67. legjobb sci-fi könyv a molyok értékelése alapján

Alapítvány ​és Birodalom (Alapítvány-Birodalom-Robot univerzum) (Alapítvány 2.) 414 csillagozás

Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom

A világhírű amerikai író nem kevésbé híres trilógiájának – önálló regényként is élvezhető – második kötete ez a mű, az Alapítvány folytatása. Cselekménye a messzi jövőben játszódik, amikor létrejött a Galaktikus Birodalom, az ember szétrajzott Tejútrendszerünk lakható bolygóira. De ez az egyetemes Birodalom a bomlás küszöbén áll, amit a pszichohistória segítségével előre ki lehet számítani. Hari Seldon, a nagy pszichohistorikus élt is ezzel a lehetőséggel, s egyben arra vállalkozott, hogy befolyásolja a matematikai módszerekkel kiszámított jövőt. Az első kötetben, az Alapítványban a rendkívüli vállalkozás sikeresnek tetszett. Ebben a második kötetben azonban fontos szerephez jut egy olyan tényező, amellyel Seldon nem számolt. Megjelenik az Öszvér. Ki ez a titokzatos egyén, és miben rejlik a hatalma? Az Alapítvány és Birodalom izgalmas fordulatai során ez a rejtély megoldódik, hogy új és új problémáknak adjon helyet.

Eredeti mű: Isaac Asimov: Foundation and Empire

Eredeti megjelenés éve: 1952

Tartalomjegyzék

>!
GABO, Budapest, 2011
290 oldal · ISBN: 9789636894238 · Fordította: Baranyi Gyula
>!
GABO, Budapest, 1999
280 oldal · ISBN: 9638009780 · Fordította: Baranyi Gyula
>!
Móra, Budapest, 1994
278 oldal · ISBN: 9631171426 · Fordította: Baranyai Gyula

2 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Öszvér


Kedvencelte 57

Most olvassa 14

Várólistára tette 54

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom

Egy alapmű-trilógia második része, amit valaha KFK sorozatban faltam, s ma is szórakoztató.
A pszichohistória és Seldon, szerintem akár alkalmazható lenne a tényleges történelmünkre is. A Tudomány – mint (első Alapítványi tartalom) hosszútávú diadala, győzedelmeskedése a szimpla erő és hatalom felett, s az emberi egyéni és közösségi jellemvonások és viselkedésminták tökéletes ismerete(Második Alapítvány) – ami tulajdonképpen minden váratlanra, így az Öszvérre is felkészült, – s kezelése és alkalmazása vezethet csak eredményre. Fantasztikus, akarom mondani – fantasztikusan jó!

>!
pannik P
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom

Sokkal jobban tetszett mint az első rész.
Lendületesebb volt, izgalmasabb volt, sokkal jobban tudtam követni az eseményeket, kidolgozottabb karaktereket láttam, érdekesebb volt a sztori azzal, hogy végre megjelent egy lány is a színen :)
Egyszóval tetszett, hamar elolvastam, fogytak a lapok észre sem vettem és már a végére is értem (ami a jó könyv mutatója is nálam).
Tetszett az, hogy több leírást kaptunk a bolygókról és azokról a dolgokról, eszközökről melyek számunkra ismeretlenek mert csak ebben az űrbéli világban léteznek.
Azt hiszem meg kell vennem a folytatást :)

>!
Dominik_Blasir
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom

Nehezemre esik, de mégis muszáj értékelnem ebben a regényben, hogy mindig, mire tudatosulna bennem, hogy aktuálisan mi zavar baromira az egész koncepcióban, a szerkezetben, a történelemszemléletben, addigra pont egy olyan konfliktust vezet fel, ami erre épül – és a végére ki is tud belőle lábalni és/vagy megoldást találni rá. Ugyanakkor nem tudok megfeledkezni arról, hogy ezúttal minden, de tényleg minden szereplőt ki nem állhattam (különösen, amikor Asimov az érzelmeik bemutatása, netalán árnyalására tesz egy bátor, ámde reménytelen kísérletet), ami kissé megnehezítette a kötet élvezetét.

>!
zamil P
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom

Ott folytatodik a könyv, ahol az előző rész abbamaradt, az Alapítvány hű maradt a Tervhez, és vívja a maga harcait az univerzumba. A letűnőbben lévő Birodalom egy utolsó lépése, hogy összetűzésbe kerül az Alapítvánnyal, de ebből is kivágják magukat. A második felében megjelenik egy nem várt szereplő, az Öszvér, akivel még Seldon se számolt, ez új megvilágításba hozza az eseményeket, új történeti szállak indulnak el. A Második Alapítvány is felbukkan és a Seldon terv védelmére kell.
Megmarad a könyv könnyed olvasmánynak, bár itt is elmaradnak a meghökkentő fordulatok (valahogy az Öszvér se lepett meg, hogy milyen köntösbe bújt).
Tökéletes folytatása a sorozatnak.

>!
Noro MP
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom

Egy ember nem befolyásolhatja a történelem menetét. Mint az köztudott. Ezt a kérdést járja körül a második rész. Előbb a Generálisban igazolja, majd az Öszvérben megmutatja, miféle kivétel létezhet a szabály alól. Ez a kettősség, belső ellentmondás teszi érdekessé a könyvet. Ebben a részben sajnos már nagyobb szerep jut az egyes szereplőknek is – azért sajnos, mert Asimov regényenként ha egy plasztikus karaktert összehoz, az nála már jó eredménynek számít. Másik problémája pedig az, hogy a mindennapok ábrázolása terén néha hihetetlenül földhözragadt tud lenni. Ezzel együtt a könyv még a legjobb Alapítványok közé tartozik.

1 hozzászólás
>!
risingsun
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom

Már rögtön az elején kíváncsi voltam, hogy Asimov vajon képes lesz-e önmagát felülmúlni, pontosabban inkább, hogy hogyan lesz képes túlszárnyalni vagy legalább azt a szintet megütni, amit az Alapítványban felmutatott. Képes lesz-e a már-már sablonossá váló történetvezetésen (mely szerint a Seldon tervet követve az Alapítványt nem lehet legyőzni) úgy változtatni, hogy az továbbra is izgalmas legyen. S ha ez még az első, rövidebb novellában nem is sikerült teljesen, cserébe azonban a valamivel hosszabb második történet (Az Öszvér) mindenért kárpótolt. A mutáns karakter megjelenésével porszem kerül az eddig olajozottan működő gépezetbe, mellyel még a Seldon terv sem tudott számolni. Jóval kalandosabb, pörgősebb és eseménydúsabb a történet, s a Második Alapítvány bedobásával Asimov újabb szintre emeli az egész eddigi eseménysorozatot.

A korábbi történésékre, eseményekre való visszautalások tovább erősítik a trilógia kötetei közötti összefüggést. Ugyanakkor Asimov minden történetébe belecsempész egy rövid összefoglalót, mely azok számára is érhetővé teszi az eseményeket, összefüggéseket, akik esetleg nem olvasták a sorozat előző kötetét.

Asimov karaktereit továbbra is kicsit ’vékonynak’, egyszerűnek éreztem. Nem nagyon fáradozik bemutatásukkal, rögtön a cselekmény közepébe dobja őket, egyszerű és egyértelmű célokkal. Az Öszvér azonban itt is kilóg a sorból. Mutáns képességeinek köszönhetően megkavarja a kiszámítható helyzeteket, hogy a végén ne tudjuk ki van kivel vagy épp ki ellen.

Összességében nagyon tetszett az Alapítvány trilógia második kötete. Bőven adott annyi újat, érdekeset és izgalmasat, hogy kíváncsivá tegyen a folytatásra…

>!
Isley P
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom

Az Alapítványból kiderült, hogy a pszichohistória nem tud mit kezdeni az egyénekkel: embertömegekkel és korokkal foglalkozik. Így az egész regény a történelem menetét mutatta be, kevésbé voltak fajsúlyosak a karakterek. Az Alapítvány és Birodalmat kitevő két történet látszólag ellentmondva önmagának szakít ezzel: az elsőben egy birodalmi generális harcát láthatjuk az Alapítvány ellen. A Birodalom utolsó nagy offenzíváját a feltörekvő Alapítvány megfékezésére. A másodikban egy Seldon által biztosan nem várt, különleges személy, az Öszvér okoz galaktikus szintű problémát. Veszélyeztetve a teljes tervet.
Más szempontból vizsgálva viszont azt mondhatjuk, hogy mindkét történet igazolja is egyben Seldon premisszáját, vagyis, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Bel Riose, a generális harcának végkimenetele jól szemléltette a Birodalom akkori tehetetlenségének okait. Az Öszvér már jóval bonyolultabb és csavarosabb történet, ami csak a végén válik érthetővé.
Ez a regény szerintem elmarad az elsőtől. Az Öszvér végén volt egy ordító következetlenség, ami miatt azért szépen veszít is az értékéből a regény. A karakterek középpontba kerülése is rossz ötlet volt, mert sajnos elég sótlan volt szinte mindegyik (leszámítva Bel Rioset és az Öszvért). Bár érdekes és csavaros történetek, főleg az Öszvér, de például a robotregényektől az is elmarad.

4 hozzászólás
>!
Nuwiel
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom

„Nézd el neki, nem vágja a trilógiát.”

Klasszikus mondat egy klasszikus filmből egy klasszikus trilógiáról. A filmben ugyan egy másikra értik, de akár erről is szólhatna, mert ezt a trilógiát ismerni kell. A könyv két története szépen bemutatja annak ellentétét, hogy mi van, amikor az Alapítványnak nyernie kell, és mi történik akkor, amikor csak hiszi, hogy nyernie kell, és várja a (szerinte) szükségszerű győzelmet az Öszvér felett.

>!
GABO, Budapest, 2011
290 oldal · ISBN: 9789636894238 · Fordította: Baranyi Gyula
>!
Kriszta P
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom

Fú, ez állati izgalmas volt! A végét gyakorlatilag már a lakás minden helyiségében olvastam, ahol csak akadt egy szabad percem.
A Galaktikus Birodalomnak annyi, az Alapítvány újabb válságokat él át, a galaxisban pedig föltűnik egy ismeretlen hódító, aki rejtélyes módon sorra hajtja uralma alá a bolygókat. Nagyon úgy néz ki, hogy a pszichohistória tévedett.
Vajon lehetséges, hogy Seldon nem vette számításba az összes tényezőt? Ki lehet az a nagy hatalmú hódító, aki Öszvérnek nevezi magát és akiről semmit nem tudni. És hogy jön a képbe a Második Alapítvány?
Aki kíváncsi rá, olvassa el a könyvet. Én most megyek és nekiállok a következő résznek. Jóccakát.

>!
u_san
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom

Egy kicsit kevésbé tetszett, mint az első rész. De ez pusztán csak annyit jelent, hogy az első rész zseniális volt, ez pedig szimplán jó. Voltak előnyei és hátrányai is az Alapítványhoz viszonyítva. Kezdjük az előnyökkel.
Most csak két nagyobb egységre lett felosztva a könyv, ami azt jelentette, hogy az egyes válságokkal behatóbban megismerkedhettünk. Az eseményeket több fejezeten keresztül, több nézőpontból közelítettük meg, és azt kell, hogy mondjam mesterien működött a dolog. Most már nem csak a teljes perifériás barbárságot látjuk, és közben halljuk a Birodalom hanyatlását, hanem első kézből kapunk információkat erről a megjósolt hanyatlásról. Elég megrázó olvasni, hogy hogyan értéktelenedik el mind az a tudás, és tudomány, amit az emberek olyan sok éven keresztül felhalmoztak. Ez az alapos körbejárás, és mind két oldal értékeinek bemutatása határozottan jót tett a könyvnek.
A legnagyobb hátrányt viszont a karakterek terén kellett elszenvednie ennek a második kötetnek. Az első részben nem volt senki kiemelkedő, és a válság megoldása se kötődött egy 'jelesebb' személyhez, hanem ténylegesen csak a társadalmi áramlatok műve volt az egész. A második rész már egy kicsit jobb volt ilyen szempontból. Az Öszvér spoiler eléggé érdekesre sikeredett, és megkaptuk az első női karakterünket is (ha az emlékezetem nem csal Bayta az első), ráadásul határozottan tökös karakter volt, valamit azért Ebling Mis se volt rossz, de azért senki sincs a közelében Hardinnak vagy Seldonnak. Amit ők csináltak az leírhatatlanul menő volt.


Népszerű idézetek

>!
ppayter

– Maga okos ember, Devers – mondta a tábornok.
– Hálásan köszönöm. Ezt az arcomról olvassa le, vagy akar tőlem valamit?

Első rész - A generális - 5. A háború kezdetét veszi

>!
u_san

– Ön kezd rejtélyes lenni, és én nem vagyok valami erős a rejtvényfejtésben.

>!
u_san

Nincs az a flotta, amely az űr beláthatatlan térségeiben minden zegzugot megfigyelés alatt tudna tartani. Egy ügyes pilóta jó hajóval, némi szerencsével annyi rést találhat, hogy még válogathat is.

>!
moszat

Örök tanulság az emberiség számára, hogy az idő is, a tér is gyűjtőlencse: minél messzebb van valami, annál sűrűbb ponttá zsugorítja. Egyébiránt nincs följegyezve, hogy ezt a tanulságot valaha is tartósan megszívlelte volna az emberiség.

13. A hadnagy és a pojáca

Kapcsolódó szócikkek: idő
>!
rilla_my_rilla

– Mit jelentsen ez?! – szaladt ki a száján.
Amióta világ a világ, emberek végtelen sora tette föl hasonló helyzetekben pontosan ezt a kérdést, pontosan ebben a fogalmazásban. Nincs rá adat, hogy ez a kérdés valaha is a fennkölt hatás elérésén túl egyéb célt is szolgált volna.

156. oldal 15. fejezet - A pszichológus (Gabo, 2011)

>!
blianhun

A házasélet megtanította Torant, hogy kilátástalan dolog vitába szállni egy rosszkedvében lévő nőszeméllyel.

Kapcsolódó szócikkek: házasság
>!
rilla_my_rilla

„Az a hála az igazán jó, amely nem illan el üres frázisokban.”

145. oldal, 14. fejezet - A mutáns (Gabo, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: hála
>!
Cicu

– Majd én viszem a szót. Először is úgysem értenék meg a maga nyelvjárását, másodszor pedig fogalma sincs a Birodalom vesztegetési etikettjéről. Biztosíthatom magát: valóságos művészet.

Első rész - A generális; 9. A Trantoron (93. oldal, Gabo Kiadó, 2011)

>!
Irasalgor

Toran kezében vajas kenyérrel nyitott ajtót.

194. oldal, 19. fejezet - A kutatás kezdete

1 hozzászólás
>!
rilla_my_rilla

Harmadik Indbur önmagán kívül mindenki más számára furcsa ötvözete volt a kényszerességeknek.
Számára a mértani pedantéria maga volt a „rend”; a napi ügyintézés legjelentéktelenebb részletei iránt tanúsított fáradhatatlan és lázas érdeklődése maga volt a „szorgalom”; a habozás, amikor igaza van: „óvatosság”; a süket önfejűség, amikor nincs igaza: „eltökéltség”.

124. oldal, 12. fejezet - A kapitány és a polgármester (Gabo, 2011)


A sorozat következő kötete

Alapítvány sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Frederik Pohl: Az átjáró
Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
Joe Haldeman: Örök háború
C. J. Cherryh: Mélyállomás
Vernor Vinge: Tűz lobban a mélyben
Ann Leckie: Mellékes igazság
Frank Herbert: A Dűne
Walter M. Miller Jr.: Hozsánna néked, Leibowitz!
Larry Niven: Gyűrűvilág