Melchior ​és a Kerekeskút utca lidérce (Melchior, a patikárius 2.) 28 csillagozás

Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Tallinn, ​az Úr 1419. esztendeje. Három ember is kísértetet lát a Kerekeskút utcában, és nem sokkal később mindhármukat holtan találják. Vajon mi kötheti össze a haláleseteket? Elvégre az áldozatok a lehető legkülönbözőbb emberek: egy toronyparancsnok, egy örömlány és egy flamand festő. Valóban egy lidérc lenne a tettes, mely az utca egy rossz hírű házában kísért? Amikor egy istenfélő kereskedő is meghal, és az ügy még mindig megoldhatatlannak tűnik, nyomozásba kezd Melchior, a város patikáriusa, de fogalma sincs, milyen kemény fába vágta a fejszéjét. Mert a legendák szerint a közeli erdőkben boszorkányok rejtőznek, és végül még a lidérccel is szembe kell néznie.

A történelmi krimik észt mesterének második regénye ismét megdöbbentően hiteles képet fest a középkori Tallinnról, s nem méri szűk marokkal sem az izgalmakat, sem a kalandokat. A főhős előző nyomozásáról a Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye című kötetben olvashattak, és terveink… (tovább)

Eredeti cím: Apteeker Melchior ja Rataskaevu Viirastus

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
304 oldal · ISBN: 9786155508288 · Fordította: Rácz Nóra
>!
Metropolis Media, Budapest, 2015
290 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155508233 · Fordította: Rácz Nóra

Most olvassa 5

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Ardena
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Tudom, tudom, én voltam az, aki odáig, meg vissza volt az első részért, és alig várta, hogy ezt is az ujjai közé kaparintsa, de a fél hónapig tartó olvasása nem csak annak betudható, hogy szinte egy percem nem volt folytatni, mert máskor ennyi idő alatt A nyomorultakkal is végeztem volna, hanem annak, hogy nem kötött le. Szenvedtem vele, mint az a bizonyos malac azon a bizonyos jégen.
Maga a sztori, a bűnesetek talán érdekesebbek voltak (kísértetek, csonkolások, nem kevés vér, perverzió), mint az első részben, mégis komoly hiányérzetem volt, nem éreztem sem izgalmasnak, sem különösebben érdekfeszítőnek. A leginkább talán az zavart, hogy rengetegszer ismételte magát az író.. ha erre lesz egyszer szükségem, előbb hagyom abba az olvasást, vagy kezdek el Cavintont szedni..
A kor és a város bemutatása nekem túl sok volt, a leírások fele kicsit sem vágott a történetbe (a politikáról már nem is szólva), és sokszor megszakította a nyomozást ok nélkül.
Mentségére legyen mondva, nem göngyölítettem fel a nyomozást Melchior előtt, bár bizonyos elemek nekem már gyanúsak voltak az elejétől fogva.
Remélem, a harmadik résznél ismét visszanyerem a lelkesedésem :)

>!
Annamarie P
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Indrek Hargla, valódi nevén Indrek Sootak 1970-ben született észt író, aki 1998-tól kezdett Hargla néven publikálni először sci-fi, horror majd fantasy kategóriában, míg 2010-ben útjára bocsátotta történelmi krimi sorozatát, melynek középpontjában egy tallini patikárius, Melchior áll. Ez a kötete a sorozat második része, mely az előzőtől függetlenül, önállóan is kitűnő olvasmány.
Azóta magyarul megjelent a harmadik rész is, Melchior és a hóhér lánya, sőt a sorozat hazájában már a negyedik résznél jár. Melchior Wakenstede életéről pedig egy filmsorozat is készül. A jogász végzettségű Hargla, 2000 óta tizenhétszer nyerte el a Stalker díjat. Érdemes odafigyelni rá, és megpróbálkozni egy kis kortárs észt irodalommal is!
A XV. századi Tallinban járunk, mely fekvésének köszönhetően virágzó kereskedelmi központ, s egyben olvasztó tégelye számos népnek. A várost a Német Lovagrend tartja kezében, de a városi tanácsban jelentős szerepet tölt be a klérus is. S nem csak a papság, de Tallin egyetlen patikáriusa, Melchior is részt vesz, ha nem is a döntéshozatalban, de a titokzatos bűnügyi esetek kivizsgálásában mindenképp. 10 évvel később járunk az időben az első részhez képest. Melchior családja azóta két gyermekkel gyarapodott, s úgy tűnik bölcsessége korának előrehaladtával csak növekedett. Szükség is van erre a bölcsességre, mert ártatlannak tűnő halálesetek történnek a városban, s Wentzel Dorn bíró a segítségét kéri. Grote toronyparancsnok őrjárata közben lezuhan a gyilokjáróról; egy tekintetes, de igen öreg és beteg városi polgár Laurent Bruys is meghal, s még azon a napon felfedeznek egy csontsovány, kasztrált fiút is leszúrva. Grote halálra rémült arccal távozik az élők sorából, s ez erősíti egy kísértet létezésének a gyanúját, hiszen napokkal ezelőtt a parancsnok is erről beszélt. Ez aztán szöget üt a patikus fejében, hiszen nem is olyan rég, két hasonló furcsa halálozás történt a környéken. Ez utcalány s egy flamand festő is életét vesztette. Sokan látni és hallani vélik a kísértetet. Valóban kísértet szedi áldozatait, és ha igen, akkor mi köze van ahhoz a majd hetven évvel ezelőtti esethez, ami az Unterreiner-házban történt? Vagy mindez csak pletyka?

Melchior kihasználva, hogy mindenkinek megered a nyelve a patikájában, egy kis gyógylikőr segedelmével, aprólékos munkával összeszedi az információkat. Már csak szelektálnia kell, mert egy dolog a valóság, s egy másik amit látni akarunk.

Az izgalmas nyomozás bőven ad gondolkodni valót, én is megalkottam a magam szédületes megoldását. De nem is a bűntény felderítése az, ami rendkívülivé teszi a könyvet, hanem a történelmi nyomozás hangulata. Hargla látványszerűen tárja elénk a középkori várost, aprólékosan kidolgozott diorámát alkot, melyben mindenkinek megvan a maga kis szerepe. Egyszerűen zseniális.
Már csak a könyv borítóját kellene lecserélni! Ki találta ki, hogy egy lengő szakállas apót tegyenek a könyvre?

>!
Bori_L P
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Be kell vallanom, hogy eleinte nemigen akaródzott elolvasnom ezt a könyvet. Végül azért vettem mégis a kezembe, mert 1. kell még a balti kihívásomhoz pár könyv, 2. @ppayter azt mondta, hogy kicsit horrorosabb beütésű a történet, és gondoltam az izlandi horror után jöhet az észt is. És jó volt!

Jó, a meglehetősen gyakori elütéseket, és néhány fura mondatot ne számítsuk bele. Ezeket leszámítva a történet sokkal izgalmasabb és kevésbé össze-vissza volt, mint a Szent Olaf-templom rejtélye, bár Melchior még mindig mindenben nyomot keres, amiben nem is feltétlenül kellene. De a középkori Tallinn! A szauna! A mentasör! A pletykák!

Na, szóval ez egy izgalmas kísértethistória, jó sok nyomozással (ami még engem is több-kevésbé lekötött, pedig ugye megrögzött krimi-ellenes vagyok), családi titkokkal, 18+-os pletykákkal és rémtörténetekkel, némi horrorral. Indrek Hargla ezzel a könyvvel most megvett magának, tökéletes kikapcsolódás.

>!
ppayter
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

"Indrek Hargla rendkívül plasztikusan ábrázolja az életet a tizenötödik századi Tallinnban, tökéletes arányban vegyíti a történelmet a fikcióval, a thrillert a humanizmussal és a humort a feszültséggel. Az észt történelmi krimisorozat önállóan is olvasható második kötete simán hozza az előző rész szintjét, de azzal ellentétben csak tizennyolc éven felülieknek ajánlott.

A magyarul két évvel ezelőtt megjelent első rész amellett, hogy izgalmas kriminek bizonyult, tökéletes országimázs-regény volt, de Észtország a fűszeres söröktől és a vonzó tallinni óvárostól eltekintve is olyan, hely, amivel érdemes foglalkozni. A Melchior és a Kerekeskút utca lidérce viszont kissé más irányba indul: a hangulat megmarad ugyan, de egy idő után látványosan visszaköszön Hargla horrorszerzői múltja […].

Ahogy a nyomozás halad, egyre jobban megismerjük a középkori Tallinnt és lakóit, a kolostorok rendszerétől a bíróság működéséig, a művelt polgárok valláshoz való viszonyától a hálószobatitkokig, illetve a város kapcsolatát Európa többi részével, sőt, még a Tallinn-környéki erdők boszorkánymestereiről is szó esik. Hargla nagyon komolyan utánajárt a témának, részletes, hiteles és életteli világot épített (bár talán a rekonstruált jobb szó) a regényeihez. Az első kötetnek leginkább a színessége és élettelisége volt megragadó, itt a karakterek személyisége és világnézete teszi emlékezetessé a regényt. Na meg persze a fűszeres sörök, kekszek, gyógylikőrök, emberi alkatrészekből gyártott orvosságok, erős érzelmek, plasztikus leírások és a Kerekeskút utca lidércének történetét övező, csontig hatoló borzalom. […]"


Bővebben odaát: http://kultnaplo.blogspot.com/2015/06/indrek-hargla-mel…

4 hozzászólás
>!
Razor SMP
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Az első részhez hasonlóan ez is élvezetes olvasmány volt. A krimiszál tisztességesen meg volt csavarva, most sem sikerült Melchior előtt megfejteni a rejtélyt. A középkori világábrázolás is a helyén volt, Hargla nagyon szépen az olvasó szeme elé varázsolja az akkori világot, embereket és szokásait. Nem mellesleg eléri, hogy az olvasó felírja Tallinnt a meglátogatandó városok listájára. :)

>!
Metropolis Media, Budapest, 2015
290 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155508233 · Fordította: Rácz Nóra
3 hozzászólás
>!
csgabi MP
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Ez a Melchior-történet sokkal jobban tetszett, mint az első; sokkal izgalmasabb és fordulatosabb volt; és a végkifejlet sokkal megdöbbentőbb, mint azt bárki bármikor gondolhatta volna. Nemcsak a történet szövése tette ezt a könyvet érdekessé és izgalmassá, hanem az 1400-as évek Tallinjána bemutatása is. A szerző hiteles képet festett a középkori Tallinról, társadalomrajz a város lakosságáról, a középkori ember hitvilágának bemutatása.
Várom már a szerző és Melchior harmadik könyvét, a Melchior és a hóhér lánya címűt.

>!
chibizso
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

A második kötetben mindaz megtalálható, amiért már az elsőt is szerettük: szövevényes cselekmény, a furfangos Melchior, aki mindenen átlát és a 15. századi Tallinn világa. Sőt, számomra Hargla merészebb írónak bizonyul. Rögtön két halálesettel indít és akkor ez még csak a kezdet. Továbbá rengeteg érdekes, látszólag egymástól teljesen független témákat is behoz, mint a boszorkányság, az önostorozások, a kísértettörténetek és polgárok múltja. Ezekkel nem csak a krimiszál lesz még izgalmasabb, hanem a középkori Tallinn világa is továbbbővül. Emellett Hargla még gótikus irodalmat idéző hangulatot is csempészik regényébe. Szerencsére a hosszan ecsetelt borzalmakat humorral ellensúlyozza, ami főleg a szereplőkön keresztül jelenik meg. Számomra a legviccesebb jelenet Lodevicus testvér patikai látogatása volt. Fantasztikus. :)

Összességében, ez is egy remek kötet volt. Alig várom, hogy kezembe vehessem a Hóhér lányát júniusban.

Bővebben: http://galaktika.hu/ujabb-halalesetek-tallinnban-melchi…

>!
Habók P
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Kriminek (sőt horrornak) sem rossz, hiszen van benne gyilkosság meg nyomozás de jobban tetszett benne a középkori élet bemutatása, a kolostorok világa, az akkori pletykák, és – hiszen patikárius a főhős – az akkori gyógyszerek és gyógymódok leírása. Szívesen olvasnám a többi kötetet is.

>!
Zsoofia
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Az előző kötethez fűzött minden szavam ide is értendő. Nagyon jó országimázs könyv, a térképekre szükség van. Ebben a regényben azért márt előbújt Harglából a horror-szerző is a kísértetekkel, a gyilkosságok pedig még mindig nagyon jók, habár a korhatár egy kicsit felugrott a városi hóhér kínzásaival és a házaspár kiadós szexjelenetével. Visszagondolva minden nyom alaposan el volt rejtve, viszont kikövetkeztető lett volna (ha, mondjuk, felfogom, hogy annak az egy elvetett mondatnak jelentősége van). A felépítés tehát változatlanul szórakoztató, akinek meg már az előző kötetben se jött be a terjengős stílus, az már lemorzsolódott.

>!
Baraby P
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Nem is én lennék, ha nem rögtön a második résszel kezdtem volna ezt a sorozatot. Ettől függetlenül nem volt hiányérzetem, hogy valamiből kimaradtam volna. Az elejétől kezdve képben voltam, hogy ki kicsoda, köszönhetően a néha már túl részletes leírásoknak.

Az ifjúsági-fantasyt sejtető borító elég megtévesztő, de akad benne bőven 18+os tartalom is, úgyhogy semmiképp sem ajánlanám a fiatalabb korosztálynak.

A rejtélyt nem sikerült megoldanom Melchior előtt, bár pár dolog rögtön szemet szúrt nekem is, de nem tudtam így összerakni a szálakat.
Talán figyelmetlenül olvastam, talán nem is volt elégséges az információ hozzá, de nem is számít már. Az olvasási élményt ez nem befolyásolta.

Nekem ez egy egyszer olvasós könyv, de annak viszont jó :)


Népszerű idézetek

>!
ppayter

A halálnak erjedten édeskés öregség- és penészszaga volt.

(első mondat)

>!
chibizso

– Nem szoktam neked beszámolni arról, mit locsognak a nők a szaunában. Talán jobb is, ha a férfiak soha meg nem tudják, miről esik szó ott a nők között.

44. oldal

>!
Habók P

(…) a pletyka számára az nem akadály, ha hiányzik a szemtanú.

>!
ppayter

Az Úr 1419. esztendejében a szokásosnál valamelyest nyugalmasabb időszak köszöntött Lívföldre.

(első mondat, előszó)

>!
Hush_Campo

– Nem is tudtam, hogy kurtizánokkal szoktál együtt szaunázni – jegyezte meg kuncogva Melchior.
– Ne butáskodj, a szaunában minden nő egyforma

>!
Hush_Campo

– Azt hiszem, tudom, miféle gyengeelméjűségről lehetett szó – mondta Melchior. – Az ember testében négyféle nedv található, melyeknek egyensúlyban kell lenniük. Ám ha a nyálka, avagy flegma túlsúlyba kerül, példának okáért felhalmozódik az ember fejében, akkor az illető sápadt, végtelenül nyugodt, zárkózott, tartózkodó és méla. Ám ha a flegma végképp kiszorítja a többi testnedvet az ember fejéből, akkor az illető teljesen bezárkózik saját világába, ami csak a fejében létezik, és hogy ott mi történik, azt nincs az az ember, aki tudná.

>!
Hush_Campo

vannak olyan teológusok, akik nagy buzgalmukban ott is magyarázzák a Szentírást, ahol arra semmi szükség,

>!
Hush_Campo

Még ha be is akarnak csapni, senki nem tud folyamatosan hazudni. Az igazság egy-egy morzsája mindig fellelhető a mondandójukban. Egyetlen hazugság sem olyan hosszú, hogy azt a végtelenségig lehessen taglalni. A hazugságnak hihetőnek kell lennie, épp ezért ha valaki hosszan hazudik, az nem hazudik mindenben.


A sorozat következő kötete

Melchior, a patikárius sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Anti Saar: Így mennek nálunk a dolgok
Viivi Luik: A történelem szépsége
Maria Mölder: Az észt zene világa
Riin Alatalu – Marju Kõivupuu: Az észt örökség
Roger Williams (szerk.): Balti államok
Becca Blond – Regis St. Louis – Nicola Williams: Balti államok – Észtország, Lettország, Litvánia
Georg von Rauch – Romuald J. Misiunas – Rein Taagepera: A balti államok története
Mart Laar: Vissza a jövőbe
Tomasz Torbus – Barbara Warning: Balti országok
Urmas Bereczki – Marton János – Pátzelt Hajnal: Balti országok – Észtország, Lettország, Litvánia