A ​rabszolga 42 csillagozás

Isaac Bashevis Singer: A rabszolga Isaac Bashevis Singer: A rabszolga Isaac Bashevis Singer: A rabszolga

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​rabszolga Singer egyik legcsodálatosabb, arányaiban is tökéletes remekműve, egy lélegzetelállítóan szép szerelem története. A rabszolgaság fogalma nem pusztán a főhős egyéni sorsát példázza. „Isten rabszolgái vagyunk mindannyian” – állapítja meg Jákob. Isten kegyelmében, gondviselésében hinni kell, cselekedeteinek igazságosságát kétségbe vonni, kételkedni, vizsgálódni, okokat keresni nem más, mint lázadás. A társadalmi elnyomás, a faji megkülönböztetés, az állami és egyházi törvények kegyetlen szigora is rabszolgaságban tartja az embereket. A lengyel-zsidó rezervátumfalvak ábrázolásán túl az író a korabeli Lengyelország társadalmi ellentéteire is utal (a parasztság kizsákmányoltsága; az ország sorsán kesergő, tehetetlen és züllött arisztokrácia). Mélységesen együtt érez a zsidóság megpróbáltatásaival, de ez nem akadályozza abban, hogy elfogultságtól mentesen, tárgyilagosan rá ne mutasson: Isten szolgálatát jó néhányan helytelenül értelmezik, szemforgató módon, a vallás külső… (tovább)

Eredeti cím: דער קנעכט‎

Eredeti megjelenés éve: 1962

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Zsebkönyvek, Európa Modern Könyvtár

>!
Novella, Budapest, 2004
252 oldal · ISBN: 9639442275 · Fordította: Walkóné Békés Ágnes
>!
Európa, Budapest, 1986
262 oldal · ISBN: 9630737353 · Fordította: Walkóné Békés Ágnes
>!
Európa, Budapest, 1977
302 oldal · ISBN: 9630713861 · Fordította: Walkóné Békés Ágnes

Kedvencelte 11

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 10

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Zsuzsi_Marta P>!
Isaac Bashevis Singer: A rabszolga

Apró lengyel falu a hegyek között, ahol az 1648-54-es kozák-lengyel háborút követő években Jákob rabszolgaként tengeti életét. A szegénységnél, mocsoknál és züllött életnél, melyben a falu keresztény lakói élnek, már csupán a tudatlanságuk égbekiáltóbb; hiedelmeik, a szellemektől való félelmükön a gyűlölet tesz túl, amit a „betolakodó”, a más ember iránt éreznek.
Keresztény lakosok – hangsúlyozzák is –, jó keresztény pappal, aki sem az alkohol, sem az asszonyok ellensége; fennen hirdeti: az emberölés nem bűn, ha betolakodó idegen, ráadásul zsidó vallású a célpont, e felől megnyugtatja híveit, ivócimboráit. Miközben Jákob, a zsidó rabszolga nem betolakodóként él állati körülmények között immár 4 éve, hanem a kozákok adták őt el egy falubéli családnak.
Singer kiváló arányérzékkel vázolta, a vallás milyen megosztóvá, gyűlölködővé teheti az embert, mérgezi meg a lelket, testet és mindennapi életet, lehetőséget sem adva a megértésre, elfogadásra. Mennyire képes gúzsba kötni az embert, ha hithű életet él, még akkor is, ha az az élet már nem is emberi, hiszen a mindennapi túlélésért küzd, harcolva éhséggel, hideggel, önmagának ismételgetve a Zsoltárok verssorait, majd egy nagy kőbe vésve a Tórában található 248 parancsolatot és 365 tilalmat, hogy emlékezetét megőrizze, szellemileg ép maradhasson a körülmények ellenére. És a körülmények ellenére egy csodálatos szerelem bontakozik ki, dacolva minden nehézséggel, vallásbeli különbséggel, kitart a sírig és azon túl is.
Megindítóan szép jelenetek, párbeszédek, csodálatos helyszínek jelennek meg a műben. Singer remek stílusa, kiváló ábrázolásmódja teszi élvezetessé ezt a nehéz és megrendítő történetet igazán befogadhatóvá és felejthetetlenné. A cím fokozatosan nyer kettős értelmet , Jákob a vallás rabszolgája is, a tilalmak súlyos béklyóit is cipelnie kell, nem csupán a napok terheit, amit rabszolgasága jelent, rá mért.
Megrendítően szép alkotásnak tartom ezt a regényt, több kérdés is megfogalmazódik a vallás és hit, az emberség, az igazság, a kitartás és szeretet, a szerelem fogalmát illetően. S a szerelem mindent legyőz igazsága nem tette sem meseszerűvé, sem giccsessé, ”Szeretetre méltók és megnyerők életükben, a halál sem választá el őket egymástól.”, ebben mutatkozik meg Isaac Singer igazi tehetsége. Remekmű!

Roszka>!
Isaac Bashevis Singer: A rabszolga

Sok borzalmat leír ez a könyv, de mégsem keserű szájízzel tesszük le a végén. Történet egy zsidó férfiról, akit többször a földre döngöl az élet, és mégis ember tud maradni, mégis tud hinni, mégis zsidó tud maradni, töretlenül hisz a vallásában és a szerelemben is. Még akkor is, ha emiatt még több megpróbáltatás éri, ami végig kíséri életét.

Dana>!
Isaac Bashevis Singer: A rabszolga

Amilyen ronda horgas orrú zsidót tettek a könyvem elejére, annyira szép és okos Jákob, a regény hőse, a kozákok által elhurcolt és eladott rabszolga. Bár szolgasága kezdettől fogva istenfélő szolgálat, talán inkább Isten rabszolgája ő, mint embereké. Kivéve a nagyszerű szerelmet, ami úgy söpör át Jákob életén, mint a tájfun és nézeteit, hitét, életkörülményeit fenekestül felfordítja. Szerintem határozottan jobb ember lesz. Singer könyve magával ragadó, gyönyörű és sokszor meg is könnyeztem, szép stílusban ír, számomra az év meglepetése. Fontos könyv.

Ezt a könyvet, olvasás után, megöleltem, s bár a könyvek birtoklásának vágya már évek óta alábbhagyott, ezúttal mérhetetlen örömmel töltött el, hogy ez a könyv az enyém. Sőt, még enyémebb.

A rabszolga főhőse valóban rabszolga, de nem a klasszikus értelemben. A 17. századi Lengyelországban játszódó történet egy viharos időszak, a kozák támadások idejét mutatja be, amikor is egy ilyen portyázás alkalmával Jákob családját legyilkolják, őt magát pedig eladják, és egy lengyel kis faluba kerül pásztornak. Jákob hithű zsidó, rabságában is igyekszik megtartani Isten rengeteg előírását, rituáléit, némiképp környezete tiszteletét is kivívja, bár azért a vidékiek babonasága, durvasága, vérszomja jóval erősebb, mégsem félti az életét. Jákob, a könyv borítójával ellentétben, egy nagyon jóképű fiatalember és a falubeli lányok nem is leplezik állatias vágyaikat, mégis képes megtartóztatni önmagát, igyekszik a zsidó Talmud, Tóra és egyéb iratok felidézésével ébren tartani hitét. Ámde van egy keresztény lány, Wanda, akivel szinte első pillanattól egy hullámhosszon vannak, szerelmük kibimbózik, majd szárba szökken, nem kevés hitbéli vívódást okozva Jákobnak. Wandát vonzza Jákob szépsége, műveltsége és az a szellemi felülemelkedettség, ami mégis alázattal párosul, Jákob hitét is el tudja fogadni. A történet aztán kettejük hányattatásairól szól, szerintem nagyon izgalmasan és mindvégig a szerelmi szenvedély, az élettárs melletti hűség és lojalitás kerül szembe a hagyományokkal, olykor a hittel és a közösség érdekeivel.

Nagyon érdekes, hogy Singer egy zsidó férfiban ábrázolja a keresztény értékeket, Jákob a történetben végig sokszor újragondolja a rituálék értelmét, a Tóra, a Zsoltárok, a kabbalista tanítások szövegeit, végül egy nagyon is keresztényi tanításban látja meg a lényeget: „Most legalább világosan értette már, mi az ő hitének a lényege: az ember kapcsolata embertársaival.”. Ugyanakkor Singer nem fukarkodik a kritikával sem, ami a képmutatást vagy a bigottságot illeti, nagyon sokszor él egészen mágikus eszközökkel, nagyon szépen mesél és gyönyörűen fejezi be a történetét. A regény számos szállal kötődik különben ószövetségi történetekhez, különösen persze Jákob és Ézsau, Jákob és Ráchel, illetve Ábrahám és Sára történeteihez, de megidéződik Szodoma vagy a babiloni fogság is.

Nagyon nehéz írnom erről a könyvről, mert közel áll hozzám, Jákob számomra az irodalom egyik legvonzóbb alakja és Singertől még biztosan sokat fogok olvasni.

Kiss_Csillag_Mackólány P>!
Isaac Bashevis Singer: A rabszolga

Annyira emberi, élmény volt olvasni, a szerelem eme tiszta megismeréséról nem is beszélve.
Ahogy leírja Singer a tájat, a szerelmet, az ide-oda hajladozó fűszálakat, reagálni is nehéz rá.
Ha egy szóval kellene jellemeznem, akkor azt mondanám, hogy elandalító.
Lehet hullámzani a vágyakozáson, a beteljesülésen, a megtorláson.
Mégis szép, kedves, odaadó.
Köszönöm!

Lara P>!
Isaac Bashevis Singer: A rabszolga

Bibliai ihletésű könyv, kicsit Joseph Roth „Jób” című regényére emlékeztet. Nyomasztó minden sora, bár nem olyan hosszú, mégis egy kicsit túlírt. Viszont érdekes a témája, bemutatja, hogy milyen lidércnyomásos is a keresztények babonássága, a barbárság, a tudatlanság, valamint azt is, hogy attól még nem lesz jó ember valaki, hogy vallásos, és betartja a törvényt, ami egyedi helyzetekre nem ad konkrét utasítást: sokszor a lelkiismeretünkre kell hagyatkoznunk (ami néha a vallás ellen szól, ahogy a józan ész is olykor).
(Kis önéletrajzi vonatkozás a regényben a vegetáriánus táplálkozás dicsérete. :) )

AnneTheCat>!
Isaac Bashevis Singer: A rabszolga

Bizonyos szempontból mindenki rab, aki meg akar felelni valaminek, vagy valakinek.
A történet főhőse született rab: rabja a vallásának, a lelkiismeretének, sőt, keresztény gazdájának is.
Elgondolkodtató történet egy rab folyamatos vívódásáról, s ebből kifolyólag megpróbáltatásairól is.

geucsa>!
Isaac Bashevis Singer: A rabszolga

Huhh.
Ez egy kicsit durva történet.
De nagyon szép és izgalmas.
Tetszik a végén a szószedet. :)


Népszerű idézetek

csillagka P>!

Aszályos volt a nyár, és noha gazdag aratásban eddig sem igen volt a falubelieknek része, az idei termés rendkívül gyengének ígérkezett. A gabonaszálak a szokásosnál is ritkább sorokban nőttek, s apró, törékeny magvakat termettek. A parasztok most is, mint mindig egyszerre fohászkodtak Szűz Máriához és az esőszellemeket irányító öreg hársfákhoz.

35. oldal

nagy_csilla>!

De valahányszor Jákob az imaházba lépett mindet ott találta: az indulatost, a fennhéjázót, a hajbókolót, a csalárdot. Imádkoztak, és rosszban törték a fejüket, hiánytalanul eleget tettek a rituális előírásoknak, és közben megszegték Isten parancsolatait.A katasztrófa szegénységbe juttatta a hitközösséget, de gyűlölködésből és irigységből még mindig túl nagy készletük maradt.

nagy_csilla>!

Akármibe fogunk, valakinek fájdalmat okozhatunk, és bármilyen tisztességes az ember, ha sikert ér el, rögtön irigyei támadnak.

Moldova>!

A magasban, minden gondon túl, kiterjesztett szárnyú sólyom lebegett hangtalanul és meglepő lassúsággal. Jákobnak az az érzése támadt, hogy ez a madár a teremtés kezdete óta egyfolytában repül.

8. oldal

Avenyir>!

Szeretettel vegyes félelem fogta el Sárát. Rettegett a mennyben lakó haragos Istentől, aki minden szót, minden gondolatot ismer, félt a parasztoktól, akik újra gyilkolni akarják a zsidókat, élve eltemetni gyermekeiket, aggódott a zsidókért, akik nem mindenben követik a Tóra parancsait, és ezzel a Mindenható haragját vonják magukra.

nagy_csilla>!

A világ folyását az égben szabják meg, és az igazságot is csak ott ismerik.Végül mindenki egyedül önmagáért felel.

nagy_csilla>!

A véletlennek látszó események előre megszabott célhoz vezetnek.

Avenyir>!

…a lealjasodás bizonyos formáinak tűzzel-vassal lehet csak véget vetni.

Avenyir>!

– Miért nem élnek a zsidók most is a saját hazájukban?
– Mert vétkeztek.
– Mit követtek el?
– Bálványokat imádtak, és meglopták a szegényeket.


Hasonló könyvek címkék alapján

Henryk Sienkiewicz: Kereszteslovagok
Pearl S. Buck: Az édes anyaföld
Kepes András (szerk.): Könyvjelző – Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból
Gy. Horváth László (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1986
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Kavabata Jaszunari: Kiotói szerelmesek
Pearl S. Buck: A kínai rabszolgalány
Amy Harmon: Arctalan szerelem
Brenda Joyce: Halálos ölelés
Irwin Shaw: Gazdag ember, szegény ember