A good romance between a little and his Daddy sounded like the perfect thing.
Már az első kötetnél azt éreztem, hogy megütöttem a főnyereményt ezzel a sorozattal, de mostmár biztos is vagyok benne. A könyv egy kicsit érdekes helyzetben van, mert a sorozat maga egy BDSM klub, és egy baráti társaság körül mozog (ahol az emberek ki-be járkálnak bővül a társaság, ahogy egyre többen és többen kerülnek ilyen-olyan módon közelebb hozzájuk) de ez a könyv az első kötet előtt egy évvel játszódik. Red az az a little, akivel Ollie az első könyv végén, amikor Ollie és Marshall első alkalommal keresik fel a The Church nevezetű BDSM klubot. Kicsit viccesen van felvezetve, hogy Red majd egyszer elmeséli Ollienak, és végül neki nem, de nekünk elmeséli, hogy ismerkedett meg ő Nate-el, és ki hogy kapcsolódik a The Churchöz. (a klubról fogok itt is írni egy kicsit, meg majd a sorozatértékelésemben bővebben is)
Red egy little, tündér egyébként – bár Olliet messze jobban kedvelem –, aki Danny barátjával (sub) teng-leng, mert nincs Daddyje. Egy hintát, mármint gyerek hintát vásárol az udvarába, ami egy hatalmas játszótér, de mivel az otthona úgy néz ki ahogy, nem meri felhívni a céget, hogy szereljék fel, majd ő okosban Dannyvel megoldja. Hát megoldották, a hinta rászakad Redre, kinek eltörik a karja. Persze Danny mentőt hív, és mit ad Isten, a tökéletes férfi sétál be az ajtón megmenteni a kicsi Redet off. Nate egy egyszerű mentős, aki vanilla – mint Marshall volt az elsőben –, de Dave a mentős társa – szintén vanilla? – elmondja neki Red titkát, hogy Red biztosan little… innentől pedig elindulnak az események és Red és Nate egyébként csodálatosa gondoskodó kapcsolata fog kibontakozni.
Nate az eddigi egyik kedvenc karakterem off, de Red nekem sokszor sok volt. A karaktert jól hozta, és jó little volt, egyszerűen, mint személyiség valahogy nem klappolt nekem. Viszont végre több mindent megtudunk a The Churchről, és főleg Carsonról (daddy dom) és Fosterről (szadista dom) off illetve itt lesz először megemlítve Kane és Kyle (mindketten domok) akik egy testvérpár, de róluk a következő értékelésemben szólok többet. Ezzel eléggé kibővült a klub eddigi tagjainak az ismerete off és egyre mélyebben beleássuk magunkat nem csak a párok életébe, hanem az egymással való viszonyokba, ismeretségekbe, és persze magába a klub működésébe is.
Az a helyzet, hogy az írónő nekem ír. Ezek a könyvek, mint a falat kenyér olyan jól esnek. Annyira szépen ír, annyira intimek a kapcsolatok, az age play lényegét jól megfogja, nem túloz, nem kapkod, nem lesz hiteltelen. Biztos vagyok benne, hogy az írónő a BDSM közösség tagja, mert ha nem, akkor borzalmasan tájékozott, de ennyire mélyen, bensőségesen szerintem csak akkor tudja ismerni, ha benne van. Ez pedig nekem külön öröm, akik értik miért azok megértik miért gondolom így, akik nem azoknak meg elég annyit tudni, hogy tetszik, hogy alapos, hiteles és valósághű.