A ​Krach sziget 3 csillagozás

Ina Valcsanova: A Krach sziget

Aszja, hogy egy kicsit elbújjon a hétköznapok és a családi ügyek megpróbáltatásai elől, hosszú nyaralásra indul, remélve, hogy egy adriai szigeten remetéskedve újra megtalálja önmagát. Ez azonban korántsem megy annyira zökkenőmentesen, mint ahogyan azt hitte, főleg a nyaraló tulajdonosa, a volt férje és annak új felesége társaságában. Mindeközben az egyik kolléganője, különös megszállottságtól hajtva, a csillagok járását figyelve követi Aszja sorsát, és felfedezi, hogy hatalmas katasztrófa közeleg – és mindent megtesz azért, hogy ezt valahogy megakadályozza. A bolgár írónő regénye e két nő párhuzamos, a végtelenben találkozó, mégis szorosan összefonódó történetét meséli el, rendkívül szórakoztató stílusban, maró öniróniával.

>!
Typotex, Budapest, 2019
188 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634930280 · Fordította: Krasztev Péter

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 92


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Ina Valcsanova: A Krach sziget

Van ez a varázslat az irodalomban. Hogy adott egy vállaltan fiktív világ, benne vállaltan fiktív szereplőkkel, és mégis: ezeknek a fiktív szereplőknek a problémái fontosabbnak tűnnek, mint a mi nagyon is húsba vágó gondjaink. A teremtett világ (jó esetben átmenetileg) átveszi a valóság helyét, mert erősebbnek bizonyul nála. Az író, aki ezt el tudja végezni, bármilyen zsánerben alkosson is, zseni. No most Valcsanova (jegyezzük meg biztatóan: még) nem ilyen író.

Két női elbeszélőnk van. Az egyik azon dolgozik, hogy tökéletesen harmonikus feng shuiba rendezze az életét. A másik meg elmegy Krk szigetére lazulni egyet. Kettejük élete összekapcsolódik – noha véleményem szerint nem túl organikusan. Nem mondom, időnként élveztem a szerző (ön?)iróniáját, és egyszer-egyszer mintha elkapott volna a lelkesedés, elkezdett érdekelni, hogy ugyan most mi lesz. De aztán ez elmúlt, és unatkozni kezdtem. Mindazonáltal haszna volt a kötetnek: megtudtam, hogy nem csak a nyugat-európaiak képesek jó sokat vekengeni marginális kérdéseken, hanem a bolgárok is. Ez, vegyük olybá, a nyugati értékek győzelmét bizonyítja a Balkán brutalitása fölött. Kár, hogy ennek a jövőbe mutató érzésnek az ábrázolásához az írónak csak a lendülete volt meg, de a mélység és finomság hiányzott. Mert ezek nélkül ez az egész könyv – attól félek – tényleg csak vekengés.

>!
IrodalMacska P
Ina Valcsanova: A Krach sziget

A fülszöveg alapján egy sokkal eseménydúsabb, meggyőzőbb könyvre számítottam, nem hiába jött haza velem a könyvfesztiválról, azonban azt kell, hogy mondjam, hogy az írónő csalódást okozott. Az eleje egész jól indult, felleltem benne azt az öniróniát, amit kerestem, aztán szép lassan ellaposodott a történet.

Aszja egy igazi csetlő-botló, tökéletlen nőszemély, aki minden hibája ellenére – számomra – roppant szimpatikus. Messze áll az eszményi családanyától, Radosztnak (Büdöske), a másik főszereplőnek mégis az a fixa ideája, hogy Aszja az ő „csillagtestvére” és meg kell mentenie a rá váró pusztulástól. Büdöske egy kicsit bele van bolondulva az asztrológiába, a tökéletes élet hajkurászásába, meg persze a férfi nélküli létbe.

Ennek a két díszpintynek az élete fonódik össze egy ponton, de nincs is itt szó igazi összefonódásról, csak könnyedén megsimítja egymást életük aurája, a várt tanulság és katarzis pedig elmarad – hacsak azt nem vonjuk le konzekvenciaként ebből a 188 oldalból, hogy nem mind arany, ami fénylik és van kiút a kényszerességből, a tökéletesség iránti vágyat le lehet vetkőzni.

Kár érte, állati jó kis könyv lehetett volna.

>!
Typotex, Budapest, 2019
188 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634930280 · Fordította: Krasztev Péter

Népszerű idézetek

>!
IrodalMacska P

A betegség néha azért jön, hogy megmutassa az utat.

140. oldal

>!
IrodalMacska P

Az emberek egész idő alatt sietnek, és nem vetnek számot azzal, hogy a vesztükbe rohannak.

60. oldal

>!
IrodalMacska P

Az első megérzés rettentő fontos, és az embernek sosem szabad megfeledkeznie róla.

74. oldal

>!
Gyöngyi69

Nincs is ennél utálatosabb: az ember rohan, rohan, rohan, aztán vár, vár, vár.

18. oldal

>!
IrodalMacska P

Az a fő, hogy nem fiatalabbnak nézett ki, hanem inkább rátalált a valódi arcára.

7. oldal

>!
Gyöngyi69

Minden reggel hatkor kelek, felveszem a futófelszerelésemet, és elindulok kocogni. A Nyugati Parkban van a legközelebbi futópálya. Utálatos egy hely, de ha az ember tudatosan figyeli a környezetét, megteheti, hogy csak azt látja, amit látni akar, és nem látja azt, amit nem akar látni.

15. oldal

>!
Gyöngyi69

Szerintem minden fodrásznak, vagy talán még inkább, minden filmrendezőnek arra kellene törekednie, hogy megtalálják valakinek az utolsó arcát.

7. oldal

2 hozzászólás
>!
Gyöngyi69

Különben meg, nem is horgas az orrom. Határozottan nem az, de a fotózáson mégis sikerült valahogy úgy bevilágítani, hogy leginkább egy félholtra vert bosnyák menekültre hasonlítok, akinek ráadásul görbe az orra.

12. oldal

>!
Gyöngyi69

Bizonyított tény, és a szíve mélyén mindenki tudja, hogy a dolgok szériában történnek. Ilyenkor azt mondjuk: ilyen a „sors.” És olyan, mintha a Sors nem folyamatosan működne, hanem időről időre felbukkanna, és rázúdulna az ember fejére.

59. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Afonso Cruz: Kokoschka babája
Horváth Viktor: Török tükör
Milen Ruszkov: Felmagasztosulás
Tiit Aleksejev: A zarándokút
Claudiu M. Florian: Játszadozások kora
Ida Hegazi Høyer: Bocsáss meg
Nenad Joldeszki: Mindenkinek a maga tava
Jan Němec: A fény története
Szécsi Noémi: Kommunista Monte Cristo
Lidija Dimkovszka: Tartalék élet