54. legjobb sci-fi könyv a molyok értékelése alapján

Második ​Alapítvány (Alapítvány-Birodalom-Robot univerzum) (Alapítvány 3.) 398 csillagozás

Isaac Asimov: Második Alapítvány Isaac Asimov: Második Alapítvány Isaac Asimov: Második Alapítvány Isaac Asimov: Második Alapítvány Isaac Asimov: Második Alapítvány

A nagyszabású trilógia befejező kötete ez. Az előző kötetek Alapítvány és Alapítvány és Birodalom címmel a meghatározhatatlan messzi jövőben létező Galaktikus Birodalom bomlásának történetével foglalkoznak, és főleg annak a gigantikus tervnek a megvalósításával, amelyet Hari Seldon, a pszichohistória nagy tudósa dolgozott ki két Alapítvány létrehozásával. Az Első Alapítvány tudós tagjai elsősorban technikai eszközök birtokában próbálnak úrrá lenni a Galaxis felett, és valóra váltani a Seldon-tervet. Egy előre nem látott lény, az Öszvér felbukkanása azonban meghiúsítaná az egész vállalkozást, ha nem létezne a Második Alapítvány, amely tökéletesen elrejtve és csak kevesek által ismert módszerekkel küzd a Tervért. Ebben a kötetben, sok kaland után, fény derül a Második Alapítvány titkára.

Eredeti mű: Isaac Asimov: Second Foundation

Eredeti megjelenés éve: 1953

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kozmosz Fantasztikus Könyvek

>!
GABO, Budapest, 2011
280 oldal · ISBN: 9789636894245 · Fordította: Baranyi Gyula
>!
GABO, Budapest, 2000
262 oldal · ISBN: 9638009799 · Fordította: Baranyi Gyula
>!
Móra, Budapest, 1994
280 oldal · ISBN: 9631171515 · Fordította: Baranyi Gyula · Illusztrálta: Jatner János

3 további kiadás


Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Hari Seldon · Salvor Hardin · Öszvér · Arcadia "Arkady" Darell · Pelleas Anthor · Preem Palver


Kedvencelte 53

Most olvassa 9

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

>!
csillagka P
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Az első olvasásom idejét fedje jótékony homály, kerestem időben, térben nem akadtam a nyomára (lehet, hogy nekem is módosították az emlékeimet) valamikor a 20. század végére datálom, de olyan mind ha mindig is együtt éltem volna az eredeti trilógiával, a kiegészítő előzményre, és folytatásokra csak sokkal később került sor, ami rendesen meg is zavarta az eredeti szövegértelmezést. Még mindig, vagy már megint nincs Daneel. (azaz minden szereplőben őt keresem, mivel tudható mindig ott van az események sűrűjében, mint Hari Seldon és Giskard álmának láthatatlan őre) Asimov eredetileg ezzel a résszel zárta le a trilógiát. A matematika mindenhatóságát bizonyítva a nyers erőszak felett. Az egyenlet további tanulmányozása folyamatban, a TERV megint megvalósítható százalékot mutat. Ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ami nagyon sokat változott az elmúlt harminc évben, mikor a először a kezembe került, jót mosolyogtam a képlet sokszínűségén és nagyon jól elhelyezett fantasztikus elemnek véltem, ma egyetemen tanulom a kiszámításának egyszerűbb módjait. A menedzsment tudomány, az emberek manipulánsának működő matematikai modelljeit állítja fel, mint a termelés, mint a fogyasztás görbéjének figyelembe vételével, a tömegek reakcióit tűpontosan tudja kiszámítani, egy adott változó függvény alapján. Az ember teljesen kiesett az egyenletből, hiszem már Isaac megmondta hogy egy személy reakciója nem kutatható, minél nagyobb a minta az eredmény annál biztosabban számítható. Végül pszichohistória is elismert tudomány lesz, ha már is nem az.
Ez tankönyv! úgy vegyétek a kezetekbe.

1 hozzászólás
>!
pannik P
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Nagyon izgalmas volt ez a része is az Alapítvány sorozatnak. Igazából az első rész volt a legkevésbé érdekes, a második már úgy „csúszott”, mint nyári napon a meggysör és ez a harmadik rész is könnyen olvasható, izgalmas, érdekes.

Nagyon kíváncsi voltam a második alapítvány kilétére, izgalmas volt ez a pszichológiai vonal, meggyőző, egészen valóságos okfejtésekkel kápráztatott el Asimov. Teljesen bele tudtam élni magam a történetbe. Nem gondoltam volna, hogy ez a megoldás, hogy ott van ahol van, más irányba gondolkodtam.

Örülök, hogy rátaláltam erre a sorozatra és biztosan olvasni fogok még Asimovtól a jövőben is.

>!
mandris
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Az Alapítvány-trilógia három kötete közül talán ez tetszett a leginkább. Ott vettük fel a fonalat, ahol a második rész befejezte, és végre megismerkedhetünk a Második Alapítvánnyal, amelyet mindenki keres, ki ilyen, ki olyan okokból. A három közül talán ez volt a leginkább űropera-szerű, és úgy érzem, Asimov a trilógia megírása alatt is egyre jobb íróvá vált. A korábbi köteteknél sem éreztem soha leküzdhetetlen vágyat, hogy félretegyem, de ez a harmadik kötött le a leginkább. Könnyen is olvasható, hisz a könyv nagy része párbeszéd, vagy pedig a szereplők bizonyos cselekvéseinek leírása. Túl sok filozofálás nincs benne, tájleírás pedig főleg nem. A stílusa meglehetősen egyszerű. Talán a fordítás, amit olvastam, kicsit már régiesen hatott, bizonyos megoldásokon, szófordulatokon mosolyogtam, de különösebben nem zavartak.
Asimov végre valóban kifejezetten ügyesen szőtte a történet fonalát, és tartogatott néhány nem várt fordulatot, illetve néhány szándékosan elvarratlanul hagyott szálat, amellyel csak felpiszkálta az érdeklődésemet. A végén persze minden a helyére került, nem utolsósorban spoiler
És, úgy érzem, ebben a részben végre egész szerethető karakterekkel is szolgált. Különösen a szellemes és okos Arcadia karaktere nyerte el a tetszésemet. Kár, hogy nem szerepelt még többet. Persze, bőven lehet találni nála érdekesebb karaktereket is a sci-fi irodalomban, de Asimov karakterei – különösen női karakterei – közül még így is kimagaslott. A másik fontosabb női szereplő, Callia inkább idegesített.
Összességében a harmadik kötet méltó lezárása az alaptrilógiának, és már alig várom, hogy folytathassam az olvasást az Alapítvány peremével. (De előbb még be kell majd iktatnom a Hajnal bolygó robotjait.)

8 hozzászólás
>!
Dominik_Blasir
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Egy kicsit belefáradtam így a trilógia végére. Két dologra kellett ugyanis rájönnöm: hogy hihetetlenül nem érdekel az Öszvér figurája, illetve, hogy hihetetlenül nem érdekel a Második Alapítvány rejtélye. Még jó, hogy ez a könyv az Öszvérről és a Második Alapítványról szólt.
Ez persze mindenképpen az én gyarlóságom, ugyanakkor nem is nagyon tudtam ezen felülemelkedni, úgyhogy nem csoda, hogy néha unatkoztam. Pedig annyi csavaros rejtélyeskedés és rejtély-megfejtés volt ebben a kötetben, hogy megszámolni sem egyszerű: mindenki rá akar jönni és aztán rá is jön a Második Alapítvány titkára, hogy aztán arra is rájöjjön, bizony nagyon átverték. Kétségtelenül szórakoztató játék, de egy idő után én belefáradok – főleg, hogy az Öszvért már az Alapítvány és Birodalomban sem értettem, hogy miért érdekes (mármint cselekményi szinten, mert metaforikusan még izgalmasnak is tartom), a kötet második felében lévő Arkady figurája (meg a többi rejtélyeskedő alak) pedig inkább fárasztónak tűnt (bár még mindig szimpatikusabbak, mint az előző kötet szereplői).
Azt hiszem, az előzmények és utózmányok előtt tartok némi szünetet.

2 hozzászólás
>!
Szentinel
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Emberi Józan Ész…

Akár ezekkel a sorokkal is indulhatott volna az Alapítvány-trilógia. Egy olyan sorozat ez, mely a legjobb résszel zárul, ami a legjobb szereplőket és csavarokat tartalmazza. A galaktikus háborúk, összecsapások, és az emberi logika dicsősége mind felbukkannak ebben a regényben. Asimov kihozta a maximumot abból, amit mások hiányosságnak rónának fel neki. Az egyértelmű, hogy az öreg Asi messze nem volt szépíró. John Scalzi stílusára nagyon hasonlító, minimalista prózával dolgozott, csak persze ő jóval előbb hozta létre ezt a formát. Regényei épp emiatt nagyon sokszor keltik inkább egy sci-fibe oldott színdarab, semmint egy regény hangulatát. Az univerzumformáló eseményekről is azért tudunk csak, mert a szereplők beszélnek róla, de konkrétumokat csak nagyon ritkán olvashatunk. Ez pedig csak még erősebbé teszi az utolsó, végső csavarját a történetnek, mely eddig sem volt mentes mindent feje tetejére állító jelenségektől. Asimov a világ logikai rendjének felállításán és felborításán kívül két dologhoz értett még igazán, ezek pedig az emberi gondolkodásmód ábrázolása és a történetmesélés. A Kozmosz Könyvek sorozat nagyon jól tette, hogy bemutatta őt a hazai közönségnek anno, mert ez a széria olyan esszenciális sci-fi klasszikus, hogy szinte páratlan.

Asimov ugyanis az egész trilógia gerincét arra építi föl, hogy az emberiség a lefektetett nyolcas időhurkában ragadt. Újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat, csak mindig máshogyan. Ez pedig hosszútávon saját elpusztulásához vezet, mely ellen központi karaktere, Hari Seldon kíván föllépni, a pszichohistória alkalmazásával. Létrejön a Seldon-terv, egy olyan elgondolás, mely, tanulságokat vonva le az emberiség történelméből, matematikai pontossággal képes megjósolni a jövőt, és kijelöl egy ösvényt, melyen haladva az emberiség elérheti az utópiát. Seldon hívei (a címbéli Alapítvány tagjai) pedig azon dolgoznak, hogy ezt a tervet végrehajtsák. A végcél egy Második Birodalom létrehozása, mely felválthatja a hanyatló elsőt. Ezt a tervet azonban nagyon sok időbe telik végrehajtani, és egy hiba is csúszik a számításba, mely majdnem felborítja az egész rendszert. Ezt pedig egy olyan jelenség, mely ellentmond az emberi logikának: az emberi érzelmek által vezérelt hatalomittas emberi szuperlény, az Öszvér nevű hódító felbukkanása. Mivel ugye mindannyian tudjuk, hogy azon a logikai síkon, melyen keresztül elérhetnénk az utópiát, folytonosan az érzelmek vezérelte emberek törik meg, így nagyon is helyén kezelhetjük azt a feltételezést, miszerint az ember csak akkor léphet előre, ha túllép saját gyarlóságain. Asimov idealista elképzelését a jövő irányítására sajnos lehetetlennek érzem, pedig én lennék a legboldogabb, ha létezne egy Alapítványhoz hasonló titkos társaság, akik hatalmukat az emberiség helyes mederbe terelésére használják.

Egy alkalommal beszéltem egy booktuber kolleginával, akinek nagyon nem tetszett az Alapítvány, és így, befejezve a sorozatot, már látom, mire gondolt. A harmadik kötetig nem igazán futunk bele szimpatikus női karakterbe (Arkady viszont imádnivaló, illetve a második kötetben egy nő az, aki fontos tettet hajt végre); a galaxist formáló események mögött mégis férfiakat láthatunk, a legfontosabb párbeszédekben is férfiak a felek, és az egész regény a józan, érzelemmentes gondolkodás opuszaként értelmezhető, melyre (állítólag) a hölgyek nem képesek. Ez azonban csak addig tűnhet így, míg kapóra nem jön a sorozat történetében a női találékonyság, mely megmenti a Seldon-tervet. Asimov szerintem tudatában vont ennek a negatív közhelynek, mely szerint a nők csakis a főhős kiegészítőjeként vagy trófeájaként funkcionáltak a korai SF művekben, így gondoskodott róla, hogy a nők is megkapják a maguk részét a történetben. Azonban – még én sem tagadhatom, saját tapasztalataimból kiindulva –, szerintem jól ábrázolta Asimov, hogy a hölgyeket nem a tárgyalóasztalnál veti be (ahol úrrá lehetnek rajtuk az érzelmek), hanem más területeken, ahol sajátosan küzdhetnek a Seldon-terv megvalósításáért. Kár lenne vitatni Arkady, Lady Callia vagy Bayta szerepét a történetben.

A magyar fordításról… Baranyi ősfordítása, melyen keresztül generációk ismerték meg Asimovot, napjainkra valóban elavult, bár a maga korában nagyon erős lehetett. Régies szóhasználatok vannak a szövegben, melyeket ma már ritkán alkalmazunk. Így én a magam részéről kíváncsian várom a GABO új fordítását, mely – remélhetően – korszerűsíteni fogja a szöveget. Bőven ráfér.

Az Alapítvány-trilógia fogja magát a tudományt, jobban mondva az a mögött álló gondolatvilágot, és felhasználja. Asimov létrehozott egy olyan fantasztikus regényszériát, melyet egyszerre értelmezhetünk az emberi józanság és éleslátás himnuszaként, de arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövő szebbé tételéhez óriási összefogásra van szükség, melyhez fel kell adnunk saját gyarlóságunkat, és el kell kezdenünk pár lépéssel magunk előtt járni. Kihagyhatatlan olvasmány minden sci-fi olvasó számára, ami nem az irodalmi sokszínűségével akar megfogni, hanem a párbeszédjeivel és a történetével. Ettől lesz gyorsan olvasható, mégis tartalmas munka. Csak reménykedni tudok, hogy képes leszek annyira maradandót alkotni egyszer a jövőben, mint Asimov.

1 hozzászólás
>!
zamil
Isaac Asimov: Második Alapítvány

A mutáns rendesen beleköpött a levesbe, a Terv kisiklani látszik, a jövő bizonytalan, de még itt van a Második Alapítvány. Izgalmas része a trilógiának, hogy miként terelik vissza tervet a megszokott mederbe. Talán itt kaptam meg a legtöbb izgalmat a könyvtől, itt nem lehetett előre látni a cselekményt és a végén még meg is tudott lepni.
Jó volt olvasni, a többi részt is le kell vennem a polcról.

>!
Leonidas
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Talán ezt a részt vártam a legjobban. Nagyon kíváncsi voltam a Második Alapítvány titkára és főleg az egész Seldon-tervben betöltött szerepére.
Ismét két történet található a könyvben. Az elsőben, az Öszvér tovább folytatja megalomániás terveit. Most a Második Alapítványt szemelte ki ellenfélnek. Nem volt rossz, de nem ártott volna picit részletesebben is kibontani. Pár titokra fény derül, viszont továbbra is több kérdés megválaszolatlan marad.
A második történet valamivel jobb, és több titokzatos részletről lerántja a leplet.Asimov enyhén túlzásba vitte a ködösítést, valahogy nekem a végén adott magyarázat is picit sántít. Most először, csak részben tudott meglepni. Körülbelül a felétől már biztos voltam benne, hol rejtőzik a Második Alapítvány.
Úgy érzem, ez a regény árnyalatnyival gyengébb, mint az előző részek. Először 4 csillagot akartam adni, de végül úgy döntöttem, hogy megérdemli a 4.5 csillagot. Nagyszerű trilógia, minden sci-fi rajongónak kötelező olvasmány. :)

>!
risingsun
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Már a könyv címéből is kitalálható, hogy most már egyértelműen a Második Alapítványé a fő szerep. Rólunk tudunk meg a korábbiakhoz képest jóval többet, megismerjük céljaikat, indítékaikat, módszereiket, illetve azt is megtudjuk, hogy a Galaxis melyik bolygóján rejtőzködnek. Asimov most is kellő alapossággal építette fel a nagy titok, a Második Alapítvány helyének leleplezését, engem azonban mégsem tudott meglepni. A sorok között elrejtve és az elvétett utalások alapján már jóval korábban kikövetkeztethető, ami egy ilyen nagy csattanó esetében elég nagy baj. Épp ezért a könyv vége már nekem vontatottá és nehézkessé vált. Alig vártam már, hogy végre a könyv szereplői is rájöjjenek és továbbléphessünk ezen.

Azért összességében nem olyan rossz a helyzet. Asimov most is remekelt. Képes volt újabb csavarokkal folytatni az előző kötetben megkezdett Öszvér történetét és a kötet második felében, a Második Alapítvány keresésének történte is tartogat izgalmas pillanatokat. Visszautalások a korábban történtekre, illetve rövid összefoglalók most is akadnak szép számmal, de egyáltalán nem zavaróak, sőt, néha kifejezetten jól jöttek (pedig nem sokkal korábban olvastam a trilógia korábbi köteteit, mégis jó volt felfrissíteni az abban történteket).

Tetszett, jöhetnek a trilógia előtt, illetve után játszódó történetek!

2 hozzászólás
>!
Agatha_Emrys
Isaac Asimov: Második Alapítvány

És ezzel véget is ért az eredeti Alapítvány trilógia.

Most, hogy visszagondolok nem érződik akkora grandiózus lezárásnak, mint amilyenre számítottam, de még is egy méltó befejezés volt.

Ezúttal a kötet ott folytatódott, ahol a második rész abbamaradt, és utána is „csupán” 50 évet ugrunk az időben, ami az első könyvhöz képest kicsi távlat.
Persze az előző részekben történtek felelevenítése elengedhetetlen volt, még is úgy éreztem, hogy Asimov kissé túlzásba vitte. Szerintem egyszer elég lett volna elmondania mindent azoknak, akik már nem emlékeztek a régebben történtekre, de ehelyett többször is különböző szereplők majdnem szóról szóra elismételték ugyan azt az összefoglalót, ami idővel elég fárasztóvá vált számomra.

A Második Alapítványisták működésének bemutatása érdekes volt, és tetszett a szerepükről és elhelyezkedésükről adott magyarázat, viszont úgy éreztem, kissé túl sokat ködösített az író, ráadásul a végén enyhén krimi feelingem volt, amikor a nyomozó drámaian kijelenti, hogy tudja a megfejtést, de vár egészen az utolsó 10 oldalig, hogy elmagyarázza.

Örülök, hogy végül elolvastam a trilógiát, bár továbbra is úgy vélem, hogy az első rész a legzseniálisabb. Mindenképpen ajánlom, bár lehet, hogy egyeseknek unalmas lesz, akik több akcióhoz vannak szokva.
Kissé tartok attól, hogy a folytatások mennyire tudják majd hozni a színvonalat, de valószínűleg bele fogok vágni azokba is :)

>!
Isley
Isaac Asimov: Második Alapítvány

Úgy érzem, hogy a Második Alapítvány hangulatában sokkal inkább hasonlít Asimov robottörténeteihez mint az előző két Alapítvány regényhez. A regény hosszabb, második része egy terminusi kis csoport nagy erőfeszítése, mely arra irányul, hogy megtudják a Második Alapítvány pontos helyszínét. A másik oldalon pedig ott van a Második Alapítvány, amely pedig igyekszik helyrebillenteni a Tervet, mely aggasztóan elmozdult az Öszvér miatt. A cselekmény hasonlóképp tekervényes mint a robottörténetek voltak, s a végén lévő magyarázatok száma sem maradt el a Baley-történetekéitől, de összességében nem volt annyira meggyőző. Már az előző kötetben és e regény első részében felkészítette az olvasót Asimov arra, hogy semmi sem az, aminek első ránézésre látszik, s így a végén található magyarázatok sem voltak olyan meglepőek. Ezzel együtt is ez egy kellőképp szövevényes, izgalmas és fordulatos könyv volt.


Népszerű idézetek

>!
Chöpp 

A beszédnek eredetileg az volt a rendeltetése, hogy segítségével az ember, ha tökéletlenül is, de megtanulta közölni gondolatait. Azáltal, hogy bizonyos szellemi állapotok kifejezésére önkényesen egyes hangokat és hangcsoportokat nevezett ki, az ember kifejlesztett magának egy kommunikációs módszert, amely azonban esetlenségével és durva elnagyoltságával a finom szellemi folyamatokat fölületes torokjelekké züllesztette le.

Kapcsolódó szócikkek: beszéd
>!
dwistvan P

Ha a történelem elsősorban személyekkel foglalkozik, akkor a kép vagy feketére, vagy fehérre sikeredik, az író beállítottságától függően. Így is, úgy is teljességgel hasznavehetetlen.

42. oldal, 2. fejezet - Második Alapítvány (Kozmosz könyvek, 1973.)

>!
nagytimi85

Sohasem olvasott semmit Salvor Hardin mondásai közül? (…) Nos, ő szokta volt mondani, hogy csak az a hazugság válik be, amely nem szégyelli önmagát. Azt is ő mondta, hogy nem az a fontos, hogy minden igaz legyen: az a fontos, hogy minden igaznak hangozzék.

Kapcsolódó szócikkek: hazugság · igazság · Salvor Hardin
>!
nagytimi85

– Megenged egy kérdést, uram? Hány éves a lánya?
– Tegnapelőtt töltötte be a tizennégyet.
– Tizennégyet? A Galaxisát! Mondja, nem emlegette még, hogy férjhez akar menni?
– Nem. Legalábbis nekem nem.
– Nos, ha ilyen szándéka támadna, lője le. Mármint a vőlegényt. – Őszinte komolysággal az öregember szemébe mélyedt. – Nem tréfálok. Nincs szörnyűbb dolog annál, mint olyasvalakivel élni együtt, amilyen ő lesz húszéves korára.

Kapcsolódó szócikkek: Arcadia "Arkady" Darell
>!
rilla_my_rilla

Évtízezredeken át taposta az ember lába a ragacsos ingoványt, amely magához alacsonyította a szellemét – holott ez arra termett, hogy a csillagoknak legyen társa.

123. oldal, 8. fejezet - A Seldon- terv (Gabo, 2011)

>!
nagytimi85

– Miért gondolja, hogy ostoba dolog az ablakon bemászni az ajtó helyett?
– Mert nagydobra veri azt, amit el akar rejteni, maga őrült! Ha titkom van, nem ragasztom be a számat, hogy mindenki rögtön lássa, hogy titkom van. Ellenkezőleg, ugyanannyit beszélek, mint máskor, csak másról.

Kapcsolódó szócikkek: titok
>!
nagytimi85

Az emberiség minden szenvedését vissza lehet vezetni arra az egy tényre, hogy a Galaxis történetében Hari Seldont megelőzően senki és utána is csak kevesen értették meg igazán egymást.

Kapcsolódó szócikkek: megértés
>!
Irasalgor

Elvégre kihalt a kannibalizmus is, és ismerjük kihalásának gazdasági-társadalmi okait. Miért ne halhatna ki egyszer a háború is, ha létrejönnek a béke gazdasági-társadalmi feltételei?

271. oldal, Makkai László - Történettudomány és "pszchiohistória" (utószó)

>!
Farkas_Dóra 

– És most, Arkady, legyen jó kislány, és szóljon az apjának.
Arcadia fölhúzta az orrát.
– Nem vagyok kislány. Maga nagyon nyers ahhoz képest, hogy szívességet kér.
Pelleas Anthor fölsóhajtott.
– Jól van. Lenne olyan jó, kedves, kegyes kis levendulaszagú öreganyóka, és szólna az édesapjának?

112. oldal, 7. fejezet - Arcadia (Móra, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: Arcadia "Arkady" Darell · Pelleas Anthor
>!
nagytimi85

Könnyű az ismeretlent azzal magyarázni, hogy föltételezzük egy emberfölötti és önkényes akarat létezését. Ez benne van az ember természetében.

Kapcsolódó szócikkek: ismeretlen

A sorozat következő kötete

Alapítvány sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

C. J. Cherryh: Mélyállomás
Raana Raas: Hazatérők
Drew Williams: Gazdátlan csillagok
Arthur C. Clarke: 3001 – Végső űrodisszeia
Roger Zelazny: A Fény Ura
John Scalzi: Vörösingesek
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba
Marissa Meyer: Scarlet
Mark Lawrence: Tövisek Császára
Suzanne Collins: Futótűz