A ​búcsú 4 csillagozás

Ivo Michiels: A búcsú

Ivo Michiels A búcsú című regényét 1957-ben írta, s a koreai háború idején játszódik Antwerpenben és az antwerpeni kikötőben. A regény hőse, Pierre Wesselmans hazaérkezik a Gambetta nevű hajóval, amely a kikötő egyik félreeső dokkjában áll. A kapitány kiadja az utasítást a fedélzeten felsorakozott legénységnek, hogy másnap délelőtt tízórakor jelentkezniök kell, s akkor megtudják, hogy kihajóznak-e valami titkos megbízatással vagy sem. S ez így meg napokig, a legénység nem tudja, végleg búcsút vegyen-e a családjától vagy sem. Pierre és felesége ezt a bizonytalanságot érzi az egyetlen bizonyosságnak, a várakozás, a visszavárás és az elszakadás bizonyosságának. Az asszony nem tudja, hogy a férje egy-két órán belül visszatér-e, vagy csak hónapok múlva, nem tudja, várjon-e rá, s ha vár, meddig várjon, s hogy egyáltalán visszatér-e majd Pierre, aki, mint afféle tengerész, idegenül bolyong a világban, s tulajdonképpen sehol sincs otthon.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 1984
144 oldal · ISBN: 9630735121 · Fordította: Szondi Béla

Enciklopédia 5


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

vercsa>!
Ivo Michiels: A búcsú

Ez a könyv csak egy kortyot adott abból, amiből az ígérete alapján egy jó bögrével ittam volna, és ez rosszul esett.
Az ötlet pedig annyira érdekes, azért kiált teljes hangerővel, hogy egy hozzáértő kerek történetet kanyarítson belőle, méghozzá jól kidolgozott, színes és mély karakterekkel, az emberek közti kapcsolatok alapos körbejárásával, a korabeli Antwerpen bemutatásával, mindezt érzékletesen a történelmi háttér adta keretbe foglalva.
Ha valaki egyszer ezt így megírja, feltétlenül értesítsen! Semmiképp nem hagynám ki.

M_Titi>!
Ivo Michiels: A búcsú

Nem mondom, hogy rossz könyv volt, de a jó nem ilyen. Szerintem ebből egy sokkal jobb történetet is lehetett volna csinálni. Persze nem volt borzalmas, ezt nem mondhatom és voltak benne értékelhető gondolatok, de valahogy nem azt kaptam, amit vártam. Valószínűleg a kötet rövidsége is okozta ezt a zsúfoltság érzést, amit olvasás közben éreztem. Nem életem legrosszabb olvasása, de ez most nagyon nem jött be.


Népszerű idézetek

alaurent P>!

Talán azért házasodnak az emberek, hogy az egyik megtanuljon úgy beszélni, mint a másik.

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: házasság
vercsa>!

[…] Hogy mikor szedjük fel a horgonyt, azt csak az Isten tudja meg a miniszter. Vagy csak a miniszter, ahogy tetszik.
A kapitány ezután sarkon fordult, lépett egyet, újból szembenézett a legénységgel, és még hozzátette:
– Vagy csak az Isten, ha valakinek így jobban tetszik.

5. oldal

alaurent P>!

Amikor régebben rádiót hallgattam, vagy az emberek foglalatosságát figyeltem magam körül, hogyan okoznak folyton fájdalmat másoknak, és szereznek fájdalmat maguknak, reggeltől napestig, mindinkább elfogta a félelem a szívemet. Egyedül egy ilyen kis váza tudja velem mindezt elfelejtetni, nem enged gondolni mindarra, ami ránk vár, és amiről azt se tudjuk, hogy bekövetkezik-e és mikor, a megsemmisülésre, amelyet tán elkerülni se tudunk, és a bizonytalanságra, amely az egyetlen bizonyosságunk.

80. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom · félelem · halál · szépség
alaurent P>!

Erre elszállt a mérge, a lázadozása: egészséges, józan esze kerekedett felül, mint egy gumilabda, melyet egy ideig a víz alá nyomnak, de kiszabadulva a felszínre surran, mihelyt a kéz elengedi. Egészséges esze mindig a felszínre pattanna, mint egy gumilabda.

6. oldal

alaurent P>!

Sose volna értelme olyan kapitány után szaladni, aki a kormánnyal egy húron pendül. Ki tudja, mire képes valaki, ha egy húron pendül a kormánnyal?

6. oldal

alaurent P>!

Az asszony azt gondolta: miért is beszélünk mi egymással folyton két különböző szobából, a fürdőszobából a hálószobába beszélünk, a konyhából meg a nappaliba. És egy szempillantásig a köztük lévő nyitott ajtóra nézett, mintha az minden pillanatban becsukódhatna, de aztán a múló kellemetlen érzés el is tűnt.

27. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Stefan Hertmans: Háború és terpentin
Hugo Claus: Mendemondák
Dimitri Verhulst: Elcseszett napok egy elcseszett bolygón
Herman Brusselmans: A férfi, aki munkát talált
Gera Judit (szerk.): Párviadal Oostendéért
Hugo Brehms – Ad Zuiderent (szerk.): Kortárs holland és flamand költők
Karel Jonckheere: Szemünk világa
Karel Jonckheere: Tierra Caliente
Felix Timmermans: Pieter Bruegel
Felix Timmermans: Pieter Bruegel szenvedélyes élete