73. legjobb sci-fi könyv a molyok értékelése alapján

Második ​Alapítvány (Alapítvány-Birodalom-Robot univerzum) (Alapítvány 3.) 554 csillagozás

Isaac Asimov: Második Alapítvány Isaac Asimov: Második Alapítvány Isaac Asimov: Második Alapítvány Isaac Asimov: Második Alapítvány Isaac Asimov: Második Alapítvány Isaac Asimov: Második Alapítvány Isaac Asimov: Második Alapítvány

A nagyszabású trilógia befejező kötete ez. Az előző kötetek Alapítvány és Alapítvány és Birodalom címmel a meghatározhatatlan messzi jövőben létező Galaktikus Birodalom bomlásának történetével foglalkoznak, és főleg annak a gigantikus tervnek a megvalósításával, amelyet Hari Seldon, a pszichohistória nagy tudósa dolgozott ki két Alapítvány létrehozásával. Az Első Alapítvány tudós tagjai elsősorban technikai eszközök birtokában próbálnak úrrá lenni a Galaxis felett, és valóra váltani a Seldon-tervet. Egy előre nem látott lény, az Öszvér felbukkanása azonban meghiúsítaná az egész vállalkozást, ha nem létezne a Második Alapítvány, amely tökéletesen elrejtve és csak kevesek által ismert módszerekkel küzd a Tervért. Ebben a kötetben, sok kaland után, fény derül a Második Alapítvány titkára.

Eredeti megjelenés éve: 1953

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kozmosz Fantasztikus Könyvek

>!
GABO, Budapest, 2023
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635665761 · Fordította: Sámi László
>!
GABO, Budapest, 2021
344 oldal · ISBN: 9789635661077 · Fordította: Sámi László
>!
GABO, Budapest, 2021
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634067375 · Fordította: Sámi László

6 további kiadás


Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Hari Seldon · Salvor Hardin · Arcadia "Arkady" Darell · Öszvér · Pelleas Anthor · Preem Palver


Kedvencelte 70

Most olvassa 19

Várólistára tette 66

Kívánságlistára tette 41


Kiemelt értékelések

csillagka>!
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Az első olvasásom idejét fedje jótékony homály, kerestem időben, térben nem akadtam a nyomára (lehet, hogy nekem is módosították az emlékeimet) valamikor a 20. század végére datálom, de olyan mind ha mindig is együtt éltem volna az eredeti trilógiával, a kiegészítő előzményre, és folytatásokra csak sokkal később került sor, ami rendesen meg is zavarta az eredeti szövegértelmezést. Még mindig, vagy már megint nincs Daneel. (azaz minden szereplőben őt keresem, mivel tudható mindig ott van az események sűrűjében, mint Hari Seldon és Giskard álmának láthatatlan őre) Asimov eredetileg ezzel a résszel zárta le a trilógiát. A matematika mindenhatóságát bizonyítva a nyers erőszak felett. Az egyenlet további tanulmányozása folyamatban, a TERV megint megvalósítható százalékot mutat. Ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ami nagyon sokat változott az elmúlt harminc évben, mikor a először a kezembe került, jót mosolyogtam a képlet sokszínűségén és nagyon jól elhelyezett fantasztikus elemnek véltem, ma egyetemen tanulom a kiszámításának egyszerűbb módjait. A menedzsment tudomány, az emberek manipulánsának működő matematikai modelljeit állítja fel, mint a termelés, mint a fogyasztás görbéjének figyelembe vételével, a tömegek reakcióit tűpontosan tudja kiszámítani, egy adott változó függvény alapján. Az ember teljesen kiesett az egyenletből, hiszem már Isaac megmondta hogy egy személy reakciója nem kutatható, minél nagyobb a minta az eredmény annál biztosabban számítható. Végül pszichohistória is elismert tudomány lesz, ha már is nem az.
Ez tankönyv! úgy vegyétek a kezetekbe.

1 hozzászólás
pannik>!
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Nagyon izgalmas volt ez a része is az Alapítvány sorozatnak. Igazából az első rész volt a legkevésbé érdekes, a második már úgy „csúszott”, mint nyári napon a meggysör és ez a harmadik rész is könnyen olvasható, izgalmas, érdekes.

Nagyon kíváncsi voltam a második alapítvány kilétére, izgalmas volt ez a pszichológiai vonal, meggyőző, egészen valóságos okfejtésekkel kápráztatott el Asimov. Teljesen bele tudtam élni magam a történetbe. Nem gondoltam volna, hogy ez a megoldás, hogy ott van ahol van, más irányba gondolkodtam.

Örülök, hogy rátaláltam erre a sorozatra és biztosan olvasni fogok még Asimovtól a jövőben is.

Dominik_Blasir>!
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Egy kicsit belefáradtam így a trilógia végére. Két dologra kellett ugyanis rájönnöm: hogy hihetetlenül nem érdekel az Öszvér figurája, illetve, hogy hihetetlenül nem érdekel a Második Alapítvány rejtélye. Még jó, hogy ez a könyv az Öszvérről és a Második Alapítványról szólt.
Ez persze mindenképpen az én gyarlóságom, ugyanakkor nem is nagyon tudtam ezen felülemelkedni, úgyhogy nem csoda, hogy néha unatkoztam. Pedig annyi csavaros rejtélyeskedés és rejtély-megfejtés volt ebben a kötetben, hogy megszámolni sem egyszerű: mindenki rá akar jönni és aztán rá is jön a Második Alapítvány titkára, hogy aztán arra is rájöjjön, bizony nagyon átverték. Kétségtelenül szórakoztató játék, de egy idő után én belefáradok – főleg, hogy az Öszvért már az Alapítvány és Birodalomban sem értettem, hogy miért érdekes (mármint cselekményi szinten, mert metaforikusan még izgalmasnak is tartom), a kötet második felében lévő Arkady figurája (meg a többi rejtélyeskedő alak) pedig inkább fárasztónak tűnt (bár még mindig szimpatikusabbak, mint az előző kötet szereplői).
Azt hiszem, az előzmények és utózmányok előtt tartok némi szünetet.

3 hozzászólás
Olympia_Chavez>!
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Végy egy nagy marék történelmi ismeretet, szórd meg gazdagon szociológiával, egy csepp pszicológával és tálald matematikai homályosságokba burkolva. Majd kínáld az egészet sci-fi, krimi és kalandregény jegyeket magán viselő futurisztikus körítéssel. Kísérőnek ajánlj egy kis humort, kikezdhetetlen logikát és ékítsd az egészet szépirodalmi zamatú leírásokkal. Vendégeid garantáltan megnyalják mind a tíz ujjukat és hírét viszik zsenialitásodnak a galaxis minden szegletébe.

Szerencsére Asimovval nem csak egyszer lehet jól lakni, betelni vele pedig képtelenség. Ugyan a trilógia végére értem, de előzményekkel és folytatásokkal együtt is, még csak az út felénél járok. Az életmű tekintetében pedig mondhatni, épp csak, hogy megismerkedtünk. „I think this is the beginning of a beautiful friendship …”
Az Alapítvány krónikája újabb két fejezettel bővül, melyben már kisebb léptékben haladunk, mint anno az első kötetben, de izgalomból, kalandból és feszültségből, érezhetően több jutott a végére. Nem csoda, hisz már a második Alapítvány körvonalait tapogatjuk. De ki lesz az, aki végre lerántja a leplet erről a rejtélyes második kolóniáról, és mit kezd az információval? Innentől nehéz lenne bármit is írni a történtről spoilerezés nélkül. Ezért csak annyit árulnék el a kedves leendő olvasónak, a regény üteméről, hogy: izgalom, fordulat, meglepő fordulat, majd logikus következtetések tömkelege, újabb kaland, kaland, fordulat, fordulat, fordulat, döbbenet és heuréka!

De a szórakoztatás mellett számtalan elgondolkodtató társadalmi felvetéssel is találkozunk, melyek észrevétlenül fészkelik be magukat az olvasó agyába. Elég ha csak a pszichohistória vonalán indulunk el, ami az asimovi képletek és egyenletek, a kifinomult mentalisták hiányában egy masszív megfigyelés, adatbányászat és elemzés formájában valósul meg jelenünkben. Ugyanilyen érdekes, az ismert asimovi nézet tükrében – „a jövő nem előre meghatározott szükségszerűség, hanem mai választásaink eredménye” – szembesülni a könyv gondolatiságával, mely az emberiséggel kapcsolatos pesszimizmust fogalmazza meg (morális problémáink öröktől valók és maradandóak, melyeket semmilyen tudományos fejlődés nem tud befolyásolni). Ez pedig kiválóan egybecseng a szerző által is vallott spengleri ciklikusság elvével.
Elnézve jelenlegi társadalmunkat, annak minden függelékével, nem tudnám tiszta szívvel és szilárd érvekkel bizonyítani a fentiek ellenkezőjét. Viszont talán épp ezért van ránk olyan nagy hatással Asimov. A szórakoztatás és tudományosság burka mögött ott a kiábrándítóan józan valóság, a jobbra törekvés igénye és az útmutató reménysugár is.

mandris>!
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Az Alapítvány-trilógia három kötete közül talán ez tetszett a leginkább. Ott vettük fel a fonalat, ahol a második rész befejezte, és végre megismerkedhetünk a Második Alapítvánnyal, amelyet mindenki keres, ki ilyen, ki olyan okokból. A három közül talán ez volt a leginkább űropera-szerű, és úgy érzem, Asimov a trilógia megírása alatt is egyre jobb íróvá vált. A korábbi köteteknél sem éreztem soha leküzdhetetlen vágyat, hogy félretegyem, de ez a harmadik kötött le a leginkább. Könnyen is olvasható, hisz a könyv nagy része párbeszéd, vagy pedig a szereplők bizonyos cselekvéseinek leírása. Túl sok filozofálás nincs benne, tájleírás pedig főleg nem. A stílusa meglehetősen egyszerű. Talán a fordítás, amit olvastam, kicsit már régiesen hatott, bizonyos megoldásokon, szófordulatokon mosolyogtam, de különösebben nem zavartak.
Asimov végre valóban kifejezetten ügyesen szőtte a történet fonalát, és tartogatott néhány nem várt fordulatot, illetve néhány szándékosan elvarratlanul hagyott szálat, amellyel csak felpiszkálta az érdeklődésemet. A végén persze minden a helyére került, nem utolsósorban spoiler
És, úgy érzem, ebben a részben végre egész szerethető karakterekkel is szolgált. Különösen a szellemes és okos Arcadia karaktere nyerte el a tetszésemet. Kár, hogy nem szerepelt még többet. Persze, bőven lehet találni nála érdekesebb karaktereket is a sci-fi irodalomban, de Asimov karakterei – különösen női karakterei – közül még így is kimagaslott. A másik fontosabb női szereplő, Callia inkább idegesített.
Összességében a harmadik kötet méltó lezárása az alaptrilógiának, és már alig várom, hogy folytathassam az olvasást az Alapítvány peremével. (De előbb még be kell majd iktatnom a Hajnal bolygó robotjait.)

8 hozzászólás
Yizri36 P>!
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Ebben a kötetben is folytatódik a Terv megvalósítása.
Néhány évvel az előző kötet után járunk, amikor az Öszvér még mindig az uralma alatt tartja az Alapítványt. A Terv változása már oly mértékű, hogy a Második Alapítvány is kénytelen beavatkozni és egy saját tervvel előállni. Egy idő után az Alapítvány újból győzedelmeskedik, ám most egy új „ellenséggel” állnak szemben, magával a Második Alapítvánnyal, akik a Terv örököseinek tartva magukat továbbra is a megvalósításon dolgoznak. Továbbra is teljesen titok, hol is található Seldon Második Alapítványa. Nem tudunk ról semmit, csak egy-két vezető karakterét ismerjük meg, de az ő kilétük is titokban marad. Miközben a két Alapítvány macska-egér játszmát játszva egymásnak feszülnek, több olyan karakter is feltűnik, akiknek idővel fontos szerepe lesz. Persze, a végén mindenki azt hiszi, hogy bizony ő tudja, hogy hol is van a Második Alapatvány, nem is sejtve, hogy talán amit tudnak, az nem teljesen valós.
Bár a kötet legvégén tényleg spoiler, mégis még mindig maradtak kérdések és az, hogy ezer éven belül megvalósul-e a Seldon Terv vagy megbukik.

Szentinel>!
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Emberi Józan Ész…

Akár ezekkel a sorokkal is indulhatott volna az Alapítvány-trilógia. Egy olyan sorozat ez, mely a legjobb résszel zárul, ami a legjobb szereplőket és csavarokat tartalmazza. A galaktikus háborúk, összecsapások, és az emberi logika dicsősége mind felbukkannak ebben a regényben. Asimov kihozta a maximumot abból, amit mások hiányosságnak rónának fel neki. Az egyértelmű, hogy az öreg Asi messze nem volt szépíró. John Scalzi stílusára nagyon hasonlító, minimalista prózával dolgozott, csak persze ő jóval előbb hozta létre ezt a formát. Regényei épp emiatt nagyon sokszor keltik inkább egy sci-fibe oldott színdarab, semmint egy regény hangulatát. Az univerzumformáló eseményekről is azért tudunk csak, mert a szereplők beszélnek róla, de konkrétumokat csak nagyon ritkán olvashatunk. Ez pedig csak még erősebbé teszi az utolsó, végső csavarját a történetnek, mely eddig sem volt mentes mindent feje tetejére állító jelenségektől. Asimov a világ logikai rendjének felállításán és felborításán kívül két dologhoz értett még igazán, ezek pedig az emberi gondolkodásmód ábrázolása és a történetmesélés. A Kozmosz Könyvek sorozat nagyon jól tette, hogy bemutatta őt a hazai közönségnek anno, mert ez a széria olyan esszenciális sci-fi klasszikus, hogy szinte páratlan.

Asimov ugyanis az egész trilógia gerincét arra építi föl, hogy az emberiség a lefektetett nyolcas időhurkában ragadt. Újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat, csak mindig máshogyan. Ez pedig hosszútávon saját elpusztulásához vezet, mely ellen központi karaktere, Hari Seldon kíván föllépni, a pszichohistória alkalmazásával. Létrejön a Seldon-terv, egy olyan elgondolás, mely, tanulságokat vonva le az emberiség történelméből, matematikai pontossággal képes megjósolni a jövőt, és kijelöl egy ösvényt, melyen haladva az emberiség elérheti az utópiát. Seldon hívei (a címbéli Alapítvány tagjai) pedig azon dolgoznak, hogy ezt a tervet végrehajtsák. A végcél egy Második Birodalom létrehozása, mely felválthatja a hanyatló elsőt. Ezt a tervet azonban nagyon sok időbe telik végrehajtani, és egy hiba is csúszik a számításba, mely majdnem felborítja az egész rendszert. Ezt pedig egy olyan jelenség, mely ellentmond az emberi logikának: az emberi érzelmek által vezérelt hatalomittas emberi szuperlény, az Öszvér nevű hódító felbukkanása. Mivel ugye mindannyian tudjuk, hogy azon a logikai síkon, melyen keresztül elérhetnénk az utópiát, folytonosan az érzelmek vezérelte emberek törik meg, így nagyon is helyén kezelhetjük azt a feltételezést, miszerint az ember csak akkor léphet előre, ha túllép saját gyarlóságain. Asimov idealista elképzelését a jövő irányítására sajnos lehetetlennek érzem, pedig én lennék a legboldogabb, ha létezne egy Alapítványhoz hasonló titkos társaság, akik hatalmukat az emberiség helyes mederbe terelésére használják.

Egy alkalommal beszéltem egy booktuber kolleginával, akinek nagyon nem tetszett az Alapítvány, és így, befejezve a sorozatot, már látom, mire gondolt. A harmadik kötetig nem igazán futunk bele szimpatikus női karakterbe (Arkady viszont imádnivaló, illetve a második kötetben egy nő az, aki fontos tettet hajt végre); a galaxist formáló események mögött mégis férfiakat láthatunk, a legfontosabb párbeszédekben is férfiak a felek, és az egész regény a józan, érzelemmentes gondolkodás opuszaként értelmezhető, melyre (állítólag) a hölgyek nem képesek. Ez azonban csak addig tűnhet így, míg kapóra nem jön a sorozat történetében a női találékonyság, mely megmenti a Seldon-tervet. Asimov szerintem tudatában vont ennek a negatív közhelynek, mely szerint a nők csakis a főhős kiegészítőjeként vagy trófeájaként funkcionáltak a korai SF művekben, így gondoskodott róla, hogy a nők is megkapják a maguk részét a történetben. Azonban – még én sem tagadhatom, saját tapasztalataimból kiindulva –, szerintem jól ábrázolta Asimov, hogy a hölgyeket nem a tárgyalóasztalnál veti be (ahol úrrá lehetnek rajtuk az érzelmek), hanem más területeken, ahol sajátosan küzdhetnek a Seldon-terv megvalósításáért. Kár lenne vitatni Arkady, Lady Callia vagy Bayta szerepét a történetben.

A magyar fordításról… Baranyi ősfordítása, melyen keresztül generációk ismerték meg Asimovot, napjainkra valóban elavult, bár a maga korában nagyon erős lehetett. Régies szóhasználatok vannak a szövegben, melyeket ma már ritkán alkalmazunk. Így én a magam részéről kíváncsian várom a GABO új fordítását, mely – remélhetően – korszerűsíteni fogja a szöveget. Bőven ráfér.

Az Alapítvány-trilógia fogja magát a tudományt, jobban mondva az a mögött álló gondolatvilágot, és felhasználja. Asimov létrehozott egy olyan fantasztikus regényszériát, melyet egyszerre értelmezhetünk az emberi józanság és éleslátás himnuszaként, de arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövő szebbé tételéhez óriási összefogásra van szükség, melyhez fel kell adnunk saját gyarlóságunkat, és el kell kezdenünk pár lépéssel magunk előtt járni. Kihagyhatatlan olvasmány minden sci-fi olvasó számára, ami nem az irodalmi sokszínűségével akar megfogni, hanem a párbeszédjeivel és a történetével. Ettől lesz gyorsan olvasható, mégis tartalmas munka. Csak reménykedni tudok, hogy képes leszek annyira maradandót alkotni egyszer a jövőben, mint Asimov.

1 hozzászólás
Quator>!
Isaac Asimov: Második Alapítvány

A trilógia befejező része címével ellentétben nem a Második Alapítványon játszódik, illetve nem is az ő nézőpontjukból mutatja be az eseményeket. Viszont többet szerepelnek a regényben, mint eddig, és a kötet végére sok mindent megtudhatunk róluk. A cselekmény végig izgalmas, jól megírt. A legtöbb elvarratlan szál lezáródik. Ahogy lenni szokott, itt is a logika, és a gondolkodás a központi elem, ami a kötet legvégére éri el csúcspontját. Jó volt ez a kötet is, de a három könyvet együtt érdemes olvasni. Megérdemelten klasszikus.
spoiler

zamil>!
Isaac Asimov: Második Alapítvány

A mutáns rendesen beleköpött a levesbe, a Terv kisiklani látszik, a jövő bizonytalan, de még itt van a Második Alapítvány. Izgalmas része a trilógiának, hogy miként terelik vissza tervet a megszokott mederbe. Talán itt kaptam meg a legtöbb izgalmat a könyvtől, itt nem lehetett előre látni a cselekményt és a végén még meg is tudott lepni.
Jó volt olvasni, a többi részt is le kell vennem a polcról.

Leonidas>!
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Talán ezt a részt vártam a legjobban. Nagyon kíváncsi voltam a Második Alapítvány titkára és főleg az egész Seldon-tervben betöltött szerepére.
Ismét két történet található a könyvben. Az elsőben, az Öszvér tovább folytatja megalomániás terveit. Most a Második Alapítványt szemelte ki ellenfélnek. Nem volt rossz, de nem ártott volna picit részletesebben is kibontani. Pár titokra fény derül, viszont továbbra is több kérdés megválaszolatlan marad.
A második történet valamivel jobb, és több titokzatos részletről lerántja a leplet.Asimov enyhén túlzásba vitte a ködösítést, valahogy nekem a végén adott magyarázat is picit sántít. Most először, csak részben tudott meglepni. Körülbelül a felétől már biztos voltam benne, hol rejtőzik a Második Alapítvány.
Úgy érzem, ez a regény árnyalatnyival gyengébb, mint az előző részek. Először 4 csillagot akartam adni, de végül úgy döntöttem, hogy megérdemli a 4.5 csillagot. Nagyszerű trilógia, minden sci-fi rajongónak kötelező olvasmány. :)


Népszerű idézetek

Chöpp >!

A beszédnek eredetileg az volt a rendeltetése, hogy segítségével az ember, ha tökéletlenül is, de megtanulta közölni gondolatait. Azáltal, hogy bizonyos szellemi állapotok kifejezésére önkényesen egyes hangokat és hangcsoportokat nevezett ki, az ember kifejlesztett magának egy kommunikációs módszert, amely azonban esetlenségével és durva elnagyoltságával a finom szellemi folyamatokat fölületes torokjelekké züllesztette le.

Kapcsolódó szócikkek: beszéd
nagytimi85>!

Sohasem olvasott semmit Salvor Hardin mondásai közül? […] Nos, ő szokta volt mondani, hogy csak az a hazugság válik be, amely nem szégyelli önmagát. Azt is ő mondta, hogy nem az a fontos, hogy minden igaz legyen: az a fontos, hogy minden igaznak hangozzék.

Kapcsolódó szócikkek: hazugság · igazság · Salvor Hardin
dwistvan P>!

Ha a történelem elsősorban személyekkel foglalkozik, akkor a kép vagy feketére, vagy fehérre sikeredik, az író beállítottságától függően. Így is, úgy is teljességgel hasznavehetetlen.

42. oldal, 2. fejezet - Második Alapítvány (Kozmosz könyvek, 1973.)

nagytimi85>!

– Miért gondolja, hogy ostoba dolog az ablakon bemászni az ajtó helyett?
– Mert nagydobra veri azt, amit el akar rejteni, maga őrült! Ha titkom van, nem ragasztom be a számat, hogy mindenki rögtön lássa, hogy titkom van. Ellenkezőleg, ugyanannyit beszélek, mint máskor, csak másról.

Kapcsolódó szócikkek: titok
nagytimi85>!

– Megenged egy kérdést, uram? Hány éves a lánya?
– Tegnapelőtt töltötte be a tizennégyet.
– Tizennégyet? A Galaxisát! Mondja, nem emlegette még, hogy férjhez akar menni?
– Nem. Legalábbis nekem nem.
– Nos, ha ilyen szándéka támadna, lője le. Mármint a vőlegényt. – Őszinte komolysággal az öregember szemébe mélyedt. – Nem tréfálok. Nincs szörnyűbb dolog annál, mint olyasvalakivel élni együtt, amilyen ő lesz húszéves korára.

Kapcsolódó szócikkek: Arcadia "Arkady" Darell
darkfenriz>!

A science fiction író mindent megtehet, de nem mondhat ellent azoknak az axiómáknak, melyeket maga állít föl, a törvényeknek, melyeket maga teremt.

nagytimi85>!

Az emberiség minden szenvedését vissza lehet vezetni arra az egy tényre, hogy a Galaxis történetében Hari Seldont megelőzően senki és utána is csak kevesen értették meg igazán egymást.

Kapcsolódó szócikkek: megértés
Anita_Nánási P>!

Az emberi szellem nem tűri a kötőféket.

Kapcsolódó szócikkek: Öszvér
Sheska P>!

Vagy talán azt hiszi, hogy az Öszvér ok nélkül választ ki csecsszopó tacskókat röhögni való hetvenkedő kalandokra?

62. oldal

Sheska P>!

Pontosan ide akarok kilyukadni, maga kis tökfej.

64. oldal


A sorozat következő kötete

Alapítvány sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Orson Scott Card: Végjáték
Frank Herbert: Frank Herbert teljes science fiction univerzuma 1.
Robert A. Heinlein: Csillagközi invázió
Andy Weir: A Hail Mary-küldetés
Dan Simmons: Hyperion
Frederik Pohl: Az átjáró
John Scalzi: Vének háborúja
George R. R. Martin: Tuf utazásai
Brandon Hackett: Eldobható testek
J. D. Robb: Meztelenül a halálba