Komikozmosz 16 csillagozás

Italo Calvino: Komikozmosz

A ​Földről, a Holdról, galaktikákról, a térben-időben irdatlan világmindenségről mesél nekünk az „öreg Qfwfq”. De Qfwfq autón jár, örül, búsul, szeret, és a verandán üldögél, épp amikor a püffedő, dagadó, puha Hold a szikrázó, csupa üveg, csupa acél Földre pottyan…

Calvino művei a mese – a korai filmszkeccsek vagy a klasszikus képregény, a comics – egészséges minimál-szürrealizmusával szólnak az olvasóhoz. A nem létező lovag és a kettészelt őrgróf, a famászó báró és a mesés kedvű Marco Polo – vagy épp a mesét hajkurászó Nyájas Olvasó – után és előtt ennek a novellaciklusnak a hősei többnyire bolygók és egysejtűek, dinoszauruszok és ősmadarak. Körülöttük a múlékony tárgyiasságú modern kor és az időtlen univerzum. Igazságuk valódi igazság.

Italo Calvino (1923–1985) a 20. századi olasz irodalom egyik legnagyobb, iskolát teremtő és nemzetközileg is páratlan népszerűségű alkotója volt. Ezeknek a novelláknak egy részét – a Calvino-életművet bemutató Európa-sorozat soron… (tovább)

Eredeti cím: Tutte le cosmicomiche

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2013
542 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630795777 · Fordította: Szénási Ferenc, Telegdi Polgár István

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina IP>!
Italo Calvino: Komikozmosz

Nagyon örülök, hogy megvettem ezt a gyűjteményes kötetet (Calvino összes fantasztikus novellája), nem csalódtam benne, hozták a megszokott calvinói minőséget. Igaz, vigyáztam arra, hogy egy nap egy novellánál többet ne olvassak el belőle, különben szét is repedt volna a fejem. Időnként így is erősen olvadtak a biztosítékaim, de azért jó volt.

Az alapötletére mindnek oda kell figyelni – még akkor is, ha véletlenül csak a felénél derül ki, hogy pontosan mi is az. A világ pedig, amelyet felépítenek, káprázatos fantáziával és műveltséggel van összerakva, aztán látható élvezettel kidolgozva az apró részletekig. Nem tudom, mi ez, fantasy vagy sci-fi, amit Calvino csinál, de illetlenül jó. És sohasem annyira fantasztikus, hogy emberidegen legyen, sőt, mindig van benne valami realisztikus.

Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/15/italo_calv…

>!
Európa, Budapest, 2013
542 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630795777 · Fordította: Szénási Ferenc, Telegdi Polgár István
Marcus>!
Italo Calvino: Komikozmosz

Abszurd mesék Qfwfq-tól, aki egy folyton változó entitás, hol egy egyszerű ember, hol az idők kezdete óta létező lény, hol szimbolikus, hol valós. Calvino a rá jellemző stílusban írt történeteket az univerzumról, annak keletkezéséről és különféle furcsaságairól, de alapvetően azért mégiscsak az emberről – mert így is lehet beszélni az emberről, hogy látjuk milyen aprócska is ő mind időben, mind térben a hatalmas világegyetemhez képest. És ekkor mi más is juthatna eszünkbe, mint Carl Sagan „halványkék pöttye”: https://moly.hu/karcok/943321

Morpheus>!
Italo Calvino: Komikozmosz

Unalomba fulladt az olvasás, a sok egyforma történet Qfwfq-val már majdnem az agyamra ment. Hol részecskeizévalami, vagy az se, vagy valami amőbabigyó, esetleg dinoszaurusz, vagyvalamimás szemszögéből történik ugyanaz, valami női izébizé után vágyik, akivel aztán összejön vagy nem, ha összejön akkor szétválik…

5 hozzászólás
Malbogian>!
Italo Calvino: Komikozmosz

Úgy látszik, itt nem szeretik az olvasók. Pedig csodálatos kis kötet. Italo Calvino fantáziája olyan vad és túlzó, hogy heti egy novella kell a jó mentális állapothoz, kettő már sok!

Ramonalisa>!
Italo Calvino: Komikozmosz

Életem legfurább könyve és bizonyossággal kijelenthetem, hogy ennek a teljes megértéséhez még fejlődnöm és olvasnom kell. Egyszer valamikor biztos,hogy el fogom még egyszer olvasni.

>!
Európa, Budapest, 2013
542 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630795777 · Fordította: Szénási Ferenc, Telegdi Polgár István
mlas>!
Italo Calvino: Komikozmosz

Kifejezetten érdekes volt, helyenként még jónak is találtam


Népszerű idézetek

Dominik_Blasir>!

Szétrobbanni vagy összerobbanni – mondta Qfwfq –: az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a törekvés, ha kifelé irányul és féktelenül szerteszórja az űrbe saját energiáit; vagy ha befelé irányulva összeroppantja, tömény koncentrációba sajtolja, s bekebelezvén megőrzi őket? Félrehúzódni, eltűnni, semmi több; visszatartani minden villanást, minden fénysugarat, minden kitörést, s a lélek mélyére szorítva lecsillapítani az összevissza dúló konfliktusokat. Elrejtőzni, eltűnni! Talán felébredni máshol, más alakban.

536. oldal, Az összerobbanás - Új Komikozmosz-történetek

Timár_Krisztina IP>!

Én, mint mikor időváltozás jön, egyszer csak megéreztem valamit (csakugyan hűvösebbre fordult), és így szóltam: – Fogadjunk, hogy ma beköszöntenek az atomok!
Mire (k)yK magiszter: – Már megbocsáss, atomok?! No nem, akármibe fogadok.
Mire én: – Ix-be is mernél fogadni?
Mire a magiszter: – Akár ix a négyzetenbe is!

116. oldal, Mibe fogadunk?

Kapcsolódó szócikkek: atom
PannaNyúl>!

Mármost az efféle történeteket képregényben jobban el lehet mesélni, mint egymás után sorjázó mondatokkal. De ahhoz, hogy lerajzoljam a madarat az ágon, azután magamat s a többieket, amint tátott szájjal bámuljuk – ahhoz jobban kéne emlékeznem egy csomó dologra, amit már jó ideje elfelejtettem: először is arra, amit most madárnak, másodszor arra, amit most „én”-nek nevezek, harmadszor az ágra, negyedszer a helyre, ahonnan nézem, ötödször a többiekre. Az összetevőkből csak arra emlékszem, hogy nagyon különböznek attól, ahogyan ma ábrázolnák őket. Jobb, ha ti magatok próbáljátok elképzelni a képkockák sorát, a bennük szereplő kis alakokat s a megfelelően fölvázolt hátteret, igyekezvén ugyanakkor nem elképzelni az alakokat, és a hátteret sem. Valamennyi szereplőnek lesz természetesen saját felhőcskéje, benne a szavak, amiket mond, vagy a zaj, amit csinál, de nem kell, hogy szóról szóra elolvassatok mindent, ami a felhőcskében áll majd, elég, ha csak úgy, nagy körvonalakban fogalmat alkottok magatoknak az egészről, aszerint, ahogy elmondom nektek.

234-235. oldal, A madarak származása

1 hozzászólás
Azazello>!

Megkezdődött az élőlényeken belüli nagy felosztás: a gombák nem ismerik a halált, egy napig élnek, s egy nap alatt újjászületnek; de a szaporodás parancsát közvetítő s a neki engedelmeskedő rész között áthidalhatatlan szakadék támadt.

Priscilla / III. Halál

PannaNyúl>!

(…) ha szeretem is a rendet, nálam ez nem szigorú belső fegyelemből, nem ösztönök elnyomásából fakad, mint annyi más társunknál. A tökéletesen szabályos, szimmetrikus, módszeres világot nekem a természet efféle hirtelen támadt életkedve, kivirágzása jelenti, a szerelmi feszültség, az, amit ti erósznak hívtok; a sok más jelkép pedig, amely szerintetek a szenvedélyt, rendetlenséget, a féktelen szerelmet és túláradást idézi – folyó, tűz, örvény, vulkán –, számomra csak a semmi, a vágynélküliség, az unalom elnevezései.

254-255. oldal, A kristályok

Azazello>!

A halál nélküli élet veszélye – úgy mondják – örökre elmúlt.

Priscilla / III. Halál


Hasonló könyvek címkék alapján

Ray Bradbury: Marsbéli krónikák – Kisregények és elbeszélések
Mircea Eliade: Dionüszosz kertjében
Jókai Mór: Óceánia
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I.
Harrison Fawcett: Best of Brett Shaw
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák
Brandon Hackett: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról
Németh Attila (szerk.): Fényévek
Nemes István (szerk.): Aranypiramis
Douglas Adams: A kétség lazaca