Ivan ​Canev versei 2 csillagozás

Ivan Canev: Ivan Canev versei

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Új Pegazus Európa

>!
Európa, Budapest, 1985
92 oldal · ISBN: 9630733803 · Fordította: Kiss Benedek, Rózsa Endre, Utassy József

Kiemelt értékelések

Gelso>!
Ivan Canev: Ivan Canev versei

Ivan Canev nem egy ismert költő, köszönheti ezt talán bolgárságának, szlávságának. „Hazai névtelenségét” köszönheti talán még annak is, hogy az orosz nyelvet (kultúrát) erőteljesen ránk tukmálták, erőltetetten nyomták – és ami nagyon kötelező, az nem is lesz népszerű – így aztán szegény orosz nyelv kötelezősége végett még a bolgár (és egyéb szláv) irodalom is sanyarú és viszonylag félretett helyzetben ragadt…

Ki tudja, vajon mióta lapul ez a vékonyka kötetecske a könyveim között, semmi utalást nem találtam az eredetére, honnan való, hol vettem, hogyan került hozzám? Két lehetőség között találgatok: vagy egy olasz lektornak köszönhetően, de még valószínűbb, hogy biz. Evelina Balcseva tanárnő jóvoltából jutottam hozzá, amikor is az egyetemen, én balga, 1 évig bolgár nyelvtanulásra adtam a fejem… most köszönöm ám neki…

Ivan Canev magányos, belső lírikus. Az élményeket legbelül éli meg, a rá kívülről ható benyomások (legyenek azok természeti képek vagy politikai igazságtalanságok) a lelkéből színesen, akár az őszi természet, vagy tavaszi madárcsiripelésként, tücsökciripelésként és csak időnként idillien és békésen áradnak ki szavai (Egy fa a dombtetőn; Hó; Tavaszi víz; Vízesés; A tücsök); a nyugodt, befelé forduló lírikus képes harsány hangú világharag, az örökké háborgó indulat kirobbantására, és (ránk/világra/hatalmakra) zúdítására (Koprivstica; Vér; Étterem;Az olimpia éve – 1976)…
A kötet első fele tartalmazta számomra az igazán figyelemre méltó és hozzám közel álló költeményeket (Távirat, Hamlet, XX. század, Reggeli motívum, Vasárnapi földrengés, Két beszélgetés között és a már említettek), a második felében pedig erre a kincsre leltem:

Két tercina
Utassy Józsefnek

A költő – csillagok árvája ő,
kit egyetlen elárvult remény éltet:
majd ott, közöttük várja pihenő.

Ám este, mikor rájuk szemet emel,
pásztázván az égi végtelenséget,
lelkét remegés s félelem tölt el.

Megjegyzem azért, hogy Ivan Canev ha Magyarországon nem is egy ismert költő, azért mégiscsak elismert: 2011-ben Tamás Menyhérttel együtt Ivan Canev Balassi Bálint-Emlékkard díjat kapott: http://moly.hu/karcok/152955.

A könyv végén található utószavában írja róla Szondi György: Ivan Canev a férfias gyöngédség, a sistergő meditálás, a csendes dörömbölés költője. A makrancos időé. Szomorú tücsök. Bölcs mélyhegedűs. Poétikai eszköztára gazdag, a rím és a ritmus csak a szó méltó szolgája, de nem korda – finom fegyver nála."

A kötetet a „Csóválj egy igent! – Olvass egy bolgárt!” – kihívásra olvastam el.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

pelz P>!

S ahogy hasadt a hajnal, csatangolván
homályban, alagútban eleget
mozdonyunk gőzt lövellt s a havas pusztán
lendülve őrült rohamra eredt.
S fénylő ege alatt a délvidéknek
a messzi hegycsúcs is mind hósubás.
Nem is maradt meg semmi más emléknek,
minthogy abban a kurta, villanás-
pillanatban minden, minden fehér volt.
Szikrákkal úgy vert szemen a fehér,
a makulátlan hó, hogy megvakított,
elbűvölt – szinte szálltam felszínén
végig. Bár lehet, véget nem is ér.

Hó (Kiss Benedek fordítása)

pelz P>!

De mikor a bemondó a rádióhírekben
túlharsogja az ebéd zsivaját
(csöndesebben!… megint napalmmal bombáztak
indokínai falvakat…) – hallom, hogy
elhal a nevetés. S minthogyha bűntudattal
állapodnának meg a tányérok fölött a
szemek. S a rizsfalat a torkokon akad.

Étterem (részlet) (Rózsa Endre fordítása)


Hasonló könyvek címkék alapján

Lator László (szerk.): A világirodalom legszebb versei
Valeri Petrov: Enyhe ősz
Király Zoltán (szerk.): Fénykerék
Pejo Javorov: A kék köd órájában
Nino Nikolov: Tarts ki, Gulliver!
Blaga Dimitrova: Időtöröttek
Juhász Péter (szerk.): Margarétás záporok
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
Pilinszky János: Pilinszky János összes versei
Fodor Ákos: Addig is