Értékelések 26

Cseti>!
Isaac Asimov: Robottörténetek I-II.

Elképesztő a faszi. No, nem egy szépirodalmár, de azt ne is várjuk el egy tudósembertől. Viszont a logikai gondolatkísérletek, a robotika alaptörvényei és a robotok „lelki” világának boncolgatása különböző helyzeteken keresztül, annyira lekötik a figyelmet, szórakoztatják vagy gondolkodásra késztetik az elmét, hogy a jelen és a jövő sok-sok generációjának szolgál szellemi táplálékkal, a mesterséges intelligenciával foglalkozókat pedig – reméljük – kellő elővigyázatossággal vértezi fel ez a novelláskötet.

hisztike>!
Isaac Asimov: Robottörténetek I-II.

Hatalmas falat egyben elolvasni az összes robotnovellát, meg is küzdöttem vele egy ideig. Azért nem tudtam rá maximális csillagszámot adni, mert annyira küzdöttem az olvasással, esténként bele-belealudtam, pedig a téma maga nagyon is érdekel, az egyes történetek is nagyon érdekeltek. Nagyon jól fel van építve az a lassú kifejtés, ahogyan a robotika kezdeteitől a végsőkig eljutunk. Több történet azóta is eszembe jut, például az olvasást már nem ismerő kisfiúk története, micsoda egy titkos nyelv :) Illetve a 200 éves embert olvastam már korábban is, amikor megnéztem a filmet, és akkor (mint legtöbbször a könyvek-filmek összehasonlításakor) már kiborultam, hogy mennyire megváltoztatták a film alapvető mondanivalóját. Nagyon nem tetszett, hogy belekeverték a szerelmi vonalat, amikor éppen ehhez van a legkevesebb köze az eredeti történetnek…lehet, hogy külön-külön mindkettő egy jó történet, de közel sem ugyanaz.

atomarcú >!
Isaac Asimov: Robottörténetek I-II.

Nem is tudom, mit mondjak, igen vegyesek az érzelmeim ezzel a könyvvel kapcsolatban. Egy részét, az Én, a robot-ot régen olvastam, az tetszett. A többi novella közt sok volt a töltelék és a szemléletében, tartalmában régen elavult darab. Azt hiszem, túl sokáig halogattam az elolvasását, az én szememben kimondottan rontott Asimov megítélésén. Szívem szerint 3 és félnél nem adtam volna rá többet, a nosztalgiafaktor miatt dobtam rá még felet.
Amit nem értek, az angol nyelvű eredeti kötetből a fordításkor valamiért kihagyták a szerző összekötőszövegeit, amik talán javítottak volna az összképen. Még furábbá teszi az egészet, hogy a magyar kiadás be is told egy szövegrészt, ami nem volt benne az eredetiben. A 2. kötet elejéről beszélek, ahová valamiért az egyébként száműzött, „énarobotos” összekötő Susan Calvin-interjú egy részét visszacsempészték. Hogy minek, rejtély, a többi nélkül elég durván lóg a levegőben.