Az ​idő gyermeke 27 csillagozás

Isaac Asimov – Robert Silverberg: Az idő gyermeke

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Regény főhőse egy Neander-völgyi gyermek, akit kiragadtak saját környezetéből, korából,és 40000 évvel későbbi jövőbe szállítanak egy merész és vitatható tudományos vállalkozás céljára.
A tudósok számára Timmie csupán egy kísérlet alanya, az emberi jogok kampányában csak „ügy”, a hétköznapi emberek pedig alig látnak benne mást mint szörnyszülöttet, egy visszamaradott lényt. Csak a Sztázistechnológia Ltd. munkatársa, Edith Fellowes tudja, milyen is Timmie valójában, s látja meg benne a gyereket, az embert.
Amikor világossá válik, hogy a Sztázis hideg fejjel számító tudósai milyen kegyetlen sorsot szánnak a fiúnak, Edith döntő és megdöbbentő lépésre szánja el magát…

A pozitron-ember és a Leszáll az éj sikere után – mely utóbbit a The Times az év legjobb sci-fi-jeként méltatott –, az olvasók végre kezükbe vehetik a tudományos fantasztikus irodalom két nagy íróegyéniségének együttműködéséből született harmadik regényt is.

„Asimov és Silverberg a sci-fi… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1992

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A sci-fi klasszikusai

>!
Szukits, Szeged, 1995
254 oldal · ISBN: 9638199822 · Fordította: Nemes Ernő

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Diosz P>!
Isaac Asimov – Robert Silverberg: Az idő gyermeke

Számomra nem volt akkor élmény, mint általában Asimov írásai, de nem tudom megmondani hogy ez a társ szerző miatt van-e. Érdekes elgondolás az alapötlet, azt hiszem sokak fejében megfordult, hogy mi lenne ha lehetőségünk lenne visszamenni a múltba, vagy áthozni a múltból bármit/bárkit a jelenbe. Nekem ez egy elég ijesztő gondolat.
A történet több szempontból is döcög. Egyrészt sokszor hímsoviniszta másrészt logikai bukfenceket is felfedezni véltem. De azért az alaptörténet mégis volt annyira érdekes, hogy csak nem hagytam félbe az olvasást. Talán azok a részek tetszettek a legjobban, amelyek a múltban a Neander-völgyi emberekről szóltak.

Brigi007>!
Isaac Asimov – Robert Silverberg: Az idő gyermeke

Asimov Én a robot című könyvét már nagyon-nagyon régen olvastam és nagyon tetszett nekem. Aztán beszélgettem az egyik csoporttársammal az egyetemen és ő ajánlotta nekem ezt a könyvet. Az alapján, amit elmondott, nagyon el kezdett érdekelni, meg is találtam otthon, elkezdtem olvasni… és 5 évvel később a végére is jutottam.

Hát mit mondhatnék? Nem volt véletlen, hogy 5 évbe telt és ha nem lenne egy olyan próbálkozásom, hogy idén nyáron minden rég megkezdett könyvet befejezek, akkor sosem jutottam volna a végére. Vannak benne érdekes ötletek, de összességében szerintem végtelenül unalmas, vontatott és igazából semmi igazi tanulság nincs a végén. Nagyon enyhén fogalmazok, ha azt mondom, nem nyűgözött le.

Attila_Silman>!
Isaac Asimov – Robert Silverberg: Az idő gyermeke

Asimov gyerekkori olvasmányaim meghatározó szerzője, az Alapítvány sorozat és abban a világban játszódó történetei mesterien vannak összekapcsolav és kidolgozva. Ez a műve egy általam is már eljátszott gondolatkísérletet vetett papírra, de az alapötletünk egyezett csak (elsőbbségét nem vitatom :) ), ráadásul leragadt annál, hogy a neandervölgyi gyereket mennyire tekintik embernek. A vége is olyan kurtán furcsa, úgy is mondhatnám Asimov-idegen.

Gáborr_Nagy>!
Isaac Asimov – Robert Silverberg: Az idő gyermeke

Érdekes ötlet, de szerintem túl hosszú és körülményes írás lett belőle, elég sok olyan rész volt, ami sem előre nem vitt, sem a szereplőket nem ismertük meg jobban. Izgalom minimális. Elég sok bosszantó szereplője volt, bár a szereplőgárda nem túl népes.

Davos>!
Isaac Asimov – Robert Silverberg: Az idő gyermeke

Kedvenc könyveim egyike. Nem is tudok ide mást írni. Kevés olyan Asimov, sőt még kevesebb Asimov&Silverberg regény született amin meghatódtam volna! :) Nos ez ilyen volt.

Csiper>!
Isaac Asimov – Robert Silverberg: Az idő gyermeke

Érdekes gondolat felvetéssel indul a könyv, de valahogy nem tud annál továbblépni, mint amit bárki előre kitalálhat. Így kaptunk egy fordulatoktól mentes, felesleges mellékszereplőkkel spékelt történetet, amelynek a kőkorban játszódó cselekményének aztán tényleg se füle se farka. Sokkal többet vártam.


Népszerű idézetek

Brigi007>!

A most fogant gyermekek a legzordabb télen jönnének a világra, amikor kevés az ennivaló. A nász ideje majd ősszel jön el, akkor a gyerekek tavasszal születnek meg.

62. oldal

1 hozzászólás
Brigi007>!

– Ön igen őszinte, Dr. Hoskins.
– Igen, az vagyok. Kivéve, amikor nem.

33. oldal

Brigi007>!

Az éjszaka megérkezett a hó: finoman szállt, mint a köd, és a nyugati szél hátán utazott.

(első mondat)

Brigi007>!

Kellemesen kontralt hangja volt, szemöldöke tökéletesen szimmetrikus, és az elképzelhető legpompásabb egyenes tartással ült.

20. oldal

2 hozzászólás
Brigi007>!

Mi emberi lényeg vagyunk, Sokat Tudó. Mi nem ölünk gyerekeket.

64. oldal

Brigi007>!

Még nagyobb csend lett. Ez másmilyen volt, totális csend, sokkal különösebb csend, mint amit Miss Fellowes egy emberekkel zsúfolt teremben el tudott képzelni. De csak egy lélegzetvételnyi ideig tartott.

50. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Robert Sheckley: Kozmikus főnyeremény
Michael Crichton: A Gömb
Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége
Vonda N. McIntyre: Az Enterprise elindul
Poul Anderson: Időjárőr
Alan Dean Foster: Terminátor – Megváltás
Harry Harrison: A technicolor® időgép
Ray Bradbury: Szép arany almáit a nap
Jack London: Kóbor csillag