Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Halálos képzelet (Eve Dallas 30.) 48 csillagozás
Gyermekkoruk óta barátok voltak, és egy cél vezette őket: uralni a virtuális valóságra épülő játékok piacát. A kemény és gyönyörű Cill; a dörzsölt Var; az üzletember Benny és a zseniális Bart. Legújabb programjuk, amelyben a játékos egy hamisítatlan, képzeletbeli világba kerül, már csaknem elkészült.
Ám Bartot holtan találják, és minden jel szerint a játék egyik negatív hőse végzett vele. A csapat széthullik. Ki tervezte meg a pusztító, virtuális halált? Még Eve Dallas hadnagy, New York legkitartóbb nyomozója is csak nehezen találja a választ, de egyre mélyebbre ás a játékvilág csillogó felszíne alá, végül átlátja a gyilkos tervét, és megtudja, hogy a játék korántsem ért még véget…
Eredeti megjelenés éve: 2010
Enciklopédia 9
Szereplők népszerűség szerint
Batman · Roarke · Eve Dallas · Delia Peabody · Ryan Feeney · Ian McNab · Lawrence Charles Summerset · Nadine Furst
Kedvencelte 2
Várólistára tette 13
Kívánságlistára tette 12
Kiemelt értékelések
Ez nagy izgalamas és érdekes rész volt.
A gyilkosság módja igazán szokatlan volt, egy virtuális játék végzett az áldozattal. Feeney és az emberei most igazán kiélhették magukat.
Eve nagyon gyorsan rajött, ki a tettes, csak a bizonyítás volt hosszadalmas. Roarke most is kivette a részét a nyomozásból, Eve-el nagyon jó csapatot alkotnak.
Az epilógus nagyon kellett, hiszem hogy lehet barátságból szerelem :)
Kicsit sok volt számomra a számítógépes zsargon, elveszettnek éreztem magam, mint Eve szokta. Viszont tetszett a történet, érdekes és fantáziadús volt maga a gyilkosság és, ahogy Eve rájött az egészre. Jó volt, hogy el tudott szakadni a valóságtól. Hisz ehhez, most ez kellett. Roarke-t imádtam, tetszett, ahogy ott volt Eve mellett. spoiler
Maga az ügy érdekes volt, de hamar kitaláltam, hogy ki lehet a gyilkos. Az elkövetés módja viszont nagyon jó lett. Tetszett Peabody és McNab külön szála, meg persze Eve és Roarke magándolgai. Örültem Nadine estjének is, ritka mikor ennyi oldottabb dolog is bekerül a nyomozás mellé. Maga a nyomozás nekem néhol kicsit lapos volt, elment Eve olyan irányokba, amik feleslegesek voltak, itt kicsit unatkoztam. Ugyanakkor a tetőpont nagyon izgalmas volt.
Lebilincselő volt a történet. Tetszett az informatikusos story. A gyilkos kiléte számomra a végéig titok maradt. spoiler
Eve ezúttal játékfejlesztők világában nyomoz, az áldozat Roarke egyik piaci vetélytársa, volt mentoráltja. Ez a gyilkosság is véres, de másként, mint a korábbiak. Sokkal inkáb a sci-fi vonalat erősíti. A gyilkos fegyver mibenlétének megértésében az olvasó előnnyel indul a nyomozókhoz képest, de így is izgalmas a pszichológia, az indíték és persze a gyilkos megfejtése. Eve sokat fejlődik a személyes kapcsolataiban és a munkán kivűli élet megértésében.
Fúúúu, igazi sci-fi csavar volt a könyv végén! Remekül összerakott cselekményszál futott végig, a megismert szereplők mind nagyon bejöttek! Roarke és Eve még mindig fantasztikus páros, egyszerűen imádom őket. PeaCuki és McNab pedig a non plus ultra, nem lehet őket nem szeretni. Imádom Eve és Peabody civakodásait, annyira kis cukik. Bár az érdekelne, hogy Roarke gigászi vállalata nem sínyli-e meg, hogy kb. 4 könyv óta be se ment dolgozni… XD
Kíváncsian várom, hogy mit hoz a következő rész.
Visszagondolva az előző részékre, szerintem ilyen nehéz ügye még talán nem is volt Eve-nek.
Nagyon kíváncsi voltam, hogy ki a gyilkos és hogy hogyan fog rájönni.
Azt vettem észre, hogy mostanában nagyon sokat tűnődik az emberi kapcsolatokon és már nem annyira rágódik a múlton. Elismeri, hogy vannak barátai és oda is figyel rájuk.
Tetszik a munkához való hozzáállása és kitartása. Az, hogy minden áldozat egyforma a szemében és mindent elkövet annak érdekében, hogy a tettes megbűnhődjön.
A gyilkos kikérdezésében hagyta Peabodyt érvényesülni.
Az a gondolatmenet, ahogyan a gyilkosságot elkövették, egyszerűen félelmetes.
Ezért is imádom annyira ezt a sorozatot, mert azt gondolná az ember, hogy az írónő a 30. rész után már biztosan semmi újat vagy izgalmasat nem tud írni.
Közben pedig dehogynem!
Hivatalosan is Eve & Roarke függő lettem. Nem bírom ki nélkülük :D
És megint nem jöttem rá a gyilkosra. Eszméletlenül jól ki van találva az összes. Imááádoooom. Szobrot Robertsnek.
Nem volt rossz, de ez most szerintem túl lett egy kicsit nyújtva. Eve már a legelején sejti, hogy ki a gyilkos, és 2-3 fejezet múlva már biztos is benne, mégis nagyon sokáig elhúzza a nyomozást. Legalábbis én, mint olvasó úgy éreztem, főleg, hogy nekem is annyira egyértelmű volt a gyilkos személye.
A főszereplőket továbbra is szeretem. Külön öröm, hogy Morris egyre többet szerepel ezekben a részekben.
Népszerű idézetek
Abban a pillanatban, amikor megpillantotta Eve-t a rosszul szabott kabátjában és szürke ruhájában, gyökeres fordulatot vett az élete.
Megsimogatta a gombot, ami arról a ruháról szakadt le. Mindig a zsebében hordta. Remélte, hogy szerencsét hoz.
197. oldal, Tizenkettedik fejezet
– Batman, kölyök. Batmanről talán még te is hallottál.
– Persze, persze, az az elmebeteg önkéntes polgárőr, aki abban a hátborzongató denevérjelmezben paradézik. Nappal pedig a gazdag playboy szerepét játssza, igaz?
262. oldal, Tizenötödik fejezet
… Nem csupán a megjelenése emlékeztetett rá, de lekicsinylő arckifejezése is.
– Hé, ez egészen úgy néz ki, mint …
– Mint a legnagyobb zabszem a seggemben – fejezte be Eve a mondatot, és halványan elmosolyodott …
81-82. oldal, Ötödik fejezet
… Mindketten a Harvadon diplomáztak, és a Mount Siniaiban dolgoznak. Nincs priuszuk.
– Mióta férsz hozzá a bűnügyi nyilvántartáshoz?
– Amióta a gyönyörű feleségem civil szakértője vagyok – csúsztatta vissza a zsebébe Roarke a számítógépét.
– Épp most vágtam sittre egy fickót ipari kémkedésért.
Roarke mosolyogva nyújtotta előre a csuklóját.
– Engem is mellé akarsz ültetni, drágám? …
95-96. oldal, Hatodik fejezet
– Roarke valószínűleg késni fog. Feldobtam neki egy problémát, és most azon dolgozik a kedvemért.
– Nem bánnám, ha egyszer az én kedvemért dolgozna valamin.
– Hogy mondod?
– Semmi, csak hangosan gondolkodtam – fuvolázta Peabody. – Tudod, hogy megy ez.
Eve mögéje lépett, és tarkón legyintette.
– Au!
– Bocs, ez csak önkéntelen reflex. Tudod, hogy megy ez […].
342. oldal, Huszadik fejezet
Amikor kiment a szobából, Eve a férje felé fordult.
– A gyerekekkel neked kellene beszélned.
– Vicces. Szerintem meg nem.
– Fiúk, és úgy vélem, neked könnyebben megnyílnak.
Roarke lazított és belekortyolt a teájába.
– Gyáva.
– Igen, gyáva vagyok, de ez még nem jelenti azt, hogy nincs igazam. Ráadásul én vezetem a nyomozást. Én osztom el a feladatokat.
– Én csak egy civil vagyok.
– Mióta? – vágott vissza Eve.
– Kóstold meg a teát. Nagyon finom.
– Majd én megmutatom mit csinálj a teáddal! – ám a beígért demonstráció elmaradt. Megérkezett a Sing család.
98. oldal, Hatodik fejezet
– Csak addig fantasztikus, amíg a tudomány utol nem éri a képzelezet – hintázott a sarkán Eve.
345. oldal, Huszonegyedik fejezet
És ne felejtsd el lenémítani a kommunikátorod. Nem akarom hallani, ahogy a seggemből beszélsz – dugta farzsebébe a készüléket. Roarke csaknem megfulladt a visszafojtott nevetéstől.
352. oldal, Huszonegyedik fejezet
A sorozat következő kötete
Eve Dallas sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Guillaume Musso: Holnap 91% ·
Összehasonlítás - John Marrs: The One – A tökéletes pár 90% ·
Összehasonlítás - Robin O'Wrightly: Andrea & Andrea 87% ·
Összehasonlítás - Borbíró Klára: Szomjazó ködfolyók ·
Összehasonlítás - Karen Rose: Sikíts értem 93% ·
Összehasonlítás - J. R. Ward: Az ördög martaléka 93% ·
Összehasonlítás - Nalini Singh: Angyalkard 92% ·
Összehasonlítás - Ker Dukey – K. Webster: Pretty Lost Dolls – Elveszett babácskák 92% ·
Összehasonlítás - J.D. Barker: Szíve helyén sötétség 91% ·
Összehasonlítás - Guillaume Musso: A brooklyni lány 91% ·
Összehasonlítás