Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A lublini mágus 27 csillagozás
„Remekmű egy ember harcáról a gonosszal és az érzékiséggel” – írja a regényről egy kritikus. Valóban: ennek a műnek is alapja és magva ez az állandóan visszatérő Singer-téma. A színhely az író kedvenc színhelye: az 1800-as évek legvégének Lengyelországa. A főhős, Jasa Mazur – A rabszolga Jákobjával ellentétben – minden idealizálástól mentes, gyarló, esendő ember, talán ezért is érezzük közelebb magunkhoz. A tehetséges mágust a nők viszik vesztébe: a hűséges feleség, a bigottan vallásos özvegy, a keresztény parasztlány, az előkelő polgárasszony, akik mind össze akarják kötni Jasával a sorsukat – az erőtlen, befolyásolható férfi nyugalmát, karrierjét s végül becsületét is feláldozva őrlődik megoldhatatlan problémái között. S amikor leginkább úgy tűnik, hogy nincs kiút a számára, akkor lesz elegendő ereje ahhoz, hogy szakítson addigi életével, hazatérjen szülővárosába, és ott – jellegzetes singeri katarzis – vállalja az önkéntes bűnhődést, a megtisztulást, majd végül a szent… (tovább)
Eredeti cím: Der kuntsnmakher fun Lublin
Eredeti megjelenés éve: 1960
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa
Enciklopédia 1
Most olvassa 5
Várólistára tette 25
Kívánságlistára tette 18
Kiemelt értékelések
Timár_Krisztina I>!
2 hozzászólás
Fura könyv, hol tetszett, hol nem. Nem mondanám, hogy az én könyvem, pedig sok minden van benne, amit egyébként szeretek.
Egyszerre realisztikus és fantasztikus. Az első fele tömény mesemondás, a második fele tömény látomás. Szigorúan felépített íve van, egyetlen emberre fókuszál, és azt az egyetlen embert kíséri végig egyetlen gyors lefolyású testi-lelki válságon. Aki az ilyen fegyelmezett könyveket szereti, az örülni fog. Vagy nem.
Továbbiak a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/03/02/isaac_bash…
Roszka>!
Teljesen véletlenül, egymás után két vallással, zsidósággal foglalkozó könyvet olvastam. Csak közben eltelt majd 2000 év. No nem nálam, hanem a két történet között. Az első Jézusról szólt.
Ez pedig egy olyan lengyel zsidóról, aki vallásos, hagyománytisztelő nevelést kapott,de magasról tesz rá felnőttként. Bűvész, akrobata, mágus lesz, aki fetreng a fertőben. Felesége van, na meg minden városban szeretője. A sors a tenyerén hordozza. Egy ideig. Azután minden rosszra fordul és visszatalál a hitéhez.Mondhatni átesik a ló másik oldalára.
Az egész könyv ilyen szerintem, hol jó, hol nem annyira.
entropic P>!
Nemrég a komolyságot hiányoltam a könyvekből meg a világból. Na, most megkaptam. Ez egy teljesen komoly könyv, van benne morál is, meg minden. Fontos dolgokról szól – pl. a hitről, meg arról, hogy talán jó volna morálisan élni, meg ilyenekről. Szerintem jó könyv. De lehet, hogy mégis jobban szeretem, ha valami nem teljesen komoly.
kolika>!
A regény főhőse falja az életet, a nők terén sem szenved hiányt.. Lépten- nyomon kapcsolatba kerül a szebbik nemmel„ s ezek a találkozások nem a zsidó vallás normái szerint zajlanak. A mágus vallási kötöttségeit lerázva éli életet, s kezdetben minden szépnek és jónak tűnik. Aztán hirtelen élete rossz irányt vesz, nem a tervezettek szerint zajlanak a dolgok. Jasát kérdések gyötrik, munkájában sem remekel, becsületét is feláldozza, hogy megoldást találjon. Ebben a válságos helyzetében talál rá hitére, s vált át önsanyargató életformára. Véleményem szerint kicsit túlzásba is viszi ezt. A főszereplő előző életvitele is a túlzásokról szólt, s válság utáni élete sem ismer mértékletességet. A szerző gyarló, esendő emberként mutatja be a főhőst, éppen ezért közel kerülhetne hozzám, az olvasóhoz, de épp ez a mértéktelenség, túlzás az, ami miatt nem tudtam megkedvelni Singer hősét.
rabbit_republic>!
Érdekes volt Lengyelországba ebben a korszakban ellátogatni, és tetszett a könyv stílusa is, mégse mondhatom, hogy szerettem ezt a könyvet. Elgondolkodtató, de ennyi. Kicsit tanmese-jelegű történet egy hitét kvázi elhagyó zsidó bűvészről, aki egyszerre 3-4 nővel zsonglőrködik, majd kb. megvilágosodik.
Népszerű idézetek
dokijano ♥>!
1 hozzászólás
– A háború, az háború – szólt Hájem-Lejb.
– Mindenki happol, aki csak tud. Mindig is így volt. A kis gánefé* a hurok, a nagy gánefé a túzok…
* Gánef: tolvaj (jiddis)
59. oldal, III. 2. (Európa, 1985)
Kárpáti_Ildikó>!
Egyéni hitet alakított ki a maga számára. Létezik egy Teremtő, de senkinek sem fedte fel magát, nem nyilvánította ki, mit szabad és mit nem. Akik az ő nevében beszélnek, mindannyian hazudnak.
9. oldal
dokijano ♥>!
Halat tálalt fel, tejben főtt laskát, sajtos fahéjas krepláhot*, csemegének pedig szilvakompótot, vajassüteményt s végül kávét. Jasa mindig ünnepre jött haza, ez volt az egyetlen időszak, amit együtt töltöttek.
* Krepláh: Egyfajta hússal vagy sajttal töltött tészta, amelyet bizonyos ünnepeken szokás készíteni és fogyasztani (jiddis)
25. oldal, I. 5. (Európa, 1985)
Nazanszkij ♥>!
– […] Mi van nekem a könyveken kívül? Az ismerős lányok halálra untatnak. Jasa bácsi meg ritkán jön hozzánk. Csak a könyvek nyújtanak vigaszt.
Nazanszkij ♥>!
A bankra pillantott. Oszlopai hatalmas őröknek látszottak, akik az épületre vigyáztak.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Knut Hamsun: Éhség 81% ·
Összehasonlítás - John Steinbeck: Egerek és emberek 92% ·
Összehasonlítás - William Faulkner: A hang és a téboly 80% ·
Összehasonlítás - Kate Chopin: Ébredés 78% ·
Összehasonlítás - Henryk Sienkiewicz: Kereszteslovagok 87% ·
Összehasonlítás - Olga Tokarczuk: Hajtsad ekédet a holtak csontjain át 86% ·
Összehasonlítás - Adam Mickiewicz: Pan Tadeusz ·
Összehasonlítás - Stanisław Lem: Solaris 86% ·
Összehasonlítás - Thomas Mann: A varázshegy 87% ·
Összehasonlítás - Sigrid Undset: Kristin Lavransdatter ·
Összehasonlítás