Halálos ​ítélet (Eve Dallas 11.) 47 csillagozás

J. D. Robb: Halálos ítélet

J. D. Robb, a New York Times bestsellerírója ezzel a futurisztikus sorozattal elnyerte az olvasók szívét. Amikor egy gyilkos elszabadul a Purgatórium nevű bárban, a New York-i Eve Dallasnak alá kell szállnia a bűnözők poklának legmélyebb bugyrába…

Egy elegáns belvárosi szórakozóhelyen egy baseballütővel agyonvert rendőr holttestére bukkannak. Az indíték rejtély. A gyilkos brutalitás miatt Eve Dallas megkettőzött erővel lát neki a munkának. A nyomozás során sok minden kiderül. A Purgatórium az utolsó lehetőség a vezeklésre, ahol mindenki bűnös. Ahol az ember végső félelmei találkoznak a legbelső bűneivel. És ahol egy rendőr rejtett titkai ártatlan lelkeket vetnek a bűnös kárhozatba…

Eredeti megjelenés éve: 2000

>!
Gold Book, Debrecen, 2003
380 oldal · ISBN: 9639437700 · Fordította: Kiss Tamás

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Roarke · Eve Dallas · Delia Peabody · David Baxter · Jack Whitney · Donald (Don) Webster · Harrison Tibble · Lawrence Charles Summerset · Mavis Freestone


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Zsuzsanna_Makai>!
J. D. Robb: Halálos ítélet

„Nem gondolt még arra, hogy azok az arcok, amiket az álmaiban lát, csak köszönetet szeretnének mondani?”
Ez a rész is baromi jó volt, imádom ezt a faszit! Bár én azt a vonalat tovább feszegettem volna, h Ricker ismerte Eve apját. Sőt Dickie nagy találkozását Mavissal se hagytam volna ki…
„A férfiak, a farkukkal, és azzal együtt, hogy disznók, minden bajukról megfeledkeznek, ha lefekteted őket, és dughatnak egy jót.”

gyuszi64>!
J. D. Robb: Halálos ítélet

Egyértelműen a sorozat átlagnál erősebb és jobb részei közé tartozik. Pedig talán kevesebb teret kaptak az állandó mellékszereplők, elég hamar kiderültek a gyilkosság-vonal körülményei, és kicsit erőltetett volt a házastársi veszekedés. De elmaradtak a már-már eposzi kellékek, az (állandó) mellékszereplők állandó túljellemzései; és a befejezés mintegy három szála nagyon jól sikerült. Nem galoppírozta el magát az írónő, és meghatóak a végjelenetek.

Viszont nagy a gáz. Az első 35 kötettel szerintem megvagyok (igazából csak a 36, 44, 45. hiányzik), de nem emlékszem közülük olyanra, ahol a titkosszolgálat (negatív) szereplésével derítenek fény Dallas gyerekkori emlékeire. Pedig erről a későbbi részekben többször is szó esik.

Ha bárki tudja az említett részt azonosítani, örökké hálás leszek!

rafaelo0824>!
J. D. Robb: Halálos ítélet

Kíváncsi leszek, hogy ki fog-e derülni, mi volt Eve gyerekkorában pontosan, mert már egyre több infót kapunk, és még mindig nem állt neki kinyomozni, pedig sejthető, hogy ez lesz a vége. Tetszett ez a rész, főleg, hogy a nyomozásnak Roarke-hoz is köze volt – megint… Tetszett a feszültség közöttük, és a nyomozás lezárása is. Peabodyból sajnos nem volt annyira sok, de talán majd legközelebb.

Mrs_Cat>!
J. D. Robb: Halálos ítélet

Sokáig kerestem a könyvet, amíg meg nem találtam, ès sikerült megvennem. Alig vártam, hogy belekezdjek.
Eve hozzá meltó módon találta meg a gyilkost, és azt, aki rávette Őt a gyilkosságra. Sajnálom, hogy ebben a részben kevés szerep jutott Summerset-nek, imádom mikor civakodnak. :D

Kicsicsillag123 P>!
J. D. Robb: Halálos ítélet

Sokáig gondolkoztam, hogy hány csillagot is adjak végül maradtam a 4-nél, hogy igazságos legyek. Az előző kötetben a személyes rész tetszett jobban míg a krimi rész volt kicsit unalmasabb, itt pont fordítva történt. A krimi rész tetszett míg a személyes rész nem igazán tudott megfogni. Persze a humor és a szereplők hozták a szokásos formájukat, Eve és Roarke között is megvolt az első nagyobb hullámvölgy valahogy mégsem tudott úgy érdekelni mint máskor. Összességében azért jó volt, tetszett és kíváncsi vagyok a folytatásokra is.

Vivinnie >!
J. D. Robb: Halálos ítélet

Tetszett :-D

MÁSODIK OLVASÁS

Érdekes módon a legeslegvége beugrott olvasáskor, viszont a többi szinte teljesen kiesett. Pedig milyen jó kis rész ez is, nagyon tetszett! :-) Mindenki hozta a saját formáját, a nyomozáson felül volt kis vita, veszekedés, kibékülés és még vicces jelenetekben sem volt hiány… :-)
Nem véletlenül ez a legjobb külföldi sorozat, szerintem. ;-)

Maszatostappancs>!
J. D. Robb: Halálos ítélet

Érdekes felvetés, bár kérdezném mit is csinál ilyenkor a belső elhárítás… de azért szórakoztató.

schalby P>!
J. D. Robb: Halálos ítélet

Ismét egy remek történet Robb-tól. Nem csalódtam nagyon tetszett.


Népszerű idézetek

Kiera>!

– Nem súlyos, de a nadrágod már sohasem lesz az igazi.
– Csak egy karcolás.
– Belekerült a kosz – vitatkozott az MT-s.
– Belekerült a kosz – utánozta Eve, és vicsorogva bámulta az orvost. – Gyűlöllek titeket, fiúk.
– Ó, tudjuk mi azt nagyon jól. A társam fizetett nekem egy húszast, hogy ne neki kelljen magát ellátnia – lépett hátra az ülő Eve mellől. – Készen is vagyunk. Akar egy sebtapaszt?
Mivel Eve-nek remegett a szája, nem kockáztatott meg egy káromkodást, inkább szó nélkül felállt.
– Soha nem kerestél könnyebben húsz dollárt, haver – sétált el, még mindig kissé bicegve.

228-229. oldal, Tizennegyedik fejezet

Kiera>!

– Hé, Dallas, elvállalhatom a táncosnőket? – incselkedett Baxter. – De csak a bögyösebbeket.
– Hát persze Baxter. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy csak akkor látsz meztelen nőt, ha fizetsz érte – és Eve kijelentése nyomán kitört a nevetés.

76. oldal

Kapcsolódó szócikkek: David Baxter · Eve Dallas
Kiera>!

Eve felsóhajtott és hátralépett.
– Elmúlt.
– Micsoda?
– A fejfájásom, ami már napok óta kínzott. Elmúlt. Azt hiszem, tulajdonképpen te voltál ez a fejfájás.
– Kedvesem. Ez olyan édes.
– Aha, valójában cukorból vagyok.

215. oldal, Tizenharmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas · Roarke
Kicsicsillag123 P>!

– Nem lesz ilyen jókedvű, ha bepereljük, a gazdag férje pedig fizetheti a kártérítést.
– Istenem, Peabody, be fognak perelni. Mindjárt elalélok.
– Ne aggódj, hadnagy. Majd én elkaplak.

239-240. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Eve Dallas · Roarke
Vivinnie >!

– A fene egye meg. Mondtam már, hogy sajnálom.
– Valóban mondtad. Mekkora gorombaság a részemről, hogy továbbra is… Hogy mondtad? Fújok rád.
– Te ezt sokkal jobban csinálod nálam – közölte Eve zordan. – Nem egyenlők a feltételek.
– Az életben ritkán zajlik bármi is egyenlő feltételek szerint – de Roarke nem tudott ellenállni az Eve tekintetéből áradó nyomorúságnak, és megtorpant félúton lefelé a lépcsőn. Szeretlek, Eve. Ezen semmi sem változtathat. De nagyon feldühítettél.

Nyolcadik fejezet, 140-141. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas · Roarke
Kicsicsillag123 P>!

– Kicserélték vagy megjavították már a kocsimat?
– Dallas, ez olyan édes. Még hiszel a tündérmesékben?

331. oldal, Huszadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Eve Dallas
Vivinnie >!

– Hadnagy? – vánszorgott Eve elé az egyik zaklatott kinézetű takarító. – Odakint áll egy civil.
– Rengeteg civil áll odakint. Tartsa távol őket.
– Igen, hadnagy, de ez egyre csak azt hajtogatja, hogy magával kell beszélnie. Azt állítja, hogy ez a bár az övé. És, izé…
– És miféle izé?
– És azt, hogy maga az ő felesége.
(…)
– Azt mondtad a takarítónak, hogy a feleséged vagyok?
– Miért, hiszen a feleségem vagy – felelt Roarke könnyedén, és visszafordította a tekintetét Eve arcára. – És ez a tény nap mint nap gyönyörűséggel tölt el – fogta meg a kezét, mielőtt Eve elránthatta volna, és hüvelykujjával végigsimított a jegygyűrűjén.
– Ne nyúlj hozzám – sziszegte Eve, mire Roarke elmosolyodott.
– Néhány órája nem ezt mondtad. Valójában…
– Fogd be, Roarke – nézett körül Eve, habár egy rendőr sem állt olyan közel hozzájuk, hogy hallhatta volna a beszélgetést. – Itt most éppen egy rendőrségi vizsgálat folyik.

11-12. oldal, Első fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas · Roarke
BezTina>!

A Purgatóriumban állt és a halállt figyelte.

(első mondat)

Kiera>!

– Gondom lesz rá. Sok szerencsét.
– Aha – fordult vissza Webster felé Eve. – Induljunk.
Webster pislogott, majd vett egy nagy levegőt.
– Kösz.
– Ne köszönj semmit. Csak ballasztnak kellesz.

332. oldal, Huszadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Donald (Don) Webster · Eve Dallas
Vivinnie >!

– Látja, hadnagy? Milyen galibába keveredett, és még azt sem tudjuk, kitől kapta a tájékoztatást. De ha parancsot kap rá, köteles felfedni a nevét. Tekintse hát úgy, hogy megkapta ezt a parancsot.
– Uram, valóban nyakig benne vagyok, de sajnálattal közlöm, hogy nem tudom megnevezni az informátoromat.
Tibble Whitneyre vetette a pillantását.
– Úgy tűnik, tartozom egy ötvenessel. Fogadtunk a kapitányával, és elég ostoba voltam ahhoz, hogy azt higgyem, el fogja nekem árulni.

Tizenharmadik fejezet, 220-221. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas · Harrison Tibble · Jack Whitney

A sorozat következő kötete

Eve Dallas sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Karen Marie Moning: Keserű ébredés
Max Gladstone: Nagyrészt halott
Jeaniene Frost: A sírcsapda
Kresley Cole: Vámpírbosszú
J. R. Ward: Éjsötét szerető
Rob Thurman: Éjvilág
Karen Rose: Halj meg értem
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Lauren Oliver: Káosz
Alexandra Bracken: Világok utazói