Behind ​the Hands That Kill (In the Company of Killers 6.) 93% 10 csillagozás

„The stars will die before we do, Izabel…the stars will die before my love for you does."

Victor Faust könyve! A legeslegjobb! Erre a részre vágytam attól a perctől kezdve, hogy a kiismerhetetlen bérgyilkos belépett az én könyves életembe. Hihetetlenül izgalmas rész volt. Soha nem látott, veszélyes helyzetbe kerül kedvenc sötét párosom. Milliónyi titokra derült fény. Mondhatnám, hogy meglepett, mire képes Victor és az, hogy miket tett a múltban, de az nem lenne igaz. Szörnyűséges? Igen. Meglepő? Nem. Azt hiszem, sokat elárul Izabel-ről, hogy az összes bűn közül, egyetlen dolgot nem tudott megbocsátani szerelmének. Azt, hogy egy hazugsággal megpróbálta spoiler. A szívem majdnem kiugrott a helyéről, de nem engedhettem meg magamnak, hogy sokáig eluralkodjanak rajtam az érzelmeim. Miközben leástunk Victor lelkébe mélyébe, fontos személyeket és eseményeket kellett figyelemmel kísérni. Egyszer bele is keveredtem a Stone család neveibe… (Artemis, Apollo, Osiris, Hestia, Theseus, Ares) stb.
Hihetetlen, de még mindig akkora meglepetéseket tud okozni ez a sorozat, amekkorát kevés. Az érzelmi részéről nem is beszélve. Kicsit összetörtem, kicsit elszomorodtam.
A szívem egy darabkáját örökre Victor Faust-nak adtam!

Komolyan nem hiszem el! Ez a sorozat kikészít! Ez az a rész, ahol nem szabad semmi spoilerre utalót leírni. Főleg azok miatt, akik még nem olvasták, de olvasni szeretnék.
Ez a sorozat teljesen bevont engem az egész történetbe. Olyan, mintha ott lennék a szereplőkkel.
A kötet középpontjában Izabel/Sarai és Victor „kapcsolata” áll, de főként Victor múltjára és titkaira összpontosít. Amikor már végre azt hiszed, elég jól ismered őket, Redmerski csavar egyet a történeten és fújhatod az egészet. Oda minden remény azzal kapcsolatban, amit elképzeltél. Jobban mondva, amit szerettél volna, hogy történjen. A történet második felénél görcsben volt a gyomrom és nem sok választott el a hiszti rohamtól. Izabel tudta. Tudta, hogy az ő világukban nincs lehetőségük „normális” nyaralós, kertes házas, kutyás, babás kapcsolatra. Nagyon félek a következő kötettől. off

MI. A. FRANC. TÖRTÉNT??
Victor Faust könyve talán a valaha létezett legmegdöbbentőbb könyv, amit olvastam. Eddig is tudtuk, hogy sötét múltja van, de ezekre még véletlenül sem számítottam. Ahogy haladtunk előre a mondókájában egyre jobban eluralkodott rajtam a meghökkenés és úgy éreztem kezdem elveszíteni a lábam alatt a talajt. Őszintén szólva, hasonló helyzetben nem hiszem, hogy lett volna annyi lélekjelenlétem, mint Izabel-nek, valamint hogy mindezek után valaha is megtudtam volna bocsátani drága főszeplőnknek.
Rendkívül izgalmas egy kötet, ahol már csak azt veszi észre az ember, hogy izzad, hidegrázása van, a szíve majd kiugrik a helyéről… mert ez ilyen! Ezt váltja ki az emberből Victor Faust és a múltja. Mégsem cserélném el semmi pénzért. Sajnáltam, hogy miután teljesen kitárulkozott mégsem lelt boldogságra. De azért a remény halvány szikrája ott lebegett.
Nem tudom hova, és lehet-e ezt még fokozni, ám J. A. Redmerski nem kispályás, így egyszerre várom a következő részt, de félek is tőle.

Mit is mondtam korábban a darabokra tört szívekről? Mindegy felejtsük is el,mert az hogy az enyém darabokban van az enyhe kifejezés…A darabkák összeragasztása helyett pedig inkább valaki mellékeljen nekem egy új szívet,ugyanis a jelenlegi felmondta a szolgálatot olvasás közben.Lehetett volna rosszabb is ha korábban nem olvastam volna bele a hetedik rész fülszövegébe,de így is elég pusztítást okozott a lelkemben Victor könyve. Tudtam,az előző kötetek már megsúgták hogy eljön az a pont ahol a dolgok csúnya és megrázó fordulatot vesznek,de nem gondoltam hogy itt,így ilyen formában kezdődik az elkerülhetetlen.Mit cifrázzam? K*rvára kicsinált ez a rész,jobban mint bármelyik eddigi Fredrik-ét is beleértve.Sír a lelkem Victor-ért és Izabel-ért és ha ennek az egésznek így kell véget érnie akkor lesz pár keresetlen szavam az írónőhöz….Talán nincs még minden veszve,de annyi kiszámíthatatlan és előre nem borítékolható esemény áll még a válaszok útjában,hogy egyedül a reményem marad,hogy az amit ketten együtt átéltek és elszenvedtek,csak erősebbé tették azt az eltéphetetlen köteléket ami köztük van. Ami egy “egyszerű” nyaralásnak és bizonyos igazságokkal való szembenézésnek indult,az valami sokkal kegyetlenebb és megrázóbb események láncolatát indítja el.Victor-t a hibái miatt végül utoléri a múltja és Izabel-nek szembe kell néznie azzal hogy ki is az a férfi valójában akit szeret.Hogy milyen ember is az igazi Victor Faust…Az előző részek fényében nem volt meglepő mire is képes pontosan Victor,mégis sokkolt nem egyszer az ami a fejében lejátszódott,miközben meglépte azokat a dolgokat.Nem is tudom mit mondjak most hogy végre tényleg láthatjuk milyen is Victor,hogy milyen démonok és kétségek kísérték egész életében,amik azzá formálták amivé végül vált.Senki nem létezhet ezen a világon érzelmek nélkül,bármilyenek legyenek is azok,és most végleg lehullik az álarc Victor-ról is,mert a fegyelmezett külső igazi érzelmi káoszt takar,megmutatva hogy a hidegvérű és érzéketlen gyilkos ugyanolyan esendő ember,akit ugyanúgy meghatároznak az érzelmei mint bárki mást,bármennyire is küzd ellenük…Egyszerre ítéltem el mindazért amit tett,és azért hogy milyen ember,de egyszerre fájt is érte a szívem hiszen akárcsak mindenki más Victor is ennek az életnek az áldozata,és ő csak próbált túlélni a maga módján,azáltal hogy elzárta az érzelmeit,és megszabadult azoktól akik veszélybe sodorták mindazt amit elért.Csak aztán jött Izabel,aki soha nem várt módon változtatta meg Victor életét,és magát Victor-t is…És innen kezdődött a történetünk ami ebben a részben végül körbeér,olyan választást állítva Victor elé,ami örökre megváltoztathat mindent.A szívem mélyén végig hittem,hogy a múltja ellenére se lesz képes megtenni azt amit,hogy Izabel többet jelent neki mint a saját élete.Sajnáltam ami történt,jobban mint eddig bármit mert annak ellenére hogy bizonyos dolgokkal végre tisztába jöttünk,ez az új helyzet legalább annyi kérdést hagyott hátra és Izabel-t is végérvényesen megváltoztatta.Az érzelmeitől függetlenül nem hajlandó tovább mások árnyékában,korlátozva élni,és félek akármennyire is tehetséges a vesztébe rohan ezzel a küldetéssel ahogy a többiek is megmondták,aminek ráadásul a kimenetelétől függ mindannyiuk élete.Érzelmileg totál kikészültem,először Victor vallomásait hallgatva,ami nem csak Izabel szemszögéből volt fájó számomra,aztán pedig minden utána történő esemény, na meg a bizonytalanság miatt.Elcseszett dolog ha azt mondom hogy minden ellenszenvem ellenére megértettem Artemis bosszúját?És a könyv vége?Az a fordulat Naeva-val…Bevallom ezt már sejtettem több dolog miatt is,de a pontos részletek,legalábbis amit kaptunk jelenleg okoztak meglepetéseket,úgyhogy most már az ő szálára is kíváncsi vagyok mit tartogat.Viszont akármennyire is tudni akarom hogy mi lesz még,muszáj tartanom egy kis szünetet,mert azt ami itt történt még fel kell dolgoznom,és biztos vagyok benne hogy az utolsó kötet után még több feldolgozni valóm lesz,és nem vagyok még kész rá.Bár van egy olyan érzésem hogy nem is leszek. :D

Kicsit csalódtam és lehet ez az én hibám, talán sokat vártam ettől a könyvtől, de ez sajnos most nem ütött akkorát, mint az előzőek.
spoiler
Megint izgulhattam hogyan alakul Izabel es Victor kapcsolata, ez a próbatétel hogy fog hatni rájuk… Megkapom a válaszaimat azokra a kérdésekre melyek az előző könyv során felmerültek, persze adódtak újabbak :D A vége meg csak pislogtam Izabel-en, h mit művel, mire hajlandó. Nem tudtam melyikőjüket sajnáljam jobban Victor-t, h hagynia kell Izabel-t menni vagy Izabel-t spoiler