Alapítvány ​és Föld (Alapítvány-Birodalom-Robot univerzum) (Alapítvány 5.) 346 csillagozás

Isaac Asimov: Alapítvány és Föld Isaac Asimov: Alapítvány és Föld Isaac Asimov: Alapítvány és Föld Isaac Asimov: Alapítvány és Föld

A galaxis sorsa eldőlt. Golan Trevize, az Első Alapítvány fiatal tanácsosa hozta meg a döntést, amellyel választott a két Alapítvány és Gaia, a kollektív tudattal rendelkező emberiség útja között. Ám Trevize nem elégedett, és végül arra jut, válaszokat csak a legendás Föld, a régen elfeledett eredetbolygó felkutatásával találhat. Társaival, Janov Pelorat történésszel és Blisszel, Gaia képviselőjével nekivág a hosszú útnak, melynek végén úgy reméli, megleli az emberiség bölcsőjét. Ahogy világról világra utaznak, a tanácsos és útitársai előtt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy végül az ősi múlt dönti majd el, milyen lesz a jövő.

Isaac Asimov kronológiailag utolsó Alapítvány-regényében a szereplőkkel együtt az olvasó előtt is feltárul a Földről kirajzó emberiség története, ahogy mítoszokon és elhagyott bolygókon keresztül az út végül elvezet oda, ahol több mint húszezer évvel ezelőtt minden elkezdődött.

Eredeti megjelenés éve: 1986

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Galaktika Fantasztikus Könyvek

>!
GABO, Budapest, 2021
584 oldal · ISBN: 9789635662395 · Fordította: F. Nagy Piroska
>!
GABO, Budapest, 2021
584 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635660810 · Fordította: F. Nagy Piroska
>!
GABO, Budapest, 2011
470 oldal · ISBN: 9789636894276 · Fordította: F. Nagy Piroska

2 további kiadás


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

R. Daneel Olivaw · Golan Trevize


Kedvencelte 52

Most olvassa 9

Várólistára tette 58

Kívánságlistára tette 52


Kiemelt értékelések

Dominik_Blasir>!
Isaac Asimov: Alapítvány és Föld

Miután legutóbb megjegyeztem link, hogy megint visszatértünk a beszélgetős-könyv formátumhoz, most újra a cselekményesebb vonulatot követtük. Ami egyszerre jó és rossz is.
Jó, mert ami az eszmefuttatásokat illeti, nem éreztem olyan elképesztően sok tartalmat ebben a regényben. Illetve ez így nem igaz: én éreztem, de mintha Asimov most nem akart volna ezekkel foglalkozni. Ennek hatására némileg önismétlővé és elcsépeltté váltak a párbeszédek, ráadásul Golan Trevize személyében az összes Alapítvány- és Birodalom-formáció legnagyobb bunkójához van szerencsénk (akinek "van valami különös érzéke a nőkhöz"), így nem volt túl nagy élvezet vele foglalkozni.
Ugyanakkor rossz is, mert nemcsak az érződik, hogy Asimov kilóra szószámra írta ezt a kötetet, hanem az is, hogy annyira azért nem érdekes, amikor a cselekménnyel foglalkozik. Persze jópofa nyomozni a Föld után és visszatérni a régről ismerős bolygókra, de az ezekkel kapcsolatos ötletek nem tűntek túl erősnek a számomra, és változatosság ide vagy oda, igazából nem sokat vesztettünk volna, ha a kis csapat már az első megálló után rábukkan a Földre.
A vége azért kellően szívmelengető volt, meg hát kronológiailag mégiscsak a végére értünk a szériának.

8 hozzászólás
Levandra>!
Isaac Asimov: Alapítvány és Föld

5 csillag, pedig a galaxis összes csillagát megérdemelné. Gyönyörűen körbejárt történet, tökéletes lezárással, hibája csak egy van: vége lett. Életre szóló szerelem lett.

VirusSouljah>!
Isaac Asimov: Alapítvány és Föld

Az előző kötethez képest kicsit belassulni látszott a cselekmény.
Itt már csak egyetlen szálon fut a történet, viszont ez a szál szükségszerűen mindent érint, ami eddig szóba jött az Alapítvány-Birodalom-Robot kötetekben.
Plusz a karakter jellemeinek formálására is nagyobb hangsúlyt fektetett az író, amit az is bizonyít, hogy Trevize kimondottan unszimpatikus volt.

Az első fele kicsit egy helyben toporog; nagyjából az tölti ki, hogy Trevize és Bliss vitáit olvassuk Gaia működésének létjogosultságáról. Egyébként ez nem akkora katasztrófa, mert bár a cselekményt nem nagyon viszi előre, nagyon érdekesek.

Trev nyugtalanító érzésén kívül a végén minden káprázatosan a helyére kerül, de nem teljesen kikövetkeztethetetlenül. A történet kedvelői örvendezhetnek a végén kapott meglepetéstől.

spoiler

Az előző sztori több szála és lendületessége után ez a kötet jelentősen belassult érzésem szerint, de a történet közbeni fejtegetések és a végjáték így is elégedettséggel töltöttek el.

Dúró Dórának nem kéne elolvasnia ezt a könyvet, mert sztrókot kap.
spoiler

Yizri36 P>!
Isaac Asimov: Alapítvány és Föld

Ahogy eddig az egész sorozatot, úgy ezt a kötetet is nagyon élveztem. Nem igazán olvastam ezelőtt sci-fi-t, így eleinte kicsit bizonytalan voltam benne. De mostanra már kiderült, hogy milyen jól tettem, hogy belekezdtem. Ez egy kihagyhatatlan sorozat, mestermű!
Imádtam az egész kötetet. Szerettem a főszereplőkkel együtt nyomozni a Föld után, ai csak mítosznak tűnik. Bejártuk a galaxis egy részét, meglátogattunk sok különböző bolygót, ahol különböző életszemléletű „emberi lények” éltek. Találkozhattunk számos filozófiai kérdéssel is. Szerettem, hogy karakterileg annyira változatos volt a könyv, az egész sorozat. Az összetettség, amivel elindultunk a Seldon-tervtől egészen spoiler. Nem kétséges, hogy egyszer még újra fogom olvasni az egészet. :) A sci-fi-re pedig, mint műfajra, mostantól kicsit több figyelmet fordítok majd. :)
Ajánlom bátran!

Leonidas>!
Isaac Asimov: Alapítvány és Föld

A befejező rész simán hozta Asimovtól megszokott magas színvonalt. Azért nem állítom, hogy mindennel elégedett voltam, mivel akadt pár eléggé unalmas pillanat is. Főleg Bliss és Trevize között zajló állandó vitákat éreztem egyre unalmasabbnak. Szinte ugyanazt vitatták egyre bőszebben, csak picit mindig más szemszögből. Viszont, amint a cselekményre koncentrál, azonnal sokkal izgalmasabbá vált a történet.
Lényegében egy sci-fi kalandregény, rengeteg utazással és csillagászatról szóló sok-sok magyarázattal. Ahogy egyre közelebb kerülünk a Földhöz, úgy lesz egyre izgalmasabb. A végkifejlet egész jó, és egyben meglepő, de kissé homályos.
Nem ez a legjobb Alapítvány regény, de mindenképp érdemes elolvasni.

zamil>!
Isaac Asimov: Alapítvány és Föld

Teljesen elégedett vagyok a történet lezárásával, volt itt minden ami eddig, de most több bolygót is megismerhettünk, ami pluszt is adott hozzá számomra. Bliss-től viszont még most is kiráz a hideg, nekem ez a Gaia-s dolog nem tetszene. Túl lett írva, ami körülötte zajlik ezért le is értékeltem. Kicsit oldalszám növelést éreztem, kiadói nyomást.

Frank_Waters I>!
Isaac Asimov: Alapítvány és Föld

Az első volt Asimovtól, és eddig a kedvencem. A történet zseniális, a szereplők szintén, néhol talán tényleg van egy kis hiba a stílussal, de a sci-fi nem erről szól.

1 hozzászólás
Isley IP>!
Isaac Asimov: Alapítvány és Föld

Vegyes érzelmekkel tekintek vissza erre a regényre. A legtöbb kérdésre választ kaptunk, a sztori kissé elnyújtottnak tetszhet, de ez egyrészt engem nem zavart, másrészt erről nem Asimov tehet: ennyit kért a kiadó tőle. A karakterek remekeltek: Golan Trevize karaktere közel sem volt ennyire jól megformált az Alapítvány peremében. Érdekes szócsatákat vívott Bliss-szel. Kalandos útjuk során pedig nemcsak izgalmas helyzetekbe kerültek az egyes bolygókon, ahová leszálltak, hanem egyúttal megtudhattuk, hogy alakult a sorsa a régi űrlakó világoknak: Aurorának és Solariának az elmúlt 20 ezer év során. Trevize is meghozta a döntését, mely döntésben megint csak összekapcsolódott Asimov alapítvány- és robotvilága. Ezekből látható, hogy elégedett vagyok a regénnyel és még sorolhatnám a pozitívumokat. Azért kezdtem azzal viszont, hogy vegyesek az érzéseim, mert Hari Seldon terve 1000 éves terv volt. Egyszerűen nem értettem, hogy a korábbiakhoz hasonlóan miért nem ugrottunk még egy utolsót az időben, és fejeztük be a tervet. Így kicsit lezáratlannak érzem. Arról nem is beszélve, hogy a regényben jó, ha háromszor említették Seldon nevét és a tervét: ez a regény már Galaxiáról szólt: Trevize azért utazott a galaxisban, hogy bizonyítékot szerezzen arra, hogy valóban Galaxia-e a galaxis legjobb jövőképe. Volt szó a pszichohistória harmadik, eddig ismeretlen szabályáról itt is és az Alapítvány peremében is: de ez nekem már kicsit utólagos belemagyarázásnak tűnik. Galaxia és a Seldon-féle Második Galaktikus Birodalom közül egyszerre csak az egyik valósulhat meg. Mintha Asimov időközben talált volna a Második Birodalomnál egy jobb elképzelést, de nem szerette volna a tervet kidobni a kukába, így behozta a harmadik szabályt, mellyel összeegyeztette a két elképzelést, és összekapcsolta az alapítvány- és a robotvilágot, de ez nem változtat azon, hogy a terv nem valósult meg az eredetileg vázolt formájában.
Ettől még a regény nagyon jó volt. Elijah Baley óta pedig Golan Trevize egyértelműen a legütősebb Asimov karakterei közül.

Blissenobiarella>!
Isaac Asimov: Alapítvány és Föld

Egy picit túlírt, egy picit didaktikus, elmélkedős kalandregény ez. Korántsem hibátlan írás, vannak Asimovnak sokkal sikerültebb regényei is, de nekem az egyik kedvencem tőle.
Az Alapítvány pereme nekem izgalmasabb, érdekesebb volt, de én ezt a könyvet hibáival együtt is nagyon szeretem. Először ezt olvastam előbb, és Az Alapítvány peremét csak később sikerült beszereznem. Bár a könyv önmagában is megállja a helyét, de utólag az mondom, sokkal élvezetesebb olvasmányt nyújt, ha az előzményeket is ismerjük.
Ne várjunk mélységgel rendelkező karaktereket, a kalandregényekre ez egyébként sem jellemző azt hiszem. Látszik, hogy alapvetően nem ez Asimov igazi műfaja, nem brillírozik benne úgy, mint a rövidebb robottörténetekben. Mégis, zseniális fordulattal zárja le az Alapítvány történetét, első olvasásom alkalmával szó szerint tátva maradt a szám tőle.

Talán nem is bizonyítja jobban semmi, hogy ez a kedvencem, minthogy a molyos nevemet is ebből a könyvből kölcsönöztem. :)

risingsun>!
Isaac Asimov: Alapítvány és Föld

Föld. Az emberiség bölcsője. Az eredet bolygó, ahonnan az emberek évezredekkel korábban útnak indultak és meghódították a Galaxist.
Robotok. Ember alkotta gépek, az emberek társai, támogatói, segítői. Az Asimov által felállított három alaptörvény alapján működnek. Segítségükkel tudta az emberiség meghódítani a Galaxist.

Hol vannak most a robotok? Mi lett velük? És egyáltalán, merre található a Föld? Létezik-e egyáltalán vagy már rég elpusztult, esetleg sohasem létezett, csupán csak a legendákban és ősi történetekben tesznek róla említést, de azok is már réges-rég a feledés homályába merültek? Vagy szándékosan akarják, hogy semmit se lehessen megtudni a Földről? De kik? És vajon miért…?

Mint ahogy a könyv szereplői is a nagy Tervtől, úgy tér el szép lassan Asimov is korábban erősen megrajzolt történeti ívtől. A könyv címe helyesebben úgy hangzana: Robotok és Föld. Már rég nem az Alapítvány megmentéséről vagy kereséséről van szó, a hangsúly áthelyeződik a Föld és a robotok keresésére. Új célok mentén haladnak tovább a sorozat korábbi kötetében (Az Alapítvány pereme) megismert szereplők. Az Alapítvány már csak említés szinten vesz részt a történetben.

De ez egyáltalán nem baj. Kezdetét veszi egy újabb űr-kaland, sok új világot ismerhetünk meg érdekes emberekkel, helyzetekkel találják szembe magukat hőseink. Az új célok új lendületet adtak. Az oldalak gyorsan fogytak, ám mégis…
A korábban megismert Trevize – Pelorat páros mellé az Alapítvány pereméből megismert Bliss is csatlakozik. Karaktere azonban amennyire izgalmasra sikerült az előző részben, most legalább annyira lett túlságosan zavaró és idegesítő. Trevizével folytatott folyamatos civakodásai roppant idegesítőek voltak. Teljesen értelmetlenek és feleslegesek, a történetet nem viszik előrébb csak az olvasót idegesítik. Pelorat továbbra is esetlen kis öregember, Trevize pedig hozza a már megszokott arrogáns formáját.
S így, mivel nincs szimpatikus karakter, nehéz azonosulni, tehát maradunk végig kívülállók, olvasók. A történet, a kaland, a felfedezések min-mind izgalmasak, de csak olvasunk róluk, elmennek mellettünk, nem tudunk teljesen a részévé válni. S még így is azt mondom, hogy Asimov megint megcsinálta. A könyv, illetve időrendben a történet vége ismét felpörög, kapunk megint jó pár csavart, ami rendesen felborít mindent. Ezek után megint úgy érezzük, hogy ’Gyerünk, jöhet a folytatás!’, de az most kivételesen (s most ismét keletkezési, írási sorendről beszélek) nem előre, hanem vissza repít minket az időben, jóval az Alapítvány előtti időkbe.

Összegezve tehát, megint vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Egyfelől úgy érzem Asimovnak nem megy ez a hosszú regényírás, gyakran leül a történet, melyen a szereplők sem tudnak segíteni, sőt, azok is továbbra is zavaróan egyszerűek. Másrészről viszont megint egy remek kalandban volt részem, nem beszélve a könyv végéről, ami ismét bővelkedett az izgalmas fordulatokban.


Népszerű idézetek

Cicu>!

Kilépett és elüvöltötte magát:
– Bliss!
Nehezen távolodhatott volna el bárki is a hajón négy méternél messzebbre a másiktól, így aztán Bliss azonnal megjelent a szobája ajtajában. Mosolyogva szólt:
– Engem hívott, Trevize, vagy a lágy szellő sóhaját hallottam a hullámzó fű felett?

283. oldal (Gabo Kiadó, 2011)

Sha>!

Ha csak azoknak a szabályoknak engedelmeskedünk, amelyeket igazságosnak és ésszerűnek tartunk, akkor egyetlen szabály sem érvényes, mert egy sem olyan, amelyet valaki ne tartana igazságtalannak és ésszerűtlennek. És ha a magunk egyéni érdekeit akarjuk érvényesíteni, mint most is, akkor mindig találunk okot, hogy azt higgyük, a bennünket gátló szabály igazságtalan és ésszerűtlen, így kezdődnek az alattomos csalások, melyek végül anarchiához és katasztrófához vezetnek, még az alattomos csaló számára is, mert a társadalom összeomlását ő sem élheti túl.

102. oldal (1.kiadás)

38 hozzászólás
VirusSouljah>!

Gondold csak meg, milyen kifinomult eszköz a szem és a fül, hogyan képes információvá alakítani a fotonok kis mennyiségét és a levegő rezgését. A transzduktorlebenyek sem hihetetlenebbek, s csak azért tűnnek annak, mert számotokra ismeretlenek.

412 (Szukits)

Cicu>!

– Egy világ akkor is elkorcsosulhat, ha élnek ugyan rajta emberek, de maga a társadalom olyan kóros, hogy nem fogja föl a környezet megőrzésének fontosságát.
– Persze az ilyen társadalom pusztulásra van ítélve – tette hozzá Pelorat. – Nem tudom elhinni, hogy az emberek ne értenék meg, milyen fontos, hogy vigyázzanak éppen azoknak a tényezőknek az épségére, amelyek életben tartják őket.

183. oldal (Gabo Kiadó, 2011)

dwistvan P>!

– Egyébként mitől antikok? Kezdetleges számítógépek?
– Nem, nem. Éppen ez a lényeg. Egyáltalán nem elektronikus, hanem mechanikus zene lesz. Elmagyarázták nekem. Húrokat kaparásznak, belefújnak mindenféle csőbe, és különféle felületeket ütögetnek.

497. oldal, 18. fejezet, 80.

1 hozzászólás
Jesper_Olsen>!

Értelmes civilizáció nem létezhet valamiféle dokumentumok nélkül.

25. oldal

Szilvi_G>!

Valójában egyetlen bűvész sem csinálja azt, amit elhitet a nézővel.

31. Fejezet - Alapítvány és Föld (Gabo, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Golan Trevize
Blommer>!

Mindent megtett, hogy határozott, férfias léptekkel vonuljon be a fürdőszobába, de valami megmagyarázhatatlan módon ugyanaz az érzes fogta el, mint hajdanában, amikor az anyja sújtotta hallgatásával büntetés helyett, valahányszor rosszul viselkedett; olyankor mindig úgy érezte, hogy meg kell semmisülnie.

151. oldal Hatodik fejezet: A Föld természete 23. rész (Gabo, 2021)

Kozitu>!

Akkor is kellett volna feljegyzéseket készíteni a dokumentumokról; másolatokat a másolatok másolatairól, és további másolatokat e másolatok másolatainak a másolatairól…

16. oldal

Blommer>!

Egy világ akkor is elkorcsosulhat, ha élnek ugyan rajta emberek, de maga a társadalom olyan kóros, hogy nem fogja föl a környezet megőrzésének a fontosságát.

223. oldal, Nyolcadik fejezet - A tiltott világ 34. rész (Gabo, 2021)


Hasonló könyvek címkék alapján

Lois McMaster Bujold: Maréknyi becsület
Kim Stanley Robinson: Aurora
Robert A. Heinlein: Őrjárat a világűrben
Robert A. Heinlein: A Galaxis polgára
John Scalzi: Vörösingesek
Poul Anderson: Változó csillag
Kim Stanley Robinson: 2312
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei
Peter F. Hamilton: Pandóra csillaga I-II.