Közel másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka, úgy a pogány magyarok ősvallása, mitológiája és azok vallási hite és szertartásai tekintetében. Teljesebb mű a témáról azóta sem született. Nincs a magyar tudományos irodalomnak még egy olyan műve, amelyről későbbi kutatók kevesebb elismeréssel írtak volna, de amelyből legtöbbször a forrás megnevezése nélkül többet merítettek, mint Ipolyi Magyar mythológiája. A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.
Magyar mythologia I-II. 6 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1854
Enciklopédia 18
Kedvencelte 2
Most olvassa 3
Várólistára tette 29
Kívánságlistára tette 54
Kiemelt értékelések
Mérhetetlenül fontos, felbecsülhetetlenül értékes ez a mű. Olyan műveltségkincset hordoz gondosan összegyűjtve, tudományos alapossággal feldolgozva, elemezve, sőt, más népek tudásanyagával összevetve, áttekinthető rendszerezettséggel tálalva, amivel
★ egyrészt ritkán foglalkoztak (bármikor is), akár hagyományápolásként, akár tudományosan – már a második kiadás megjelenésekor (1929-ben) is ritka, elfeledett kincsként tekintettek rá, hiszen először nem sokkal a szabadságharc után, 1854-ben került nyomtatásba;
★ másrészt a vallással, a világgal, az azt benépesítő lényekkel, mesebeliekkel és valóságosokkal, ünepeinkkel, közmondásainkkal kapcsolatosan elfeledettnek hitt összefüggésekre világít rá a – magyarra nem korlátozó – mondák s történelmi írásemlékek alapján;
★ harmadrészt csodás forrás lehet egy igazán jó, hiteles népmese-átdolgozáshoz vagy mítoszokból merítő fantasy alkotáshoz.
Ősi tudást őriz életről, halálról, halál utáni életről. Égi testekről és földi lelkekről.
Természeti jelenségekről és természetfölötti tüneményekről.
Regevilágról és világregékről.
A mű szerzője Ipolyi Arnold püspök off jelentősége többek szerint Grimm testvérekéhez mérhető. Ajánlott olvasmány középiskolásoknak és felnőtt kutatóknak egyaránt, akik szeretnének tisztábban, átfogóbb szemlélettel átlátni a régiek hagyatékát. off Mert legendák akkor születnek, amikor az események a múlt homályába vesznek. Amikor az olvasandókat már nem olvassák. (Lásd még: link)
Én a Horizont Press 2002-es kiadásában olvastam, keménytáblás, kétkötetes, nagyalakú, szemnek kellemes betűmérettel. Igényel némi nyitottságot és eltökéltséget, mert a kiadvány az eredeti szöveg nyelvezetét változatlanul megőrizte, és az még abban a korban született, amikor a helyesírás nem volt intézményesen szabályozva. Sokszor a hivatkozások, rövidítések sem világosak mai szemmel. A német és latin szavak magyar mondatokba való keverése is megméretteti az olvasót. Előfordul, hogy eltér ugyanannak a szónak az írásmódja, alakja a könyv különböző részeiben. Ám a nyelv (elsősorban a magyar, de nem korlátozódik rá) olyan mélyrétegeibe enged bepillantást a kifejezések összetett jelentéstartalmán keresztül, összevetve a régi magyar szavakat más hasonló alakú és jelentésű idegen szavakkal, példákkal és történetekkel támasztva alá (régen) élő alkalmazásukat. Kár, hogy az ez irányú kutatásokat összezavarta a Monarchia idején off érvényesülő akadémiai tekintélyuralom, és a lelkes (de gyakran hozzá nem értő) nyelvkutatók tévútjai sem segítették eme tudásanyag tisztességes, hiteles feltárását. Avatatlan szemnek furcsának tűnhetnek a sorai, érthetetlenek vagy félreérthetőek.*
Érthető igény, hogy megérdemelne egy közérthetőbb kiadást, de az elavult szövegrészeket legalább olyan alapos figyelmességgel szabad csak átdolgozni, amilyen elmélyültséggel Ipolyi dolgozott az eredetijén.
„ébresszük fel tehát a sírokból is nemzetünk lehúnyt élete emlékeit!”
(a mű utolsó mondata)
* spoiler
A magyar mitológia rég elveszettnek hitt kincsei a nyelven keresztül értetődik meg. Ha nem is kötelező olvasmánnyá, de néhány részét ajánlottá tenném az iskolákban, hogy megtanulják a diákok, hogy honnan jöttünk, hogy mi a magyarok istene. Használjuk a szállóigévé vált mondatokat, de nem ismerjük az eredetét.
Ez a könyv sokat megmutat nekünk a magyarság múltjáról, a származásunkról és a világ teremtéséről, ahogy az őseink mesélték. Fontos forrása a kultúra és múltunk után érdeklődőknek.
Népszerű idézetek
…az egyiptomi mythos szerint a tojás kigyó alakú Kneph szájából jő, a görög szerint az iszapból lett sárkány alakú Chronos szüli. Sajátságos néphagyományainkat már a sárkányról előadva (VIII), mikint az a népvélemény szerint majd az iszapos posványban 7 v. 13 évet töltött hal vagy kigyóból lesz, vagy pedig az üres kútakban, szemétdombban rejtező öreg házi kakasból
II. kötet - X. Világ - Világtojás - 66. oldal (Horizont Press, 2002)
a bonne = dajka, és eredetileg tündéri név, úgy nálunk a bába egyiránt a tündér és a szülészetet gyakorló nő neve, – s egykor, s maig is még nem kissé, kurúzs s bűvgyakorlattal népünknél összekötött tiszt
159. oldal
A mythosokban azonban az emberi testből kiszálló léleknek azontúl folytatott ezen élete, ismét egy új testies alak s anyagi létben képzeltetik. […] Erre utalnak már az összes metempsychosisi lélekvándorlási képzetek, melyek szerint az elholt majd növény-, virág-, fa s gyümölcsbe mén át; valamint a sajátlagibb állati alakokbai átváltozásnál ismét ezek folytonos habozása, az erősb állati idomokból átmenet a gyengébb madár, galamb st. alakokba (l. al.).
Az elsőbbre így tudja monda világunk: mikép a meggyilkolt királyleány, mint jávorfa csemete elősarjad, s belőle vájt furulya hangjában szólal meg; vagy az édes anya sírján, mint búfa (szomorú fűz) hajt ki, s az ágából vágott furulya bús hangja fiának bánatot hangoztat.
II. kötet - XII. Halál utáni állapot - 112. oldal (Horizont Press, 2002)
…a föld tündéranya tündérleányakint személyesíttetik a tűz; a vándor földalatti hosszú barlangban, mely karfunkul kövek fényétől veszi ragyogó világát, jő a mélységhez, hol a tűz lángoló tavakban hullámzik, partjain a hőség kiállhatlan, s a mondahőst csupán kőböl szövött inge, melyet a földanyától kapott, védi az elégéstől. A tüzes folyamok felett lebeg a tűztündér, s haragosan tudakolja a hőstől járatát, mire megtudja, hogy az tanácsért jő hozzá, s a földanyától utasíttatott, könyörülve sorsán utalja tovább víztestvéréhez, a tűzhullámokból emelkedő gőz azonnal felkapja és viszi a vízhez.
I. kötet - VII. Elemek - 278. oldal (Horizont Press, 2002)
Kétségtelen óvallási főbblény elnevezését bírjuk még az ördög névben is; ma véle a kísértő bibliai sátán fogalmát kötjük össze. A jelenség általános; többnyire hol a régi pogánytanok helyébe, új vallási rendszerek léptek, amazok isteneit roszak és elégteleneknek kimutatván, neveiket ls tulajdonaikat, a roszszellemre ruházták (l. alább), vagy hogy azt legalább saját mythosaik, hason alakjaival igyekeztek magyarázni.
I. kötet - III. Ördög - 104. oldal (Horizont Press, 2002)
…ennél fogva már ott azon varrást azonosnak tartva a rovás s iráshoz – mi szinte ily tű, betűző eszközzel történhetett csak a rovásnál – a varázsban egy ily saját vallási, rovásló irási cselekvényt keresnék, mi azután varázs szavunknak is a mai magia, zauberei értelmén túli, mélyebb pogány vallási, istenségi tulajdon s cselekvés értelmét képes volna tanúsítani.
II. kötet - XIII. Varázs - 151. oldal (Horizont Press, 2002)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Magyar Zoltán: Bestiarium Hungaricum 92% ·
Összehasonlítás - Pogányság története ·
Összehasonlítás - Yliaster Daleth – Rhiannon Gwyddbwyll: A tündérek hagyatéka 77% ·
Összehasonlítás - Petrovácz István (szerk.): Keleti szláv regék és mondák 88% ·
Összehasonlítás - Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága 86% ·
Összehasonlítás - Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya 97% ·
Összehasonlítás - Luby Margit: Bábalelte babona 91% ·
Összehasonlítás - Hollódoktor: Szelídítetlen boszorkányság ·
Összehasonlítás - Turóczi Ildikó: Varázslatok, járványok, missziók ·
Összehasonlítás - Volkert Haas: Mágia és mitológia Babilóniában ·
Összehasonlítás