál fogva sem vettem észre, illetve akkor még nem ismertem a történetet. Most ugyanilyen lendülettel és lelkesedéssel vetem magam a Holdnak árnyékába, majd hamarosan a Csillagok szikráiba, de a nagy lendületvétel mellett még marad időm arra, hogy felértékeljem öt csillagra a Napnak fényét!

10 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Gorkie P

– Na és a dobozszállóban? Amikor felkeltem, ott aludtál közvetlenül mellettem. Halljam, mivel magyarázod, hogy éjszaka a matracod odaosont az én matracom mellé?
– Hogy kicsit elcsúszott a matracom, arról igazán nem tehetek.

371. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Csang Lin · Ticca Min
3 hozzászólás
>!
mezei P

– Nem az jut legmesszebbre az úton, aki a leggyorsabb, vagy a legszívósabb, hanem aki nem hagyja abba a járást. Ha megállsz, vesztettél. De mindaddig, amíg lépkedsz, van esélyed célba érni. És közben elhagyod mindazokat, akik megálltak, legyenek ők bármennyivel is jobbak nálad.

248. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tien Naga-Hai Huang-Ti
2 hozzászólás
>!
Gorkie P

– Javíts ki, kérlek, Menyét, de én nem emlékszem olyan esetre, hogy valakit délben kiengedtek az orvosok, és estére már vissza is küzdötte magát a kórházba. Ez példátlan bár kissé kétes eredmény egész eddigi pályafutásom alatt, pedig nem ma kezdtem a szakmát.

240. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ugróegér
9 hozzászólás
>!
Látogató

A Menyétnek nevezett nő még ekkor is képes volt szemrebbenés nélkül a Medvére nézni. Kötélidegzettel rendelkező, ötgyermekes családanya volt, tehát ő lazításnak fogta fel a konspirálást, pihenésnek a fegyveres harcot, és évente egyszer elment egy kéthetes sivatagi túlélőtúrára, hogy kicsit távol lehessen a családjától.

50. oldal, VII. fejezet (Delta Vision, 2015)

>!
h_orsi P

Felső „A” kategóriájú, különleges státuszú ausztrál titkos ügynök vagyok, aki éppen minősített hazaárulást követ el.
Egyéb kérdés?

Kapcsolódó szócikkek: Aisha
>!
Niitaa P

Minek gyűjteni az el nem csókolt csókokat, amikor az ember életében bármelyik nap lehet az utolsó?

477. oldal

>!
Niitaa P

Pedig ha az ember kizárja a lehetetlent, akkor a maradék megoldás a helyes, bármennyire is nonszensznek tűnik.

255. oldal

>!
Niitaa P

– (…) Az értelme helyett hass az érzelmeire, mert akit az érzelmek irányítanak, azt könnyebb becsapni.

222. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tien Naga-Hai Huang-Ti
>!
Niitaa P

Muszáj áldozatokat hozni, különben nem jutunk előrébb.

106. oldal

>!
Orsi_olvas

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy utolsó kínai császár.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Tien Naga-Hai Huang-Ti

A sorozat következő kötete

Napnak fénye-ciklus sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

James Patterson: Világmegmentés és más extrém sportok
Marissa Meyer: Cinder
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Acsai Roland: Szívhajítók
Stephenie Meyer: A burok
Rick Yancey: Az ötödik hullám
Veronica Roth: A hűséges
J. L. Armentrout: Obszidián
Amie Kaufman – Meagan Spooner: These Broken Stars – Lehullott csillagok
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál