Mosé ​avagy a síró gyík 6 csillagozás

Inés Cagnati: Mosé avagy a síró gyík

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Az idén, Szent Jánoskor Mosé azt mondta Mélanie-nak:
– Elmegyek, megnézem az óceánt. Három nap, három éjjel megjárom azt az utat, aztán visszajövök. Legalább egyszer azéletben el kell menni, hogy szívesen térjen haza az ember.
Gondolta, utána majd nyugodtan éldegél a szárazföld belsejében, talán sikerül elfelejtenie az édes, pusztuló, tengerbe merülő Velence felől érkező hajdani könnyed szélfuvallatot. Olyan lesz ő is, mint a többi vénember az évszakok és napok változatlan egyhangúságában.
Mélanie nem akarta. Azt kiabálta:
– Soha! Soha! Inkább a halál! – és meghalt.”

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rakéta Regénytár Magvető

>!
Magvető, Budapest, 1984
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631401588 · Fordította: Papp Éva

Enciklopédia 1


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Kalmár_Melinda P>!
Inés Cagnati: Mosé avagy a síró gyík

Mosé, akár Jolka, csak mondja, mondja a magáét vég nélkül és megállíthatatlanul.
Mosé öregembernek számít, bár még csak hatvanöt éves, de elérkezett élete végére: felesége meghalt, gyerekei egy szeretetházba küldik. Ideje van tehát a számvetésnek. És Mosé végigtekint az életén. Az öregotthon lakói kiközösítik, ezért az olasz Mosé franciául egy spanyol asszonynak meséli el élettörténetét, aki mindvégig néma marad, kérdésekkel, reakciókkal nem töri meg a férfi szóáradatát.
Mosé különleges ember: árva spoiler és tanulatlan, végigdolgozta az életét, mégis különbözik a körülötte lévőktől, mert neki van egy vágya-álma, mely egész életében elkíséri, melyből nem enged, szinte a rabjává válik.
Mosé boldogtalan. Olyan kicsit, mint az „Egyszeri” Regős Bendegúz: mindig a jószándék hajtja, de mire a szándéka végére ér, annak mindig rossz lesz a vége. Keresi a boldogságot, hogyne keresné, de valahogy amikor megleli, mindig elejti.
Mosét senki nem szereti, csak a kutyája spoiler. De vajon Mosé kit szeret?
Mosé jó ember, tele hibákkal. Indulatos, gyakran durva, engedi, hogy az érzelmei vezessék – közben pedig elveszíti az élete fölötti irányítást.
Inés Cagnati beszélteti főhősét – nem ítélkezik fölötte. Szerintem az olvasónak sem kell. Hogy Mosé megszépíti-e a saját életében játszott szerepét, erre is csak finom utalások vannak. A cím viszont gyönyörű értelmezést nyer egy szimbolikus/allegorikus történettel a gyíkról, a napfényről, az árnyékról és a könnyekről.
Emlékezetes, szép történet egy esendő emberről, életről, halálról, a napfényről, az álmokról.

2 hozzászólás
Gyöngyi69>!
Inés Cagnati: Mosé avagy a síró gyík

Méltatlanul keveset olvasott könyv Inés Cagnati regénye.
Mosé egy egyszerű öregember egy világvégi faluból, aki szeretett olvasni, és nem volt más vágya, mint eljutni egyszer oda, ahol találkozik a föld és az óceán. Három nap és három éjjel megjárná az utat, de nem biztos, hogy valaha is teljesül a vágya.
Megszerettem ezt az egyszerű, szépszavú, bölcs öregembert, akit talán senki nem ismert igazán, a saját családja is csak egy morózus, ostoba vénembert látott benne. Mosé lelke pedig nem csak fekete volt, szeretett ő természetet, állatot és embert, de ez utóbbi gyakran túl ostoba hozzá, hogy a külsőségeken kívül mást is észrevegyen.
A történet hét nap alatt zajlik, de egy ember egész életének legmeghatározóbb pillanataiba ad betekintést Mosé visszaemlékezései alapján. Tanulsága, hogy nem ítélhetünk a külsőségek alapján, és nem feltétlenül eredendően rossz valaki, időnként más emberek viselkedése, vagy a körülmények teszik olyanná, amilyen. Esetleg nem is rossz, csak a szűklátókörűségünk miatt ezt nem vesszük észre.
A fordító, Papp Éva munkája is öt csillagot érdemel.


Népszerű idézetek

Gyöngyi69>!

Mondtam is Mélanie-nak, még az erdő közepén magányosan is boldogan élhet az ember, meggyőződésem, ha van egy kis kuckója, egy fája az eső ellen, ha van tüze, mely melegíti, s közben gyönyörködik benne, s ha van valahol messze egy óceán, mely hívogatja.

92. oldal

Gyöngyi69>!

Minden másképp van, mint régen, az emberek is mások. Persze, jobb félelem nélkül élni. De azért mindig elszomorít, ha kipusztítják a növényeket, még ha csak egy hitvány bozót is az, én már ilyen vagyok. Szóval ha azt látom, hogy a tagosítók mindent kiirtanak vaktában, még több száz éves fákat is, hogy elterelik a patakokat, kiapasztják a forrásokat, azt kell mondjam, bolondok az emberek ott a hivatalokban, még a természetnek is parancsolni akarnak, az pedig egy szép napon megbosszulja magát.

287-288. oldal

Gyöngyi69>!

Tudja, mi volna jó? Kiülni egy napsütötte kőfalra, egy öreg, vadviolával, vérfűvel meg sokféle mályvarózsával benőtt falra, ahol a sokféle fűszeres illat megrészegíti az embert. Ottmaradni egész nap, szemlélődni. Ez a legjobb, amit egy öreg, hontalan ember tehet.

111. oldal

Gyöngyi69>!

Szerintem, ha nem vár az ember szakadatlanul valamire vagy valakire, mondjuk, a nyári napra vagy egy áldozásra, haszontalanul tölti az idejét, és még az élettől is elmegy a kedve.

41. oldal

Gyöngyi69>!

A maga padja a fal árnyékában áll, egyetlen fa sem védi az eső ellen. Legalább tették volna a cédrusfa alá. Az a fontos, hogy ott lehessen az ember, ahol szeret lenni, mint növény a földben, hogy élni tudjon.

37. oldal

Chöpp >!

Az a fontos, ott lehessen az ember, ahol szeret lenni, mint a növény a földben, hogy élni tudjon

Gyöngyi69>!

Régen az öregek az unokáknak meséltek. Manapság ez elképzelhetetlen, az öregeket menhelyekre dugják, ott meg kinek meséljenek, a többi öregnek, az unokáknak meg fogalmuk sem lesz a régi időkről.

273-274. oldal

tschk >!

… mindent kiirtanak vaktában, még a több száz éves fákat is, hogy elterelik a patakokat, kiapasztják a forrásokat, azt kell mondjam, bolondok az emberek … , még a természetnek is parancsolni akarnak, az pedig egy szép napon megbosszulja magát.
Néha a vőmnek is mondogatom, rá akarom ébreszteni, hogy ezzel a sokféle gyomirtóval, rovarirtóval végül kipusztítják a földet. El sem tudja képzelni mit válaszolt a vőm a minap. Azt válaszolta, mit törődik maga vele, a kurva szentségit…

287 - 288. o

Kapcsolódó szócikkek: gyomirtó
Gyöngyi69>!

Beszélek, csak beszélek, és biztosan most sem válaszol majd. Meg lehet őrülni, ha valaki sokat beszél, de állítom, attól még inkább, ha valaki nem hajlandó beszélni, mert tudja, hogy van, a szavakat, még a bántóakat is meg lehet bocsátani, de a hallgatásra nincs bocsánat.

121. oldal

Gyöngyi69>!

Szép napok voltak ezek az egész falunak. Csak rá rá kellett nézni a postás arcára, mindjárt látszott, hogy pénzt hozott. Ilyenkor gyorsabban járt a szokásosnál, az arca kipirult. Minden tanyán örültek a pénznek, mindenkitől kapott borravalót. Jól tudta, hogy ezeken a napokon mindenki boldog, ettől neki is jókedve kerekedett, szeretett mindenkit.

63. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Eric-Emmanuel Schmitt: Oszkár és Rózsa mami
Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai
Albert Camus: Az idegen
François Mauriac: Viperafészek és más kisregények
Prosper Mérimée: Colomba
Annie Ernaux: A hely / Egy asszony
Pascal Quignard: Minden reggel
Mathias Énard: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról
Pierre Alexis Ponson du Terrail: Frakkos banditák
Adalbert von Chamisso: Schlemihl Péter csodálatos története