17. legjobb sci-fi könyv a molyok értékelése alapján

Asimov ​teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma IV. (Alapítvány-Birodalom-Robot univerzum) 120 csillagozás

Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma IV.

Az ​emberiség jövőjének húsz évezrednyi történelme elevenedik meg az Encyclopedia Galactica. Isaac Asimov párját ritkító magabiztossággal vezet bennünket végig monumentális jövővízióján: a Föld pusztulásának, a Galaktikus Birodalom összeomlásának és az Alapítványok tündöklésének vászna előtt emberek, robotok, mutánsok és bolygólények dolgoznak és harcolnak sorsunk irányításáért és végzetünk beteljesítéséért. Asimov eredetileg majdnem húsz kötetre rúgó Alapítvány-, Birodalom- és Robot történetei új formában kerülnek most az Olvasó kezébe: összegyűjtve, hiánytalanul, történeti időrendi sorrendbe szedve, egy 5 könyvből álló sorozat formájában.
A művekkel most ismerkedők és az Asimov-barát gyűjtők számára egyaránt meglepetés lehet a kötetek következetes szerkesztése. Egységes lektorálással és terminológiával, történeti dátumokkal ellátott novellákkal és regényekkel, lábjegyzetekkel és kereszthivatkozásokkal, átfogó kronológiával, valamint az Asimov halála után írt, folytatásokra… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Alapítvány-Birodalom-Robot univerzum gyűjteményes kötetek Szukits · Encyclopedia Galactica Szukits

>!
Szukits, Szeged, 2003
690 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639441570 · Fordította: Baranyi Gyula, Németh Attila

Kedvencelte 31

Most olvassa 16

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 42


Kiemelt értékelések

Marcus P>!
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma IV.

Elérkeztünk az Asimov életműben a nagy műhöz, az abszolút klasszikushoz, az Alapítványhoz és társaihoz. Emlékszem, hogy már első könyvtáras élményeim során – amikor az utam mindig a sci-fi polchoz vezetett – mindig feltűnt a sok Asimov könyv, és hogy mennyi „alapítványos” címet látok. De valamiért nem hozott lázba (nem is baj, gyerekfejjel nem hinném, hogy tetszett volna), csak jóval később, egy jóbarátom ajánlására olvastam az első és a második könyvet. Mindkettő nagyon tetszett, de aztán valahogy nem került sorra a többi rész. Most így húsz év után újraolvasva már nem ütött akkorát, ráadásul viszonylag sok logikátlanságot látok benne, de azért így is jó könyvek ezek.

Előjáték az Alapítványhoz
Több rövid történet Seldonról, a kutatócsoport megalapításától egészen az Alapítvány megalapításáig. Ez Asimov késői regénye (ha jól tudom, az utolsó), így bár az univerzumot is építi valamennyire, de a lényeg inkább az öregedő Seldonon van, aki építi nagy életművét, de közben egyenként veszíti el barátait, családtagjait. Az utolsó lapok már tulajdonképpen Seldon, vagyis Asimov búcsúszavai mindenkihez, így hát eléggé megható tud lenni. 4,5/5

Alapítvány
Az egész galaxisra kiterjedő Birodalom hanyatlik. Ezt még kevesen látják, de egy csoportnyi tudós nemcsak hogy látják, hanem matematikai módszerekkel ki is számítják az emberiség jövőjét. Ez a tudomány a pszichohistória, és erre épül az a kísérlet, hogy a Birodalom bukását követő harminc évezrednyi káoszt egy ezredévre rövidítsék – az Alapítvány segítségével. Az Alapítvány egy bolygó valahol a galaxis szélén, ahol egy csapatnyi tudós és telepes dolgozik békében.
Ahol telnek-múlnak az évtizedek, majd évszázadok, és a Birodalom valóban elkezd szétesni, az alapítványiak újabb és újabb válságokkal szembesülnek. Helyi háborúk törnek ki, helyi hadurak, vagy éppen a Birodalom maradványai próbálnak uralomra törni, és az Alapítványnak a saját védelme érdekében is felül kell kerekednie rajtuk. Azonban az Alapítvány alapvetően nem rendelkezik fegyverekkel, tehát a megoldásnak mindig máshonnan kell jönnie. Bár felbukkannak fontos egyének a történet során, végül az alapvető társadalmi (technológiai, filozófiai, stb.) folyamatok azok, amelyek biztosítják a továbbhaladást.
A válságok során maga Seldon is megjelenik, előre felvett hologram-üzenet formájában, bár inkább utólag magyarázza meg, hogy mi miért alakult úgy, ahogy.
Bár van egybefüggő nagy ív, de alapvetően különálló történetek ezek, és hasonlóan Asimov másik korai darabjához, az Én, a robothoz, itt is az egy probléma-egy megoldás képlet jelenik meg.
Szerintem első olvasásra lenyűgözőbb, másodikra már kicsit veszít az ötlet a varázsából, és néhol egy-egy logikai hiba is feltűnik. 4,5/5

Alapítvány és Birodalom
A folytatás első fejezete egy újabb Seldon-válság, de utána kezdődik az igazán komoly történetív. Megjelenik ugyanis az Öszvér, a pszionikus erőkkel rendelkező mutáns, és ezzel a Seldon-terv nem számolt, mivel az csak embertömegekkel, illetve folyamatokkal tud dolgozni.
Nekem már az első olvasáskor is nagyon átlátszó volt az Öszvér kiléte, ugyanakkor maga a probléma/válság már izgalmasabb. 4/5

Második Alapítvány
A harmadik részben a Második Alapítvány kerül a középpontba, pontosabban annak a keresése. A pszionikus erők, azok felhasználása, illetve azok ismeretlensége alaposan megkavarják a dolgokat, és kiszámíthatatlanná teszik a történéseket. Ilyen szempontból izgalmas a történet, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy már tulajdonképpen csak egy problémát kapunk, és nem négy-öt válságot, mint mondjuk az első részben. Emiatt néha kicsit vontatottnak tűnik a regény (és igazából ha megnézzük Asimov könyveit, nem nagyon tudott mit kezdeni a hosszabb, egybefüggő sztorikkal, otthonosabban mozgott a rövid történetekben, vagy ha valami hosszabbat írt, akkor azt fejezetekre tagolt alproblémákra bontotta szét). 4/5

Az Alapítvány-trilógia klasszikus mivolta megkérdőjelezhetetlen, mert bár a fénye kicsit talán megkopott, az „okos sci-fi” alapkövének számít.

Távoli_Csillag>!
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma IV.

Azt hiszem, az egész sorozatból ez a kedvencem, és főleg az a rész, ami Seldonról szól (Előjáték az Alapítványhoz).

Sceurpien I>!
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma IV.

Ezzel töltöttem 2006 augusztusának utolsó hetét :) Vártam a sulit :D

A kötet négy regényt/novellásregényt tartalmaz:
Előjáték az alapítványhoz:
http://moly.hu/olvasas/238128

Alapítvány:
http://moly.hu/olvasas/106336

Alapítvány és Birodalom:
http://moly.hu/olvasas/238134

Második Alapítvány:
http://moly.hu/olvasas/238135

6 hozzászólás
and_rea>!
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma IV.

Tovább folytatódik az utazás, immár egyre jobban közeledve a híres Alapítványokhoz.

Az Előjáték az Alapítványhoz szintén Seldon, szintén pszichohistória, mint történet, végülis rendben van. Hogy hova és miért jukadunk ki, még mindig nem látom, de lassan elkezdhetem olvasni a várva várt klasszikust!

És akkor befejezem az Alapítvány trilógia első könyvét, és azért egy pici csalódást érzek, mert:
– Kisebb fajta összevisszaság van az időbeli ugrálgatások miatt.
– Kissé száraz politikai történet.
– A Seldon féle nagy Tervet az unalomig ismételgették, mintha elsőre nem értené meg az olvasó, miről van szó.

A továbbiakban az Öszvér karaktere érdekesebbé teszi az összképet, illetve most már egy nagy sztori bontakozik ki.

Még vár rám 2 alapítvány könyv, meg sok-sok más Asimov mű.
Jár a 4 csillag.

Miki_Lőrinc I>!
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma IV.

Nem szoktam könyveket kétszer olvasni. Eddig egyedül az Alapítvány-trilógia képezett kivételt ez alól. Nem hiába. Annak idején ezzel kezdtem az Asimov-művekkel való ismerkedést. A retro sci-fi hangulata akkor rendkívül megfogott, de nem igazán értettem meg, mi is történik pontosan. A felszínt persze igen, de az összefüggések csak a második olvasásnál álltak össze. A második olvasás viszont az öt kötetes Szukits-könyvek 1-5. közötti végigolvasását jelentette, így már folyamatában láttam, mit is akart Asimov kihozni. Többen mondják is, hogy ez a megfelelő olvasási sorrend: Alapítvány-trilógia, majd előlről az összes sztori.
Ami többeknek gondot okozhat érthető módon, hogy az összekötő műveket bő 40 évvel a trilógia megjelenése után írta, így a 80-90-es években írt újabb regények pörgős stílusa némileg hiányozhat annak, aki ezek után kezdi el az eredeti Alapítványt, ami 41 és 52 között íródott, és valóban, némileg szárazabb, vontatottabb. Másodjára olvasva viszont inkább számos „aha!”-élménye lesz az embernek, hiszen Asimov ehhez mérten írta meg az összekötő regényeket, és nem ezt igazította azokhoz. Tehát ebből ugyan hiányzik számos elem az Alapítvány előttből, és az Előjátékból, Daneel sem tűnik fel, hiszen róla csak 53-ban írt először, mégis átjön a mondanivaló.

Hogy célja volt-e akkor Asimovnak a társadalomkritika, nem tudom, de egyértelműen rámutatott egy-két olyan dologra már akkor, amelyek mintha beigazolódni látszanának mai világunkban is, de legalábbis vitára érdemesek: Értem ezalatt a Birodalom észrevétlen, lassú hanyatlását, amit csak Seldon és néhány követője látott akkoriban, és hiába próbálták elmondani a legfelsőbb szinteken, nem hallgattak rájuk, hiszen látszólag minden virágzik, minden a legnagyobb rendben, de a gépek el-el romlanak, egyre kevésbé vannak olyanok, akik értenek a megszereléséhez. A közterek egyre elhanyagoltabbak, a közbiztonság hanyatlik, és úgy általában, mállik szét a társadalom. Az emberek a saját érdekeiket keresik, kicsiben gondolkodnak, nem látják a nagy egész érdekét, vagy nem érdekli őket. Egy-egy kisebb világ kiválik, és önjelölt kiskirályok veszik át az uralmat, kiszorítva a Birodalom kezét a területükről.
Asimovnak akár célja volt az utalás, akár nem, bennem ilyen gondolatokat keltett mind az Alapítvány előtti két regény, mind a trilógia.
Az olvasással kapcsolatban pedig tehát magam is vallom: Először érdemes ezzel kezdeni, hagyni, hogy ülepedjen, közben elölről kezdve a robotoktól idáig átrágni magunkat a korábbi időkben játszódó műveken, majd újra elolvasni a trilógiát.

Anjerasu>!
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma IV.

Jó volt viszont látni Hari Seldont, rossz volt viszont végig nézni ahogy megöregszik. Az elmúlással nem jó szembesülni.
Amennyire szerettem olvasni az Előjátékot, magát az Alapítványt annyira nem. Talán az elvárások voltak túl magasak, de nem kaptam meg azt a kiemelkedően jó művet, amire számítottam. Félreértés ne essék, jó volt, csak éppen valahogy többre, jobbra számítottam.
A későbbiekben aztán az Öszvér karaktere megdobta a dolgot, onnan már jobban élveztem a történeteket. A Második alapítvány pedig talán a legjobb része volt a kötetnek.

Hiányoztak a robotok. Egy kis fűszer jelleggel legalább jó lett volna…de semmi nem lehet tökéletes.

Goauld1985>!
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma IV.

Ezzel a trilógiával kezdtem az Asimovi univerzum felfedezését. Többször olvasós történetek számomra. Nagyon érdekes, ahogy igyekezett a több száz ill. ezer éves időkeretet a szerző tartalommal megtölteni.


Népszerű idézetek

Ikarosz>!

Indbur polgármester- ezen a néven sorban a harmadik-, unokája az első Indburnak, aki kegyetlen és tehetséges volt; kegyetlenségéről tanúbizonyságot tett azzal, hogy a szabad választások utolsó, bohózatba illő maradványaival is leszámolt;ügyességéről pedig azzal, hogy uralmát viszonylagos békében fönn tudta tartani.
Indbur polgármester ezenkívül fia volt a második Indburnak- az Alapítvány első örökletes polgármesterének-, aki csak félig ütött az apjára, mert egyszerűen csak kegyetlen volt.
Így Indbur polgármester harmadik volt ezen a néven, és második, aki születés jogán örökölte a hivatalát. Mindkét elődjével kevesebbel volt megáldva, mivel sem kegyetlen, sem tehetséges nem lévén, egy rossz helyre született ragyogó könyvelő veszett el benne.

432. oldal; Alapítvány és Birodalom, 12.fejezet

Ikarosz>!

Eléggé híján volt a képzelőerőnek ahhoz, hogy félelem nélkül szembenézzen a veszéllyel, és elég erős és energikus ahhoz,hogy föléje kerekedjék.

402. oldal; Alapítvány és Birodalom 7. fejezet

Ikarosz>!

Devers már átevickélt azon a számtalan bonyolult akadályon, amelyet egy papírban fogant és négy példányban kitöltendő űrlapokon élő világ képes volt föltornyozni.

416. oldal; Alapítvány és Birodalom 9. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Frank Herbert: Frank Herbert teljes science fiction univerzuma 1.
Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
Dan Simmons: Hyperion
Frederik Pohl: Az átjáró
Joe Haldeman: Örök háború
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba
Vernor Vinge: Tűz lobban a mélyben
Ann Leckie: Mellékes igazság
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Ray Bradbury: Fahrenheit 451