Halál ​Babilonban, szerelem Isztambulban 7 csillagozás

İskender Pala: Halál Babilonban, szerelem Isztambulban

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Miközben ​Nagy Szulejmán szultán Bagdad elfoglalására készül, Fuzúli, a fiatal, de már ismert és kedvelt költő a babiloni akadémiai könyvtárban titkos köteteket tanulmányoz, s így hamarosan tudomást szerez a rejtélyes Babilóniai Társaságról és a Babilóniai Asztronómiai Központról. A babiloni tudósok már több száz évvel korábban rájöttek a tudomány legnagyobb titkaira, de ismereteiket féltették a méltatlan kortársaktól, ezért tudományos irataikat mesés kincsekkel együtt egy rejtekhelyre zárták. A titkos kamrát csak az tudja kinyitni, aki megfejti a babiloni tudósok bonyolult kódrendszerét. A rejtekszoba létezéséről csupán a héttagú Társaság tud, s bár a titkos kódot ők sem ismerik, esküjük szerint akár az életük árán is meg kell védeniük a bent található tudást a mohó kincsvadászoktól.Hamarosan Fuzúli is egyike lesz tehát e heteknek, s amikor rájön, hogy rossz szándékú emberek követik, egy elbeszélő költemény párverseibe rejti el a kód általa ismert részeit. Anélkül, hogy a… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 2007
428 oldal · ISBN: 9789630783996 · Fordította: Tasnádi Edit

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Zizzer>!
İskender Pala: Halál Babilonban, szerelem Isztambulban

Kíváncsisággal kezdtem bele ebbe a könyvbe, és azt kell mondjam, kellemesen csalódtam benne. Elsősorban az író személye miatt akartam elolvasni ezt a regényt – régi/klasszikus török irodalom professzora, egyetemi tanár, tehát okos ember tollából sok minden kijöhet. Azt kaptam, amit vártam: E/1. személyben íródott mű, melynek elbeszélője egy – ősi muszlim legendát feldolgozó Lejla és Medzsnun – könyv. Szerintem a kiindulópont (titkos tudós társaság) annyira nem is fontos, inkább csak összefogja az egész történetet, eladhatóvá teszi a könyvet. Gyakorlatilag felvonul előttünk több, mint 400 év fontosabb történelmi alakja, a keleti irodalom számos (elsősorban dívánköltészet) jeles képviselője. Fiktív köntösben tálalt (valós) kultúrtörténettel állunk szemben, miközben keresztül-kasul bejárjuk az oszmán birodalmat és a középkori Európát.
Ha Şafak Aşkja Rúmi regénye, akkor viszont Pala Halál Babilonban, szerelem Isztambulbanja Fuzúli regénye.
Nem tartozik a könnyedebb olvasmányok közé, de szerintem nem is olyan nehézkes, én elejétől a végéig nagyon élveztem.

Fuzúli: (XVI. sz.) A kor egyik legjelentősebb költője a mai Azerbajdzsánban élt. Költeményének nyelve is erről tanúskodik. Az azerbajdzsáni nép joggal tekinti nemzeti költőjének. Hatása azonban túlnőtt e területen: az oszmánli birodalom minden részén ismertek voltak művei. A Lejla és Medzsnún című munkájában a költő egy arab eredetű, régi szerelmi legendát dolgoz fel, amely Keleten több mestert is megihletett. Története a következő: Lejla és Kajsz még gyermekkorukban megszeretik egymást. A szülők azonban elválasztják őket egymástól. Kajszot szerelmi fájdalma teljesen megőrjíti. A pusztában bujdokol. A nép már Medzsnúnnak, „Őrült”-nek hívja. Mikor Lejla felkeresi, nem is ismeri fel. A két szerelmes lelke végül halálukban egyesül. (Forrás: http://terebess.hu/keletkultinfo/torok/fuzuli.html)

3 hozzászólás
Arabmókus>!
İskender Pala: Halál Babilonban, szerelem Isztambulban

A fordítás miatt kapott kevesebb csillagot részemről, illetve azért, mert nem tudott teljesen lekötni sajnos. Maga a történet nagyívű és érdekes, de valami mégis hiányzott belőle.


Népszerű idézetek

Ceri>!

Amondó vagyok, hogy aki a szerelmet nem ismeri, jobban teszi, ha nem is olvassa ezt a könyvet.

(első mondat)

angelacsapo22>!

Itt a nők és férfiak sokkal könnyebben találkozhattak, és már az első találkozásnál kölcsönösen szerelemről beszéltek, s bókokkal árasztották el egymást. Igaz, hogy az egyház nem nézte jó szemmel ezt a magatartást, az emberek mégis úgy viselkedtek, mintha szerelmesek volnának. Emiatt aztán nem is volt lehetőségük megérteni, hogy valójában mi is a szerelem.

197. oldal

angelacsapo22>!

A regény azonban – úgy láttam- a polgárok szórakoztatója. Hiszen a költészet az ideálisról szól, míg a regény a mindennapit írja le.

198. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Marina Fiorato: A Botticelli-titok
Philippa Gregory: A fehér hercegnő
Rebecca Gablé: Fortuna mosolya
James Clavell: A sógun
Simon Sebag Montefiore: Éjszaka Moszkvában
Joyce Carol Oates: Szöszi
Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete
Krencz Nóra: Szilánk
Gál Dorina: Bíborszív
Schmöltz Margit: A sólyom szárnyat bont