A ​lublini mágus 29 csillagozás

Isaac Bashevis Singer: A lublini mágus

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Remekmű ​egy ember harcáról a gonosszal és az érzékiséggel” – írja a regényről egy kritikus. Valóban: ennek a műnek is alapja és magva ez az állandóan visszatérő Singer-téma. A színhely az író kedvenc színhelye: az 1800-as évek legvégének Lengyelországa. A főhős, Jasa Mazur – A rabszolga Jákobjával ellentétben – minden idealizálástól mentes, gyarló, esendő ember, talán ezért is érezzük közelebb magunkhoz. A tehetséges mágust a nők viszik vesztébe: a hűséges feleség, a bigottan vallásos özvegy, a keresztény parasztlány, az előkelő polgárasszony, akik mind össze akarják kötni Jasával a sorsukat – az erőtlen, befolyásolható férfi nyugalmát, karrierjét s végül becsületét is feláldozva őrlődik megoldhatatlan problémái között. S amikor leginkább úgy tűnik, hogy nincs kiút a számára, akkor lesz elegendő ereje ahhoz, hogy szakítson addigi életével, hazatérjen szülővárosába, és ott – jellegzetes singeri katarzis – vállalja az önkéntes bűnhődést, a megtisztulást, majd végül a szent… (tovább)

Eredeti cím: Der kuntsnmakher fun Lublin

Eredeti megjelenés éve: 1960

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 1985
234 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630736616 · Fordította: Walkóné Békés Ágnes

Enciklopédia 1


Most olvassa 3

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Isaac Bashevis Singer: A lublini mágus

Fura könyv, hol tetszett, hol nem. Nem mondanám, hogy az én könyvem, pedig sok minden van benne, amit egyébként szeretek.

Egyszerre realisztikus és fantasztikus. Az első fele tömény mesemondás, a második fele tömény látomás. Szigorúan felépített íve van, egyetlen emberre fókuszál, és azt az egyetlen embert kíséri végig egyetlen gyors lefolyású testi-lelki válságon. Aki az ilyen fegyelmezett könyveket szereti, az örülni fog. Vagy nem.

Továbbiak a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/03/02/isaac_bash…

2 hozzászólás
Roszka>!
Isaac Bashevis Singer: A lublini mágus

Teljesen véletlenül, egymás után két vallással, zsidósággal foglalkozó könyvet olvastam. Csak közben eltelt majd 2000 év. No nem nálam, hanem a két történet között. Az első Jézusról szólt.
Ez pedig egy olyan lengyel zsidóról, aki vallásos, hagyománytisztelő nevelést kapott,de magasról tesz rá felnőttként. Bűvész, akrobata, mágus lesz, aki fetreng a fertőben. Felesége van, na meg minden városban szeretője. A sors a tenyerén hordozza. Egy ideig. Azután minden rosszra fordul és visszatalál a hitéhez.Mondhatni átesik a ló másik oldalára.
Az egész könyv ilyen szerintem, hol jó, hol nem annyira.

ppeva P>!
Isaac Bashevis Singer: A lublini mágus

Nem is annyira a lublini mágus története ez, mint a nyugtalan lelkű, a sorba beállni nem tudó, folyton nők után járó zsidó kisember Casanováé.
Próbáltam rájönni, mit akar üzenni ezzel a könyvvel az írója, hogy mi lenne a mondanivaló azon kívül, hogy elmeséli nekünk ezt a (helyszíne és szereplői miatt egyébként nagyon érdekes és egyedi) történetet. Hogy aki nem a közösségi normák szerint él, az végül pórul jár? Vagy aki túlságosan beleveti magát az élvezetekbe, az a végén áteshet a ló túloldalára? Hogy aki játszadozik mások érzéseivel, az megkaphatja ugyanezt? Vagy valami teljesen mást?
Nem tudom. Mindenesetre nekem tetszett, ahogyan ábrázolta a több mint száz évvel ezelőtti Varsót és Lublint, a zsidóság életének mindennapjait a régi Lengyelországban, az akkori emberek gondolkodásmódját.

entropic P>!
Isaac Bashevis Singer: A lublini mágus

Nemrég a komolyságot hiányoltam a könyvekből meg a világból. Na, most megkaptam. Ez egy teljesen komoly könyv, van benne morál is, meg minden. Fontos dolgokról szól – pl. a hitről, meg arról, hogy talán jó volna morálisan élni, meg ilyenekről. Szerintem jó könyv. De lehet, hogy mégis jobban szeretem, ha valami nem teljesen komoly.

kolika>!
Isaac Bashevis Singer: A lublini mágus

A regény főhőse falja az életet, a nők terén sem szenved hiányt.. Lépten- nyomon kapcsolatba kerül a szebbik nemmel„ s ezek a találkozások nem a zsidó vallás normái szerint zajlanak. A mágus vallási kötöttségeit lerázva éli életet, s kezdetben minden szépnek és jónak tűnik. Aztán hirtelen élete rossz irányt vesz, nem a tervezettek szerint zajlanak a dolgok. Jasát kérdések gyötrik, munkájában sem remekel, becsületét is feláldozza, hogy megoldást találjon. Ebben a válságos helyzetében talál rá hitére, s vált át önsanyargató életformára. Véleményem szerint kicsit túlzásba is viszi ezt. A főszereplő előző életvitele is a túlzásokról szólt, s válság utáni élete sem ismer mértékletességet. A szerző gyarló, esendő emberként mutatja be a főhőst, éppen ezért közel kerülhetne hozzám, az olvasóhoz, de épp ez a mértéktelenség, túlzás az, ami miatt nem tudtam megkedvelni Singer hősét.

bioaram>!
Isaac Bashevis Singer: A lublini mágus

Csodálatos könyv egy csodálatos emberi sorsról.
A flauber-i mondás illik ide is, Singerre vonatkoztatva: Jasa én vagyok.

rabbit_republic>!
Isaac Bashevis Singer: A lublini mágus

Érdekes volt Lengyelországba ebben a korszakban ellátogatni, és tetszett a könyv stílusa is, mégse mondhatom, hogy szerettem ezt a könyvet. Elgondolkodtató, de ennyi. Kicsit tanmese-jelegű történet egy hitét kvázi elhagyó zsidó bűvészről, aki egyszerre 3-4 nővel zsonglőrködik, majd kb. megvilágosodik.

marlowe>!
Isaac Bashevis Singer: A lublini mágus

Szép ívű történet erős morális töltettel. Beszippanthatjuk a 19. század végi Varsó levegőjét, majd elgondolkodhatunk hétköznapi bűneinken, gyarlóságainkon. A főhős végső megoldását azonban nem muszáj követni.


Népszerű idézetek

dokijano>!

    – A háború, az háború – szólt Hájem-Lejb.
    – Mindenki happol, aki csak tud. Mindig is így volt. A kis gánefé* a hurok, a nagy gánefé a túzok…

* Gánef: tolvaj (jiddis)

59. oldal, III. 2. (Európa, 1985)

1 hozzászólás
dokijano>!

A vallás – akárcsak a hadsereg – fegyelem nélkül hatástalan. Az elvont hit óhatatlanul bűnbe visz.
A templom olyan, mint a kaszárnya: Isten katonái sorakoznak fel benne.

187. oldal, VIII. 1. (Európa, 1985)

Kárpáti_Ildikó>!

Egyéni hitet alakított ki a maga számára. Létezik egy Teremtő, de senkinek sem fedte fel magát, nem nyilvánította ki, mit szabad és mit nem. Akik az ő nevében beszélnek, mindannyian hazudnak.

9. oldal

ppeva P>!

Az embernek mindenen keresztül kell menni, vigasztalta magát Jasa. Mit is vésett az az aranyműves a gyűrűbe? „Ez is elmúlik.”

207. oldal

dokijano>!

Halat tálalt fel, tejben főtt laskát, sajtos fahéjas krepláhot*, csemegének pedig szilvakompótot, vajassüteményt s végül kávét. Jasa mindig ünnepre jött haza, ez volt az egyetlen időszak, amit együtt töltöttek.

* Krepláh: Egyfajta hússal vagy sajttal töltött tészta, amelyet bizonyos ünnepeken szokás készíteni és fogyasztani (jiddis)

25. oldal, I. 5. (Európa, 1985)

>!

Jasa felkelt, s lerázta magáról az éjszakai fáradtságot, az éjszakai kételyt.

Nazanszkij>!

– […] Mi van nekem a könyveken kívül? Az ismerős lányok halálra untatnak. Jasa bácsi meg ritkán jön hozzánk. Csak a könyvek nyújtanak vigaszt.

Nazanszkij>!

A bankra pillantott. Oszlopai hatalmas őröknek látszottak, akik az épületre vigyáztak.

lex88>!

Ez lenne a teremtés célja? Isten akarata? – tűnődött Jasa. Hiszen ennél az öngyilkosság is jobb.

99. oldal

anesz P>!

A vallás – akárcsak a hadsereg – fegyelem nélkül hatástalan. Az elvont hit óhatatlanul bűnbe visz. A templom olyan, mint a kaszárnya: Isten katonái sorakoznak fel benne.

187. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

John Steinbeck: Egerek és emberek
Bolesław Prus: A bábu
Selma Lagerlöf: Gösta Berling
Knut Hamsun: Éhség
Kate Chopin: Ébredés
Henry James: A csavar fordul egyet
John Steinbeck: Egerek és emberek / Lement a hold
John Irving: Árvák hercege
Oscar Wilde: Dorian Gray képmása
Hermann Hesse: Rosshalde