A ​bánat cseppje 16 csillagozás

Isztambuli tulipán
İskender Pala: A bánat cseppje

Tudta-e, ​hogy a tulipán valamikor felbecsülhetetlen értéket képviselt és hogy valójában honnan származik, vagy hogy sok-sok pénzt és életet követelt, mire elterjedt?
Két szerelem története a XVIII. században, ami a Tulipánkorszak utolsó éveibe repíti az olvasót. A tulipán, mint a kiváltságosság szimbóluma népszerűvé vált az oszmán előkelőségek körében, és ez az a korszak, amikor Európa határait újra rajzolták.
Izgalmas, több szálon futó és sodró lendületű történet két szerelmes fiatalról, Sólyomról és Juszufról, akik megkísérlik megoldani egy brutális gyilkosság rejtélyét és visszaszerezni a felbecsülhetetlen értékű tulipánhagymát.
Az író bemutatja a szultáni palotában zajló életet, a misztikus dervis kolostorokat. Magával ragadó képet fest egy hanyatló birodalomról, és annak mégis tündöklő fővárosáról Isztambulról egy olyan korszakban, amikor még az egész világ lenyűgözve bámulta e nagyváros katonai erejét, valamint művészi alkotásait.
Feltárulnak előttünk… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Trivium, Budapest, 2018
456 oldal · ISBN: 9786155732379

Enciklopédia 13

Helyszínek népszerűség szerint

Isztambul


Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 27


Kiemelt értékelések

Belle_Maundrell >!
İskender Pala: A bánat cseppje

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

Eddig nem ismertem a szerzőt, és török írótól is talán csak három könyvet olvastam, szóval már a hangulata is újdonságként hatott. Nem is beszélve a történelmi háttérről, amivel kapcsolatban szintén hiányos a tudásom, szóval elég sok új ismeretet és benyomást szippantottam magamba.
Meglepett az Előszó, amikor kiderült, hogy a történet alapja egy tényleg létező, több száz éves kézirat, és az író ezt „újította fel” és ültette át a mai olvasók nyelvére. Ráadásul egyébként is jó megismerni a regény mögött álló sztorit, és ez már önmagában is nagyon érdekes.
A cselekmény elég összetett, néha nagyon tömény, néha meglepően brutális, de érdekes, jó sok csavarral, még ha néha kicsit le is ül. Én még nem találkoztam azzal a megoldással, hogy fejezetek helyett kérdések vannak egy-egy rész elején, de nagyon tetszett, és remek ötletnek tartom.
Ami elviszi a hátán az egészet, az egyértelműen az író stílusa, egyszerűen fantasztikus, én sokszor újra is olvastam néhány bekezdést, ami különösen szép volt. Nem is győztem kiírogatni az idézeteket. Ez a költőiség a történetben is visszaköszön, főleg a szerelem, és természetesen a tulipánok kapcsán. Nagyon szeretem a „virágos” könyveket, itt is elvarázsolt a szinte már mitikus magasságokba emelt lila tulipán, a Bánat Cseppje, ami kulcsfontosságú szerepet tölt be az események menetében és a szereplők életében is. Én nem is hallottam még a tulipán török eredetéről, meg hogy mennyire fontos szerepet töltött be a kultúrában, szóval nagyon jó volt megtudni ezeket a dolgokat. Ha meghallom a tulipán szót, már nem is Hollandia, hanem Törökország fog eszembe jutni.
Izgalmas volt a szultáni udvarról és a lázadozó népről olvasni, különleges hátteret biztosítottnak ennek a sokrétű mesének. Persze voltak részek, amik nem voltak egészen világosak, főleg a különféle kulturális és irodalmi utalások, de a végére egész jól belejöttem.
Pozitív csalódásként szembesültem vele, hogy Hörükiz nő létére mennyire fontos szerepet töltött be, és milyen bátor és önálló volt. Egyáltalán nem az a tehetetlen, bűbájos virágszál, amit a korabeli európai irodalomból megszoktunk. Szóval ezért hatalmas gratula az eredeti szerzőnek is, ez a csaj a mai irodalmi palettán is elképesztően tökös lenne. Sőt, az egész könyvben ő a legösszetettebb karakter.
A végén ismét lelkesen láttam az Epilógust, amiből kiderül, hogy mi történt a szereplőkkel a cselekmény lezárulása után. Mondjuk akik a legjobban érdekeltek volna, azok pont a feledés homályába merültek, de ennek is megvan a maga varázsa.
Nem egy könnyen fogyasztható könyv, de megéri elmélyedni benne egy kicsit, mert igazán különleges és egyedi élményt nyújt. Jó volt ezzel az isztambuli időutazással kezdeni az évet, és hát a csodaszép borítót is szívesen fogom nézegetni a 2019-es olvasmánylistámon. :)

Mariann_ P>!
İskender Pala: A bánat cseppje

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

A tulipánról eddig Hollandia jutott eszembe. Eddig…..
Ezt a tulipánneveléshez kapcsolódó szálat szívesen olvastam.
A belviszályok, lázadás, öldöklés, kínzás, az már távolabb áll tőlem.
Jó, elismerem, hogy az 1700-as években szokás volt levágott fejeket küldeni ajándéknak tűnően elrejtve egy kosárban, de ez akkor is nekem sok.
A könyv nagyon nagy értéke számomra, hogy nem a 28. változatot olvasom ugyanarról, hanem egy eddig ismeretlen világba vitt el.
Igazi időutazás, a 66 kérdés a fejezetek elején , majd a válaszok , így a szerkesztési mód is különlegessé tették.
Aztán nagyon tetszett a havazás leírása , amikor a Boszporusz két partjára, így Európára és Ázsiára egyszerre hullott a hó. Szívesen megnéztem volna.
Végül is tetszett, a 4 csillag nem rossz, viszályok nélkül, kicsit többet a tulipánokról, én így jobban kedveltem volna.

1 hozzászólás
P_Jucus>!
İskender Pala: A bánat cseppje

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

Most éppen a gyönyörű borító miatt vettem ki a könyvtárból ezt a könyvet.
Azoknak ajánlom, akik szerették Az ezeregy éjszaka meséit, kis Mukk történetét vagy pl. Elif Shafak regényeit, mint pl. Az építészinas.
Személy szerint csak azért szenvedtem végig, mert az egyik kihívás része, egyébként nagyon hamar letettem volna. Néhol teljesen zagyva volt számomra!
Az Isztambulban játszódó történet kevésbé az isztambuli tulipán története, mint inkább egy török krimi. Egy trónfosztás története.

szvandaaa>!
İskender Pala: A bánat cseppje

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

Nem nevezném életem könyvének… Érdekes benne, hogy nagyon szépen fogalmaz, érzékletesen tár elénk képeket. Igen könnyedén ír a semmiről, hosszú oldalakon át. Ez valahol érdekes és pihentető, ugyanakkor éppen emiatt nagyon lassan haladtam ezzel a könyvvel. Nem hajtott a kaland része. Pedig alapvetően érdekes a gyilkosság története. A lezárással is az a problémám, hogy nem minden válik világossá a számomra… Ha ez valóban egy régi időkből talált könyv – ahogy az író az elején jelezte –, akkor valamennyire elfogadható a stílusa.

Vikiolvas>!
İskender Pala: A bánat cseppje

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

A fülszöveg szerintem nagyon félrevezető. Nem sodró lendületű, és nem a két említett ifjú szerelme a téma benne. Viszont tetszett! Valóban izgalmas, jól van megírva, de ettől függetlenül is kicsit nehéz olvasni. Sok szálon fut a sztori, sok (nagyon sok) a számomra furcsa, török név, helységnév, ami mind nehezíti a sztori követését. A borítója azt sugallja, hogy romantikus történet, de nem az. Inkább krimi.


Népszerű idézetek

Belle_Maundrell >!

Ha az embernek van egy jó barátja, akivel megoszthatja gondját-baját, bánatát, megkönnyebbül a szíve.

334. oldal

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

Kapcsolódó szócikkek: barát
2 hozzászólás
Belle_Maundrell >!

A szerelem semmi annak, akit szeretnek, ám minden annak, aki szeret.

30. oldal

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
Belle_Maundrell >!

– Bárcsak minden otthonba eljutnának a könyvek, és elolvasnák őket, és bárcsak minden otthon mellett lenne iskola és nyomda!

94. oldal

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

Belle_Maundrell >!

A törökök a virágokra és a kertekre ma is az őseiktől örökölt hagyományként tekintenek, és a lelki szépség szimbólumaiként szeretik őket.

154. oldal

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

Kapcsolódó szócikkek: kert · törökök · virág
Belle_Maundrell >!

– […] Valódi tudással rendelkezni sokkal több bánattal jár, mint boldogsággal, több fájdalommal, mint örömmel, de az ember csak gazdagabbá válik és gyarapodik azáltal, ha tanul.

182-183. oldal

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

Belle_Maundrell >!

Mindenkinek szüksége van egy olyan barátra, akivel megoszthatja a gondjait a nehéz napokon!

337. oldal

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

Belle_Maundrell >!

Ekkor értették meg, mi is a börtön valójában. Mindvégig úgy képzelték el, mint egy sikolyoktól és jajgatásoktól hangos helyet, ám valójában a csend volt az, ami kibírhatatlanná tette a börtönt. Az itt senyvedő rabok majd beleőrültek a némaságba a négy fal között, és már-már elviselhetetlen súllyal nehezedett rájuk az a csend. Minden éjjel azt várták, hogy végre jöjjön már valaki, végre történjen már valami. Egyre csak várták, hogy véget érjenek ezek a kínzó néma éjszakák, amelyeket csak olykor-olykor tört meg egy sikoly, majd újra hosszas némaság következett. Hosszú-hosszú órák, amelyek során nem látták a napvilágot. Miközben odakint elindult az élet, az emberek munkába siettek, majd bezárták az üzleteiket, meggyújtották vagy eloltották a lámpáikat, a kertjeikben sétálgattak és beszívták a virágok bódító illatát, ők a börtön penészes és néma falai között mindenféle baljós gondolatokkal viaskodtak, és a némaság elnyelte a reményeiket. Valószínűleg ettől lesz igazán börtön egy börtön.

374-375. oldal

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

Kapcsolódó szócikkek: börtön
P_Jucus>!

– Barátaim! Sose feledkezzetek meg arról, hogy egy ember annyit ér, mint a valódi tudása, mint az a dolog, amit igazán ismer!

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

Belle_Maundrell >!

Egy gyászszertartáson könnyeket hullajtó vajon a szemével sír, vagy a szívéből fakadnak a könnyek?

282. oldal

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán

Belle_Maundrell >!

A könnyek meséltek. Sok mindent elárult az, hogy az illető mikor és hol ejtette azokat, és kivel, vagy kikkel osztotta meg őket. Milyen sok mindenről meséltek a könnycseppek! Más és más jelentése van, amikor kihullik, legördül vagy patakokban folyik valakinek az arcán a könny, vagy amikor vérré változik. A könnycseppek olyanok, akár egy-egy titkos levél, amelyben az ember felfedi valós érzelmeit.

285. oldal

İskender Pala: A bánat cseppje Isztambuli tulipán


Hasonló könyvek címkék alapján

Solmaz Kâmuran: Magyar
Gül Irepoğlu: Az ágyas
Nermin Bezmen: Kurt Szejt és Sura
Jókai Mór: A janicsárok végnapjai
Demet Altınyeleklioğlu: Köszem – a szultána
Elif Shafak: Az építészinas
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a kolostor rabja
Lawrence Hill: Valaki ismeri a nevemet
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.
Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete