Melchior ​és a Kerekeskút utca lidérce (Melchior, a patikárius 2.) 38 csillagozás

Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Tallinn, ​az Úr 1419. esztendeje. Három ember is kísértetet lát a Kerekeskút utcában, és nem sokkal később mindhármukat holtan találják. Vajon mi kötheti össze a haláleseteket? Elvégre az áldozatok a lehető legkülönbözőbb emberek: egy toronyparancsnok, egy örömlány és egy flamand festő. Valóban egy lidérc lenne a tettes, mely az utca egy rossz hírű házában kísért? Amikor egy istenfélő kereskedő is meghal, és az ügy még mindig megoldhatatlannak tűnik, nyomozásba kezd Melchior, a város patikáriusa, de fogalma sincs, milyen kemény fába vágta a fejszéjét. Mert a legendák szerint a közeli erdőkben boszorkányok rejtőznek, és végül még a lidérccel is szembe kell néznie.

A történelmi krimik észt mesterének második regénye ismét megdöbbentően hiteles képet fest a középkori Tallinnról, s nem méri szűk marokkal sem az izgalmakat, sem a kalandokat. A főhős előző nyomozásáról a Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye című kötetben olvashattak, és terveink… (tovább)

Eredeti cím: Apteeker Melchior ja Rataskaevu Viirastus

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
304 oldal · ISBN: 9786155508288 · Fordította: Rácz Nóra
>!
Metropolis Media, Budapest, 2015
290 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155508233 · Fordította: Rácz Nóra

Most olvassa 4

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
szadrienn P
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Azok közé a szerencsés olvasók közé tartozom, akik a valóságban is megcsodálhatták Tallinnban a tizenötödik században játszódó észt krimisorozat legfontosabb helyszínét, a bűntényeket megfejtő Melchior patikáját, ami 1422-es alapításával Európa egyik legrégebben működő gyógyszertára. Tallinnban minden turistacsalogató látványosság a középkor hangulatát idézi, tarka ruhás kikiáltók csalogatnak a kínzószerszámok múzeumába, a főtér kisvendéglőiben pedig félhomályban, korhű hangszerek zenéje mellett fogyaszthatjuk el egyszerűen tálalt ebédünket.
Indrek Hargla mindenben követi ezt a jól bevált receptet, és a történelmi krimiírók céhének szabályai szerint próbálja összekeverni műve hozzávalóit, bár a patikamérleg ebben az esetben azért néha-néha megbillen.
Nagyszerű érzés belélegezni a történelmi levegőt, jó sós, mivel közel a Balti-tenger, remek a kolostorok, szerzetesek, lovagrendek életének bemutatása és a korabeli mindennapok ábrázolása. A nők a szaunában fecsegik ki titkaikat, a férfiak a kolostor főzdéjében készült pompás mentasört iszogatják, Melchior patikájában fűszernövények illata száll, a tűzön rejtélyes főzetek rotyognak, és a szívesen látott vásárlók, barátok még az édes gyógylikőrbe is belekóstolhatnak.
Meggyőződésem azonban, hogy egy színvonalas középkori krimisorozatban nem szükséges ennyire gyakran csattogtatni a flagellánsok korbácsát, és ha Indrek Hargla túlzottan beleszerelmesedne az öncélú csonkolós, kasztrálós, kínzókamrás jelenetekbe, akkor kénytelen leszek a konkurens Rigában játszódó sorozat után nézni.
Azért bízom benne, hogy ez mégsem fog bekövetkezni. Szeretem Melchiort és Tallinnt.

>!
Leliana P
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Tudom, tudom, én voltam az, aki odáig, meg vissza volt az első részért, és alig várta, hogy ezt is az ujjai közé kaparintsa, de a fél hónapig tartó olvasása nem csak annak betudható, hogy szinte egy percem nem volt folytatni, mert máskor ennyi idő alatt A nyomorultakkal is végeztem volna, hanem annak, hogy nem kötött le. Szenvedtem vele, mint az a bizonyos malac azon a bizonyos jégen.
Maga a sztori, a bűnesetek talán érdekesebbek voltak (kísértetek, csonkolások, nem kevés vér, perverzió), mint az első részben, mégis komoly hiányérzetem volt, nem éreztem sem izgalmasnak, sem különösebben érdekfeszítőnek. A leginkább talán az zavart, hogy rengetegszer ismételte magát az író.. ha erre lesz egyszer szükségem, előbb hagyom abba az olvasást, vagy kezdek el Cavintont szedni..
A kor és a város bemutatása nekem túl sok volt, a leírások fele kicsit sem vágott a történetbe (a politikáról már nem is szólva), és sokszor megszakította a nyomozást ok nélkül.
Mentségére legyen mondva, nem göngyölítettem fel a nyomozást Melchior előtt, bár bizonyos elemek nekem már gyanúsak voltak az elejétől fogva.
Remélem, a harmadik résznél ismét visszanyerem a lelkesedésem :)

>!
Annamarie P
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Indrek Hargla, valódi nevén Indrek Sootak 1970-ben született észt író, aki 1998-tól kezdett Hargla néven publikálni először sci-fi, horror majd fantasy kategóriában, míg 2010-ben útjára bocsátotta történelmi krimi sorozatát, melynek középpontjában egy tallini patikárius, Melchior áll. Ez a kötete a sorozat második része, mely az előzőtől függetlenül, önállóan is kitűnő olvasmány.
Azóta magyarul megjelent a harmadik rész is, Melchior és a hóhér lánya, sőt a sorozat hazájában már a negyedik résznél jár. Melchior Wakenstede életéről pedig egy filmsorozat is készül. A jogász végzettségű Hargla, 2000 óta tizenhétszer nyerte el a Stalker díjat. Érdemes odafigyelni rá, és megpróbálkozni egy kis kortárs észt irodalommal is!
A XV. századi Tallinban járunk, mely fekvésének köszönhetően virágzó kereskedelmi központ, s egyben olvasztó tégelye számos népnek. A várost a Német Lovagrend tartja kezében, de a városi tanácsban jelentős szerepet tölt be a klérus is. S nem csak a papság, de Tallin egyetlen patikáriusa, Melchior is részt vesz, ha nem is a döntéshozatalban, de a titokzatos bűnügyi esetek kivizsgálásában mindenképp. 10 évvel később járunk az időben az első részhez képest. Melchior családja azóta két gyermekkel gyarapodott, s úgy tűnik bölcsessége korának előrehaladtával csak növekedett. Szükség is van erre a bölcsességre, mert ártatlannak tűnő halálesetek történnek a városban, s Wentzel Dorn bíró a segítségét kéri. Grote toronyparancsnok őrjárata közben lezuhan a gyilokjáróról; egy tekintetes, de igen öreg és beteg városi polgár Laurent Bruys is meghal, s még azon a napon felfedeznek egy csontsovány, kasztrált fiút is leszúrva. Grote halálra rémült arccal távozik az élők sorából, s ez erősíti egy kísértet létezésének a gyanúját, hiszen napokkal ezelőtt a parancsnok is erről beszélt. Ez aztán szöget üt a patikus fejében, hiszen nem is olyan rég, két hasonló furcsa halálozás történt a környéken. Ez utcalány s egy flamand festő is életét vesztette. Sokan látni és hallani vélik a kísértetet. Valóban kísértet szedi áldozatait, és ha igen, akkor mi köze van ahhoz a majd hetven évvel ezelőtti esethez, ami az Unterreiner-házban történt? Vagy mindez csak pletyka?

Melchior kihasználva, hogy mindenkinek megered a nyelve a patikájában, egy kis gyógylikőr segedelmével, aprólékos munkával összeszedi az információkat. Már csak szelektálnia kell, mert egy dolog a valóság, s egy másik amit látni akarunk.

Az izgalmas nyomozás bőven ad gondolkodni valót, én is megalkottam a magam szédületes megoldását. De nem is a bűntény felderítése az, ami rendkívülivé teszi a könyvet, hanem a történelmi nyomozás hangulata. Hargla látványszerűen tárja elénk a középkori várost, aprólékosan kidolgozott diorámát alkot, melyben mindenkinek megvan a maga kis szerepe. Egyszerűen zseniális.
Már csak a könyv borítóját kellene lecserélni! Ki találta ki, hogy egy lengő szakállas apót tegyenek a könyvre?

>!
Bori_L MP
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Be kell vallanom, hogy eleinte nemigen akaródzott elolvasnom ezt a könyvet. Végül azért vettem mégis a kezembe, mert 1. kell még a balti kihívásomhoz pár könyv, 2. @ppayter azt mondta, hogy kicsit horrorosabb beütésű a történet, és gondoltam az izlandi horror után jöhet az észt is. És jó volt!

Jó, a meglehetősen gyakori elütéseket, és néhány fura mondatot ne számítsuk bele. Ezeket leszámítva a történet sokkal izgalmasabb és kevésbé össze-vissza volt, mint a Szent Olaf-templom rejtélye, bár Melchior még mindig mindenben nyomot keres, amiben nem is feltétlenül kellene. De a középkori Tallinn! A szauna! A mentasör! A pletykák!

Na, szóval ez egy izgalmas kísértethistória, jó sok nyomozással (ami még engem is több-kevésbé lekötött, pedig ugye megrögzött krimi-ellenes vagyok), családi titkokkal, 18+-os pletykákkal és rémtörténetekkel, némi horrorral. Indrek Hargla ezzel a könyvvel most megvett magának, tökéletes kikapcsolódás.

>!
ppayter
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

"Indrek Hargla rendkívül plasztikusan ábrázolja az életet a tizenötödik századi Tallinnban, tökéletes arányban vegyíti a történelmet a fikcióval, a thrillert a humanizmussal és a humort a feszültséggel. Az észt történelmi krimisorozat önállóan is olvasható második kötete simán hozza az előző rész szintjét, de azzal ellentétben csak tizennyolc éven felülieknek ajánlott.

A magyarul két évvel ezelőtt megjelent első rész amellett, hogy izgalmas kriminek bizonyult, tökéletes országimázs-regény volt, de Észtország a fűszeres söröktől és a vonzó tallinni óvárostól eltekintve is olyan, hely, amivel érdemes foglalkozni. A Melchior és a Kerekeskút utca lidérce viszont kissé más irányba indul: a hangulat megmarad ugyan, de egy idő után látványosan visszaköszön Hargla horrorszerzői múltja […].

Ahogy a nyomozás halad, egyre jobban megismerjük a középkori Tallinnt és lakóit, a kolostorok rendszerétől a bíróság működéséig, a művelt polgárok valláshoz való viszonyától a hálószobatitkokig, illetve a város kapcsolatát Európa többi részével, sőt, még a Tallinn-környéki erdők boszorkánymestereiről is szó esik. Hargla nagyon komolyan utánajárt a témának, részletes, hiteles és életteli világot épített (bár talán a rekonstruált jobb szó) a regényeihez. Az első kötetnek leginkább a színessége és élettelisége volt megragadó, itt a karakterek személyisége és világnézete teszi emlékezetessé a regényt. Na meg persze a fűszeres sörök, kekszek, gyógylikőrök, emberi alkatrészekből gyártott orvosságok, erős érzelmek, plasztikus leírások és a Kerekeskút utca lidércének történetét övező, csontig hatoló borzalom. […]"


Bővebben odaát: http://kultnaplo.blogspot.com/2015/06/indrek-hargla-mel…

4 hozzászólás
>!
Razor SMP
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Az első részhez hasonlóan ez is élvezetes olvasmány volt. A krimiszál tisztességesen meg volt csavarva, most sem sikerült Melchior előtt megfejteni a rejtélyt. A középkori világábrázolás is a helyén volt, Hargla nagyon szépen az olvasó szeme elé varázsolja az akkori világot, embereket és szokásait. Nem mellesleg eléri, hogy az olvasó felírja Tallinnt a meglátogatandó városok listájára. :)

>!
Metropolis Media, Budapest, 2015
290 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155508233 · Fordította: Rácz Nóra
3 hozzászólás
>!
csgabi MP
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Ez a Melchior-történet sokkal jobban tetszett, mint az első; sokkal izgalmasabb és fordulatosabb volt; és a végkifejlet sokkal megdöbbentőbb, mint azt bárki bármikor gondolhatta volna. Nemcsak a történet szövése tette ezt a könyvet érdekessé és izgalmassá, hanem az 1400-as évek Tallinjána bemutatása is. A szerző hiteles képet festett a középkori Tallinról, társadalomrajz a város lakosságáról, a középkori ember hitvilágának bemutatása.
Várom már a szerző és Melchior harmadik könyvét, a Melchior és a hóhér lánya címűt.

>!
chibizso
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

A második kötetben mindaz megtalálható, amiért már az elsőt is szerettük: szövevényes cselekmény, a furfangos Melchior, aki mindenen átlát és a 15. századi Tallinn világa. Sőt, számomra Hargla merészebb írónak bizonyul. Rögtön két halálesettel indít és akkor ez még csak a kezdet. Továbbá rengeteg érdekes, látszólag egymástól teljesen független témákat is behoz, mint a boszorkányság, az önostorozások, a kísértettörténetek és polgárok múltja. Ezekkel nem csak a krimiszál lesz még izgalmasabb, hanem a középkori Tallinn világa is továbbbővül. Emellett Hargla még gótikus irodalmat idéző hangulatot is csempészik regényébe. Szerencsére a hosszan ecsetelt borzalmakat humorral ellensúlyozza, ami főleg a szereplőkön keresztül jelenik meg. Számomra a legviccesebb jelenet Lodevicus testvér patikai látogatása volt. Fantasztikus. :)

Összességében, ez is egy remek kötet volt. Alig várom, hogy kezembe vehessem a Hóhér lányát júniusban.

Bővebben: http://galaktika.hu/ujabb-halalesetek-tallinnban-melchi…

>!
Szibériaitigris
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Nem rossz. Mint krimi, kifejezetten jó. Izgalmas, hátborzongató, találgathatunk napestig, aztán a végén jön a meglepetés. Viszont a könyvben rendkívül kevés a 18 éven aluli tartalom. Ezzel az a probléma, hogy sokszor teljesen fölöslegesen, minden apropó nélkül van felnőtt tartalom ott, ahol a történet anélkül is megállná a helyét. Ettől pedig világossá válik, hogy egy egyszer olvasós ponyváról van szó, noha ettől eltekintve a színvonalas ponyva kategóriájába tartozik. A történet a középkori Tallinnban játszódik, a lapokon megelevenednek a város utcái, a hangulat biztosítva van. A történet is hihető, mégsem unalmas vagy hétköznapi, igenis van fantáziája az írónak, kár, hogy aprópénzre váltja.

>!
Habók P
Indrek Hargla: Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

Kriminek (sőt horrornak) sem rossz, hiszen van benne gyilkosság meg nyomozás de jobban tetszett benne a középkori élet bemutatása, a kolostorok világa, az akkori pletykák, és – hiszen patikárius a főhős – az akkori gyógyszerek és gyógymódok leírása. Szívesen olvasnám a többi kötetet is.


Népszerű idézetek

>!
szadrienn P

Most azonban Dorn ismét megjelent a patikában, mint mindig, ha nem hagyta nyugodni valami, mert a rosszkedv ellen nincs jobb gyógymód, mint néhány szót váltani egy jó baráttal és ráadásként felhajtani néhány kupica édes gyógylikőrt. Vannak dolgok e világon, gondolta Melchior, melyek soha nem változnak.

2 hozzászólás
>!
ppayter

A halálnak erjedten édeskés öregség- és penészszaga volt.

(első mondat)

>!
chibizso

– Nem szoktam neked beszámolni arról, mit locsognak a nők a szaunában. Talán jobb is, ha a férfiak soha meg nem tudják, miről esik szó ott a nők között.

44. oldal

>!
Habók P

(…) a pletyka számára az nem akadály, ha hiányzik a szemtanú.

>!
ppayter

Az Úr 1419. esztendejében a szokásosnál valamelyest nyugalmasabb időszak köszöntött Lívföldre.

(első mondat, előszó)

>!
Hush_Campo

– Nem is tudtam, hogy kurtizánokkal szoktál együtt szaunázni – jegyezte meg kuncogva Melchior.
– Ne butáskodj, a szaunában minden nő egyforma

>!
Hush_Campo

– Azt hiszem, tudom, miféle gyengeelméjűségről lehetett szó – mondta Melchior. – Az ember testében négyféle nedv található, melyeknek egyensúlyban kell lenniük. Ám ha a nyálka, avagy flegma túlsúlyba kerül, példának okáért felhalmozódik az ember fejében, akkor az illető sápadt, végtelenül nyugodt, zárkózott, tartózkodó és méla. Ám ha a flegma végképp kiszorítja a többi testnedvet az ember fejéből, akkor az illető teljesen bezárkózik saját világába, ami csak a fejében létezik, és hogy ott mi történik, azt nincs az az ember, aki tudná.

>!
Hush_Campo

vannak olyan teológusok, akik nagy buzgalmukban ott is magyarázzák a Szentírást, ahol arra semmi szükség,

>!
Hush_Campo

Még ha be is akarnak csapni, senki nem tud folyamatosan hazudni. Az igazság egy-egy morzsája mindig fellelhető a mondandójukban. Egyetlen hazugság sem olyan hosszú, hogy azt a végtelenségig lehessen taglalni. A hazugságnak hihetőnek kell lennie, épp ezért ha valaki hosszan hazudik, az nem hazudik mindenben.


A sorozat következő kötete

Melchior, a patikárius sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Umberto Eco: A rózsa neve
Tiit Aleksejev: A zarándokút
Bernard Knight: Méregpohár
Bán Mór: Vihartépte zászlaink
Bányai D. Ilona: A vér jogán
Robin LaFevers: Sötét diadal
Hunyady József: Hollós vitéz
Conn Iggulden: Szentháromság
Iny Lorentz: A várúrnő
Andrus Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét