Asimov és Greenberg a sorozat harmadik kötetében 1941 legjobbjait válogatta össze. A második világháborúba még nem lépett be Amerika, de a hatása azért már érezhető. Egyesek könnyedebb, humorosabb művekkel próbálják meg tartani a lelket az emberekben (vagy kizárni a külvilágot?), de persze komolyabb hangvételű művek is bekerültek. Érdekes módon a későbbi, hidegháborús kötetek világvége víziói itt még szinte egyáltalán nincsenek jelen.
„Mechanical Mice” by Maurice A. Hugi – Egyből egy könnyed darabbal indítunk, amiben a címbéli mechanikus egerek szabadulnak el egy egyetem területén, és hát nem könnyű őket eltántorítani a céljuktól, főleg, ha azt sem tudjuk, mit akarnak. (Az egyetemek, laboratóriumok, tudóskörök nagyon gyakori szereplők az aranykor novelláiban és regényeiben; itt a korszak írói nyilván saját élményekből dolgoztak.) 4/5
„Shottle Bop” by Theodore Sturgeon – Sturgeon-től még mindig a korai zsengéknél tartunk, de sokat elmond ezekről az írásairól, hogy bekerülhettek ebbe a válogatásba. A mély és meghökkentő kérdések itt még csak felszínesen vannak jelen, például abban, hogy főszereplőnk, aki rendelkezik pár jellemhibával, hogyan keveredhet ki a slamasztikából, amibe nem véletlenül keveredik bele. Magát a slamasztikát egy furcsa bolt jelenti, ahol palackozott… ööö, dolgokat lehet kapni. Ezekkel a dolgokkal lehet élni, és lehet visszaélni, de utóbbi esetben súlyos büntetésre számíthat az illető. Bármi is történjen, az eredmény mindenképpen jellemformáló lesz. 4/5
„The Rocket of 1955” by C. M. Kornbluth – A legjobb aranykori novelláknál állandóan emlékeztetnie kell magát az olvasónak, hogy még csak 1941-ben járunk, és az űrhajók, műholdak és társaik nem leírások létező dolgokról, hanem ultraprecíz jóslatok – persze ezek a jóslatok komoly tudományos háttértudáson alapultak. Kornbluth egypercese egy irodalmilag szuperszikár, de minden fontos részletet tartalmazó beszámoló egy űrrakéta-kilövős átverésről. Ha a történet nem is, de az előadás elsőrangú. 5/5
„Evolution's End” by Robert Arthur – Egy érdekes poszthumán jövőben néhány „nagyúr” uralkodik az átlagemberek tömege fölött. Alapvetően egy filozófiai eszmefuttatás az emberi fejlődésről, illetve annak lehetséges végéről, amit a modern sci-fiben, például Dan Simmons-nál lett hangsúlyos téma, de Arthur egy novellán belül is képes érdekfeszítően körüljárni a témát. 5/5
„Microcosmic God” by Theodore Sturgeon – Sturgeon másik írásának a hangvétele még mindig (félig) humoros, de a témája már egyértelműen komolyabb. Egy szuperintelligens tudós elvonul egy szigetre, ahol kitűnően elvan a kísérleteivel. Bár magától is zseniális találmányokat fejleszt ki, rájön, hogy ha létrehoz egy mikro-civilizációt, amely kénytelen a lehető leggyorsabban feltalálni dolgokat a saját túlélése érdekében, akkor gyakorlatilag az emberi tudomány lassú haladása helyett szinte azonnal megkaphat bármit, amit elképzel. Persze ehhez a külvilágnak is lesz egy-két szava. Greg Egan kicsit másképp képzelte el a Crystal Nights című írásában, de az alapötlet ugyanez. 5/5
„Jay Score” by Eric Frank Russell – A címszereplő egy igazi hős, brutális dolgokat bír ki azért, hogy megmentse űrhajós társait egy katasztrófától. De hogy csinálja? 4/5
„Liar!” by Isaac Asimov – Egy korai Susan Calvin/robotika novella, ami számos válogatásban helyet kapott, de ebben a kötetben eredeti, „zsenge” változatában szerepel. Egyébként a szokásos robotnovella, amiben a robotika három törvénye ellentmondásba kerül az emberi logikával – vagy ha a logikával nem is, az érzelmekkel biztosan. 4/5
„Time Wants a Skeleton” by Ross Rocklynne – Rocklynne csillagok között létező lényeit imádtam az előző kötetben, ezúttal azonban egy kicsit hagyományosabb darabot olvashatunk tőle. Hőseink egy időcsapdába kerülnek, és egyet tudnak biztosan: ott, ahol vannak, a jövőben egy csontvázat fognak találni. Ki lesz az közülük? 4/5
„The Words of Guru” by C. M. Kornbluth – Inkább fantasy mű, ami a Kornbluth-ra jellemzően kicsit sötét hangulatot sugározza. A titokzatos Guru szavakat tanít kamasz főhősünknek, aki ezekkel a szavakkal sok mindenre válik képessé. Van azonban Gurunak egy másik, ismertebb neve… 4/5
„The Seesaw” by A. E. van Vogt – Ez a később regénnyé bővített novella egyszerre érdekes dimenzióutazás, és kozmikus távlatú látomás. Főhősünk egy furcsa világba kerül, ahol a fegyverkereskedők jelentik az elnyomásra törekvő hatalom elleni utolsó védvonalat. 1941-ben, az Egyesült Államokban ez egy teljesen rendben lévő, lelkesítő alapötletnek számított, de van Vogt egy elég érdekes történetet (és világot) is kerekít köré, ami aztán a végére még nagyszabásúbb lesz, mint ahonnan indultunk (és igazából egyáltalán nem illik a novella első feléhez, de ez részletkérdés). 5/5
„Armageddon” by Fredric Brown – Egy könnyed darab, amiben nagyon jól jön a világ megmentéséhez egy vízipisztoly. 4/5
„Adam and No Eve” by Alfred Bester – Bester ismét lenyűgöz, vagy inkább letaglóz. Egy apokaliptikus vízió (az egyedüli a könyvben), egyetlen ember, egyetlen Ádám, Éva pedig sehol. 5/5
„Solar Plexus” by James Blish – Amikor az ember és a (nem túl okos) mesterséges intelligencia összecsap, akkor a leghatékonyabb az idegközpontot támadni. 4/5
„Nightfall” by Isaac Asimov – Asimov egyik nagynak számító műve, ami igazán meghozta neki az elismerést. Egy idegen bolygón járunk, ahol csak sokévente van sötét, ezért az emberek nem is egészen tudják, hogyan reagáljanak rá. Egyesek akár meg is őrülhetnek közben, de tudósaink jól átbeszélik a dolgot és megoldják, amit meg kell. 4/5
„A Gnome There Was” by Henry Kuttner and C. L. Moore – A világ földalatti járatainak van egy olyan része, ami az emberek előtt teljesen ismeretlen. Itt laknak a gnómok, akiknek a kultúrája szinte minden egyes elemében eltér az emberétől. És hogyan lesznek gnómok? Hát úgy, hogy egyesek egyszercsak azzá válnak. És mennyire kavarja meg a dolgokat, ha az új gnóm egy szakszervezeti vezető? Akár végig vigyorgós is lehetne, de azért kor humora (a bunyózás vicces) nem mindig működik. 4/5
„Snulbug” by Anthony Boucher – Démonidézéssel indítunk, de végül csak Snulbug jelenik meg, ez a nyüzüge kis izé, akinek túl sok hatalma nincsen. Annyi azért belefér, hogy a holnapi újságot megszerezze. Hogy mágusunk (tudósunk) mit kezd ezzel, az pedig még érdekesebb kérdés. 4/5
„Hereafter, Inc.” by Lester del Rey – Mélyen vallásos, mindig áhítatos életre törekvő, önostorozó főhősünk annak rendje és módja szerint a mennybe kerül. Csakhogy ő ezt nem hiszi el ám olyan könnyen, hiszen ami jó, az biztosan bűn. 4/5
Egy újabb kitűnő, egyenletes színvonalú darab, egyre több igazi klasszikussal. Érdekes lesz végigkövetni, hogy a háború során hogyan változik majd az írások hangulata.