Úton ​önmagamhoz 54 csillagozás

Egy pszichoterapeuta emlékiratai
Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz

„Úgy érzem, hogy a véghez közeledve, egy kört leírva, ismét a kezdet felé tartok. Pácienseim régi történetei egyre gyakrabban hívják elő a saját emlékeimet, jövőjükkel kapcsolatos munkám megidézi és felkavarja múltamat.”

Irvin D. Yalom ezúttal a saját életét vizsgálja a terapeuta szemével. Számba veszi azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek hozzájárultak személyes és szakmai fejlődéséhez, beavat világszerte sikeres könyvei, a Szerelemhóhér, a Terápiás hazugságok vagy a Szemben a nappal keletkezésének körülményeibe. Bepillantást nyerhetünk terápiás és írói munkamódszerébe, s közben a családja történetét is megismerjük.Könyvében őszintén beszél halálfélelméről, az öregedés küzdelmes megéléséről. Az Úton önmagamhoz ajándék az olvasónak: aki Yalom társául szegődik, esélyt kap arra, hogy a saját életén is eltöprengjen.

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
Park, Budapest, 2023
408 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636330071 · Fordította: Orosz Ildikó
>!
Park, udapest, 2023
408 oldal · ISBN: 9789636330842 · Fordította: Orosz Ildikó
>!
Park, Budapest, 2022
394 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633559147 · Fordította: Orosz Ildikó

2 további kiadás


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Harry Stack Sullivan


Kedvencelte 9

Most olvassa 21

Várólistára tette 101

Kívánságlistára tette 97

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Morpheus>!
Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Egyszerre vagyok irigy és meghatott. És közben elismerem, hogy amit elért, azt meg is érdemelte, le a kalappal előtte. De azért irigy vagyok, hogy egy csodás társsal, akire tizenévesen talált rá, hivatásait megtalálva és azon az úton járva ma is, a világ számtalan pontján járt, ahol egyre nagyobb szeretettel fogadták. És ezt megértem, ő egy olyan ember, akiben bár benne van a félelem, hogy teljesen megmutassa magát, hiszen ez védtelenné teszi, mégis megtette, és szerintem nemcsak a páciensei, hanem minden körülötte lévő profitálhatott ebből, leginkább talán önmaga.
Visszatérve a feleségére, az egyik gyereke azt mondta, hogy a párkapcsolatába mindig több energiát fektetett, mint a gyerekeibe. Ahogy elmeséli találkozásukat, ebben nem kételkedem, ahogy abban sem, hogy ez nem lehetett másképpen. Erről viszont eszembe jut Alain de Botton néhány sora. https://moly.hu/idezetek/1120083 Azaz legalább két olyan része volt a családjuk ágyának, amelyikre nem jutott elég lepedő. Az egyik ebből kiderül, a másikon gondolkozzon el mindenki, aki akar.
Hogy nem ötösre értékelem, annak az oka, hogy időnként kevésbé személyes, inkább felsoroló, szakmai jellegű lesz, ráadásul önismétlő is, amit természetesen elnézek, ahogy ő is elnézte idősebb ismerőseinek. És nem is baj, ha újra olvassuk fontos gondolatait, amelyeket a többi könyvében már olvashattunk.

24 hozzászólás
DaTa>!
Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Annyira megható volt olvasni ezt a könyvet, és közben olyan irigységet is éreztem! Yalom abszolút példaképem, gyakorlatilag mindent olvastam tőle, most pedig bepillantást nyerni iyen részletesen az életébe egészen különleges élmény volt. Megismerjük itt szüleit, tanulmányait, őszintén beszél velük való kapcsolatáról, a rengeteg szorongásról, amit gyermekként majd egyetemistaként átélt, látjuk, ahogy betoppan életébe a szerelem, a nő, aki hatvanöt éven át felesége lesz, olvasunk a pályája felíveléséről, nehézségek, kihívások soráról, első cikkeiről, könyveiről s egyre nagyobb sikereiről, mígnem a világhírnév beköszönt. És közben annyira emberi, olyan tiszta az egész, mesél a terapeuták soráról, akik kísérték útját a nehézségek során. Volt, ki rengeteget segített, volt, ki szinte semmit. És milyen terapeutákról is beszélünk? Rogers, Frankl, Rollo May! Bemutatja könyvei hátterét, mesél mindegyik keletkezéséről, jó volt ezeket is most együtt feleleveníteni. Szép élet és igazán szép áttekintés, számvetés ez a könyv. Szerettem. Nagyon.

cintiatekla P>!
Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Az Úton önmagamhozban ír arról is, hogy milyen nehézségekbe ütközött a szakterülete, a csoportterápia kapcsán, és az elmúlt évtizedek alatt hogyan sikerült a pszichoterápia mindennapos gyakorlatává tenni. Ezek a tények, amit viszont én éreztem, hogy egy kissé könnyedebb, ám mindenképpen érdekes és izgalmas könyv ez, ahol tényleg megismerheti az olvasó a sorok mögött rejlő embert, és talán így a többi könyvét is kicsit más szemmel veszem a kezembe – már csak azért is, mert néhány kötete születéséről is ír egy-egy fejezetben. Yalom rajongóknak kihagyhatatlan mű!

Bővebben: http://www.teklakonyvei.hu/2019/10/irvin-d-yalom-uton-o…

bamon>!
Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Yalom nyolcvannégy évesen fejezte be az önéletrajzát, és utolsónak tartott könyvével elköszönt népes rajongótáborától. Talán, ahogy mondja, talán, mert az írással felhagyni neki igencsak nehéz. Fontos ezt észben tartani, érthetőbb lesz tőle az események tényszerű, olykor érdektelen felsorolása, a terjengősség itt, a szokatlan tömörség ott, vagy az önismétlés. A kötet végére összeáll a kép: tartalmas élete végéhez közeledve, a feledékenységgel küszködve búcsúzik emlékeitől, munkájától és írásaitól korunk egyik vezető terapeutája. Ne tökéletesen szerkesztett magas irodalmat várjunk hát tőle. Megható, személyes, tanító írás.

invincible>!
Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Gördülékeny stílusú, jól megírt olvasmány. Gyakorlatilag a szerző, aki egy nagyon elismert, idős pszichoterapeuta-író, tekint vissza az igencsak színes életére, életének különböző szakaszaira a könyv folyamán. Jutott bele bőven izgalmas sztorizás, egy jó adag bölcsesség, némi szakmaiság és nyílt, őszinte szembenézés is.

Biztosan nem kezdem el most egy pszichoterapeuta emlékiratait olvasni, ha nem hallok egy kifejezetten méltató ajánlást erről a könyvről. Ennek ellenére egyáltalán nem bántam meg, sőt, ellenkezőleg: még motiváltabbá tett az önéletrajzi ihletésű könyvek olvasására. Úgy gondolom, az én relatíve fiatal koromban még többet tudnak adni ezek, hiszen világossá válik hosszabb távon, hogy a különböző döntések, hozzáállások, szokások egy ember életében végül milyen életutakká állnak össze, hova futnak ki.

Tény, hogy Irvin Yalom összességében egy igencsak irigylésre méltó, hosszú életet él(t), bár nyilván ahogy mást sem, úgy őt sem kerülték el bizonyos nehézségek. Viszont rengeteg utazással, szerető feleséggel, egészséges családdal, szenvedélyesen szeretett hivatással, szakmai és anyagi sikerrel, befolyásos és intelligens barátokkal áldotta meg a sors. Azt hiszem, minden ember ezekre vágyik.

A könyv elején őszintén ír a fiatalkori becsvágyáról, kétségeiről, elégedetlenségéről. Ez minden bizonnyal jó motivációt jelentett számára, hogy kitörjön abból a bevándorló-hátterű, lehetőségekben korlátozott körből, ahová a gyerekkora kötötte. Szívszorító volt ugyanakkor a szüleihez való ambivalens viszonyáról, a kölcsönös meg nem értettségről olvasni. Annyi biztos, hogy esetében a befektetett munka és a szorgalom sokszorosan kifizetődött.

Szintén felkeltette a figyelmemet a szerző szenvedélye a munkája iránt. Igazán sikeres és boldog csak akkor lehet valaki, ha képes élvezni, amit csinál, ha az egybeesik az érdeklődési köreivel, a belső természetével – ezt a gondolatot pedig megerősíti számomra Yalom élettörténete. A könyv utolsó része egy őszinte szembenézés az öregedéssel és a halállal, elmélkedés az elmúlásról. Hogy miért lényeges ez, azon kívül, hogy a szerző életkora igencsak előrehaladott?

„Ahogy mondani szoktam: jóllehet a halál fizikai értelemben elpusztít, a halál tudata megment bennünket. Segít ráébreszteni, hogy csupán egyetlen esélyt kapunk az életre, ezért meg kell élnünk a maga teljességében, méghozzá úgy, hogy a végén minél kevesebb dolgot kelljen megbánnunk.”

B_Andy>!
Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Kedvet kaptam a további könyveinek az elolvasásához. Lehet evvel kellett volna kezdeni vagy végezni? Na majd kiderül.


Népszerű idézetek

Morpheus>!

De ahogy mondani szoktam: az ember nem rátalál egy kapcsolatra, hanem létrehozza azt.

362. oldal

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Morpheus>!

Ami azt illeti, a vallások és a halál utáni élet elképzelése szerintem a világ legősibb átverése, amelynek határozott célja van: a vallási vezetők kényelmesen megélnek belőle, és eltompítja az emberiség félelmét a haláltól. Csakhogy ennek megvan az ára: infantilizál, megakadályozza, hogy a dolgokat a maguk természetes rendjében lássuk.

46. oldal

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Kapcsolódó szócikkek: halál · vallás
6 hozzászólás
Morpheus>!

Minden, de tényleg minden mulandó.

220. oldal

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

DaTa>!

Nem tagadom, az utóbbi években egyik pokoli veszteség ér a másik után, mégis, ennek ellenére több nyugalmat és boldogságot találtam hatvanon, hetvenen és nyolcvanon túl, mint amit valaha elképzelhetőnek tartottam. És az öregségnek van még egy hozadéka: sokkal izgalmasabb újraolvasni a saját munkámat! Az emlékezetkiesés meglepő előnyökkel jár. A Három felbontatlan levél, a Nem az halt meg, akinek kellett volna!, illetve a címadó Szerelemhóhér lapjait forgatva égető kíváncsiság fogott el. Mert egyszerűen elfelejtettem, hogyan végződnek a történetek!

269. oldal

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

DaTa>!

Egy rabbi az Úrral a Mennyről és a Pokolról beszélgetett.
– Megmutatom neked a Poklot – mondta az Úr.
Azzal bevezette a rabbit egy szobába, ahol egy nagy, kerek asztal állt. Az asztal közepén óriási tál étel gőzölgött, amelynek illatától a rabbi szájában összefutott a nyál. Ám az asztal körül mégis éhező és kétségbeesett emberek ültek, kezükben hosszú nyelű kanállal. A kanalak ugyan elérték a tálat, az asztalnál ülők mégsem tudták a szájukhoz venni az ételt, mert a kanál hosszabb volt, mint a karjuk, ezért éhesek maradtak. A rabbi látta, hogy iszonyatosan szenvednek.
– Most megmutatom a Mennyországot – mondta az Úr.
Átmentek egy másik szobába, ami pontosan ugyanolyan volt, mint az első. Ugyanaz az asztal, rajta a nagy tál étel. Az emberek kezében ugyanolyan hosszú kanál, mégis mindenki jól táplált és elégedett volt, nevetgéltek és beszélgettek. A rabbi nem értette a dolgot.
– Nem nagy ügy, de kell hozzá valami – mondta az Úr. – Ahogy látod, az ebben a szobában ülők megtanulták egymást etetni.

214. oldal

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Morpheus>!

Érzem, hogy amikor eltűnünk, minden értékes, boldog és egyedi emlékünk megszűnik velünk létezni.

334. oldal

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Morpheus>!

    A szabadság sok egzisztencialista filozófusnál központi kérdés. Az én értelmezésemben arra utal, hogy mivel mindannyian egy olyan világegyetemben élünk, amelyben nincs belső tervezettség, magunknak kell saját életünk, választásaink és tetteink szerzőivé válnunk. Ez a szabadság olyan erős szorongást generál, hogy a tehertől való megszabadítást sokan istenektől és diktátoroktól várják.

229. oldal

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Morpheus>!

Számomra nyilvánvaló, hogy őseink saját jelentéktelenségük érzését próbálták enyhíteni egy istenkép kitalálásával, akinek a szemében olyan fontosak vagyunk, hogy minden lépésünket figyelemmel kíséri. És az is nyilvánvaló, hogy a mennyország meg a többi „legyőzzük a halált” típusú tündérmese saját halálunk tényének enyhítésére szolgál. Vigaszt nyújt, hogy az életünk folytatódik egy másik univerzumban.

46. oldal

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

BarbyMalik0112 P>!

Egyformán vonzódtam az orvostudományhoz és az irodalomhoz.

91. oldal

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Morpheus>!

[…] a páciensekkel folytatott munkám gazdagabbá teszi az életemet; értelmet ad neki.

315. oldal

Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz Egy pszichoterapeuta emlékiratai

Kapcsolódó szócikkek: az élet értelme

Hasonló könyvek címkék alapján

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós
John Douglas – Mark Olshaker: Sorozatgyilkosok
Amanda Palmer: A kérés művészete
Andre Agassi: Open
Richard Shepherd: Holtak vallatója
Richard P. Feynman: „Tréfál, Feynman úr?”
Csernus Imre: A harcos
Barta Róbert (szerk.) – Takács Bálint (szerk.): Földváry László első világháborús hadinaplója
Kevin Mitnick – William L. Simon: A legkeresettebb hacker
Emma Marriott: Királynők és királynék a történelem viharában