A ​robbanó Napok 30 csillagozás

Isaac Asimov: A robbanó Napok

Veleszületett ​képessége van hozzá, hogy a legtitokzatosabb tudományos elméleteket is érthetővé tegye – szokták mondani a neves amerikai tudósról, napjaink legolvasottabb tudománynépszerűsítőjéről, a számunkra tudományos-fantasztikus regényei révén ismerős Isaac Asimovról. Legfrissebb könyve tárgyául olyan problémagubancot választott, amelyben számos tudományág legizgalmasabb kutatásai futnak össze. A szupernóvák, e gigantikus energiakitörések tanulmányozásától várják a csillagászok az „ősrobbanás” titkának megfejtését; e hatalmas űrbeli olvasztótégelyekből eredeztetik az asztrofizikusok mindazokat a (hidrogén- és héliumfúzió útján létrejött) nehezebb elemeket, amelyekből a kőzetek, a fémek, a szerves anyagok fölépülnek; a belőlük eredő kozmikus sugárzással hozzák összefüggésbe a biolúgusok a földi élet keletkezését és az evolúció olyan, máig megoldatlan rejtályeit, mint a „nagy kihalások” időszakai (pl. a dinoszauruszok hirtelen-váratlan pusztulása.) S az olvasó, miközben Asimov… (tovább)

Eredeti cím: The Exploding Suns

Eredeti megjelenés éve: 1985

Tartalomjegyzék

>!
Kossuth, Budapest, 1987
180 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630931257 · Fordította: Szegedi Péter

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 3

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Isaac Asimov: A robbanó Napok

Asimovot fantasztikus íróként ismertem meg, de népszerű tudományos ismeretterjesztő munkássága is jelentős. E körbe tartozik A robbanó napok című kötet is, amelyben a naprendszerünkről és a csillagrendszeren belüli és kívüli távolabbi Napokról, a csillagászat ismeretei fejlődéséről kapunk képet – azon a tudományos szinten, amikor ezt Asimov megírta, azaz 1981-ben. Az azóta eltelt több. mint 35 év számos új, korszakalkotó felfedezést hozott(pl. exobolygók, fekete lyukak gázkilökései), de egy átlagembernek Asimov információi is óriási horderejűek. Nekem így is sok, még parányibbnak érzem magam, mint eddig. De amióta belenéztem ma már 40 éves fiam 15 éves korában épített távcsövlbe, amelyen keresztül kézzelfoghatóan mozogni láttam a Holdat, s folyamatosan vonultak előttem a kráterek – rabul ejtett az űr. Asimov e könyve kicsit szárazabb, mint mások, de nagyon érdekes!

>!
zamil
Isaac Asimov: A robbanó Napok

Tetszett, de tényleg elmarad a Hold tragédiája könyv mögött. Ami hiányzott az a körítés, amit Asimov itt kihagyott, sokkal szárazabb tényszerű volt, hiányoztak a történetek.
Rengeteg dolgot megtudtam, a csillagokról és az életre gyakorolt hatásukról.
Gyerekkori álmom volt mindig egy távcső amivel az éjszaka eget pásztázhatom, most ismét fellobban bennem, és erősen él bennem a vágy, hogy a teraszon ott álljon egy. Ki tudja lehet a közeljövőbe beszerzek egyet, a könyv hatására.
Akit érdekel a világegyetem, annak olvasnia kell.

>!
AOD
Isaac Asimov: A robbanó Napok

Nagyon szórakoztató és érdekfeszítő könyv. Türelmes alapossággal, de nem unalmasan magyaráz, némi humort is felfedezni véltem. A közepén volt némi ellaposodás, de ez betudható a kémiával való személyen kapcsolatomnak (a csillagászat, a fizika és a földrajz jobban érdekelnek).
Tetszett, ahogy a sorra vette a csillagászat fejlődési szakaszait kedvencem az ír csillagász, akinek a birtokán szinte mindig felhős volt az ég ezért a távcsövét sem tudta túl gyakran használni és nagyon szépen eljutott a nóvákig, a szupernóvákig, sőt az univerzum, a Föld és az élet keletkezéséhez.
Bárkinek ajánlom ezt a könyvet, aki fel szeretné eleveníteni tudását a fenti témákban, esetleg ötletet keres legújabb sci-fi könyvéhez, vagy csak szereti a „jó öreg” ismeretterjesztő könyveket, mert ez a legjobbak közt van!
Ha (újra) gyerek lennék, és ezt olvasnám, tuti (újra) felkeltené az érdeklődésem a természettudományok iránt.

>!
B_Petra
Isaac Asimov: A robbanó Napok

Az Utikalauzhoz képest kicsit száraz volt,nem szólitotta meg az olvasót,engem, főleg a végén az evolúció leirása valahogy nem passzolt a többi fejezethez még akkor sem ha levezette miért is került ez a rész a könyvbe.
Bár minden emlitett jelenségről volt már fogalmam, tetszett az ahogy kronológiai sorrendben, néha visszanézve, és új értelmet adva egyes eseménynek leirta mi, is egy nova, és milyen hatással van volt és lehet/lesz ránk a jövőben

>!
Buzánszky_Vírus_Dávid
Isaac Asimov: A robbanó Napok

A hold tragédiája után ez a könyv sokkal szárazabb volt. Hiányzott az a kedvesen-viccesen-szórakoztatóan okító hangnem, ami a Hold Tragédiájában volt.
Persze okos, meg sok információt tartalmaz, de nekem nem jött annyira át, mint a már említett „testvér” könyve.

>!
Sceurpien I
Isaac Asimov: A robbanó Napok

Tankönyv is lehetne, kicsit csillagászat, kicsit atomfizika, de egészen érthetően, úgy, hogy azt mindenki megérheti, az is, aki nem akarja. Annak ellenére, hogy ez kicsit száraz, szerintem lenyűgöző, hogy szárazon is képes ennyire nem szájbarágósan, de ennyire széles körnek ennyire érthetően magyarázni.

>!
hope22
Isaac Asimov: A robbanó Napok

Érthetően elmagyaráz egy csomó dolgot a szupernovákról, amire az átlagember nem figyelt oda, vagy már elfelejtette (már ha tanult ilyesmit).

>!
attatoth
Isaac Asimov: A robbanó Napok

Asimov mesterien megírta ezt a könyvet. Nagyon lényegre törően építette fel. Igazából elég rövid, de még sincs hiányérzete az embernek. Gyorsan lehet olvasni, szinte könnyednek éreztem. A genetikáról írt rész viszont nekem is kicsit kilógott az egészből. A könyv már elég régen íródott, ezért lehet, hogy részben már túlhaladta a tudományos fejlődés, de mindenképpen érdemes elolvasni.

>!
batagy
Isaac Asimov: A robbanó Napok

Érdekfeszítő, sehol nem unalmas, sok összefüggésre rávilágít. A világegyetemről érdeklődőknek és a tudomány történetéhez alap könyv.

>!
József_Pete I
Isaac Asimov: A robbanó Napok

A csillagászat, kozmológia, szupernóvák világába kitűnő bevezetés. Persze, már nem a legkorszerűbb…


Népszerű idézetek

>!
AOD

Gyanús az úgynevezett Hattyú-köd is, amely – eltalálták! – a Hattyú csillagképben van.

>!
hope22

Az Alfa Centauri (egy egymás körül keringő csillagpár, valamivel távolabb egy harmadikkal) a Földhöz legközelebb lévő ismert csillag.

1 hozzászólás
>!
hope22

A legfrissebb becslések szerint 300 millió parszeken belül körülbelül százmillió galaxis van. Ezek azok, amelyeket jelenlegi távcsöveinkkel észlelni lehet, ezért ezek azok, amelyekben észre tudjuk venni, ha egy szupernóva megjelenik. Ha átlagosan minden galaxisban minden ötven évben jelenik meg egy szupernóva, akkor a látható galaxisok valamelyikében tizenöt másodpercenként esik meg egy szupernóva-robbanás!

>!
AOD

Ha csak négy Tejút-rendszerbeli szupernóva volt látható egünkön az elmúlt ezer év folyamán, miért 1604-ben volt a negyedik, egyben az utolsó? A távcsövet öt évvel később találták föl!
1604 óta a legközelebbi szupernóva, az S Andromedae, 700 000 parszekre volt. Távcsövön nézték, lefényképezték, a színképét viszont nem vizsgálták meg. És már egy évszázada nem akad egyetlen közelebbi sem. Milyen kár!

>!
AOD

Az éjszakai égbolt látszólagos csöndje és nyugalma megtévesztőnek bizonyult.

>!
AOD

A negyvenhárom, illetve a hatvanegy protont tartalmazó atom nem stabilis, ezért sem a 43-as, sem a 61-es rendszámú elem nem fordul elő a vegyészek analizálta természetes anyagokban.

>!
AOD

A szupernóvák tehát titáni űrbeli olvasztótégelyek, gigászi üllők, amelyeken az anyag kikalapálódott, s amelyek termékei megteremtették az ahhoz szükséges környezetet, hogy at élet (legalább egyszer) kialakulhasson és fejlődhessen.


Hasonló könyvek címkék alapján

Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Carl Sagan: Az éden sárkányai
Carl Sagan: Milliárdok és milliárdok
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Barabási Albert-László: Behálózva
Jared Diamond: A világ tegnapig
Dian Fossey: Gorillák a ködben
Deborah Heiligman: A fiú, aki imádta a matekot
Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem
Pat Kirwan – David Seigerman: Ne csak a labdát nézd!