Ütköző ​világok 3 csillagozás

Immanuel Velikovsky: Ütköző világok

Az ​Ütköző világok azokról a háborúkról szól, melyek az égben, a történelmi időkben zajlottak. Ezekben a háborúkban a Föld is részt vett. E könyv egy nagy dráma két felvonását írja le: az egyik harmincnégy-harmincöt évszázaddal ezelőtt, az időszámításunk előtti második évezred közepén zajlott le; a másik az időszámításunk előtti VIII. században és a VII. század elején, huszonhat évszázaddal ezelőtt. Az égi és földi szféra harmóniája vagy stabilitása a világ mai felfogásának kiindulópontja, ahogy ez Newton égi mechanikájában és Darwin evolúciós elméletében kifejeződik. Ha ez a két tudós férfi szent és sérthetetlen, akkor ez a könyv eretnekség. Az atomok és a kvantumelmélet modern fizikája azonban a mikrokozmosznak, az atomnak – a Naprendszer prototípusának – drámai változásait írja le; olyan elmélet tehát, amely a makrokozmosz, vagyis a naprendszer hasonló eseményeivel számol, a fizika modern elképzeléseit emeli az égi szférába. Nem kérem az olvasót arra, hogy kérdés nélkül fogadjon… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1950

>!
Novella, Budapest, 2000
358 oldal · ISBN: 9789637953422 · Fordította: Greskovits Endre

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 6


Népszerű idézetek

Zero_equal_Two>!

Az égből leesett egyik követ ma is imádják – ez a fekete Kába-kő Mekkában. Felszíne fekete a számtalan érintéstől és csóktól, de a piszokréteg alatt megőrizte eredeti, vöröses színét. Mekkában ezt a legszentebb dolgot beépítették a Kába-falba, és a zarándokok több ezer mérföldet utaznak, hogy megcsókolják.
A Kába idősebb a mohamedán vallásnál. Mohamed pályafutása kezdetén a Vénuszt (al-Uzzát) és a többi bolygóistent imádta, melyeket „az isten leányaiként” még ma is nagy tisztelet övez a mohamedánok körében.
A fekete Kába-kő a muzulmán hagyomány szerint a Vénusz bolygóról hullott le…

257. oldal

Zero_equal_Two>!

Az arkangyalok vajon bolygók lennének?

Némely középkori írás Gábrielt a Holddal társítja, ám egy-kettő a Marssal.
A következő azonban lehetővé teszi Gábriel azonosítását: Gábriel Róma alapításával áll kapcsolatban. A zsidó legenda azt tartja, hogy amikor Salamon feleségül vette a fáraó lányát, „Gábriel arkangyal leszállt az égből és egy nádszálat helyezett el a tengerben. E nádszál körül lassanként egyre több föld rakódott le, és aznap, amikor Jeroboám az aranyborjakat emelte, kis kunyhót építettek a szigetre. Ez volt Róma első háza.” Itt Gábriel azt a szerepet kapja, amelyet a rómaiak Marsnak tulajdonítottak, azaz Róma alapítójának szerepét. Azt a feltételezésünket, mely szerint i. e. 687 tavaszán a Mars bolygó okozta Szanhérib seregének pusztulását, rabbinikus források is alátámasztják: mivel Gábriel arkangyal a Mars bolygó másik neve, az ókori zsidók tudták, honnan ered az a „lélek” és ki az „Úrnak angyala”, amely és aki az asszír sereget elpusztította.
Gábriel az az angyal, aki uralkodik a tűz fölött; Órigenész szerint ő a háború angyala.

A Mars bolygó vörös, és a héber csillagászati szövegekben a Mars neve Máádim (a vörös vagy a vörösítő). Az egyik szöveg így szól: „A Magasságos azért teremtette meg a Marsot – Máádimot –, hogy az letaszítsa őket (a népeket) a pokolba.”

258. oldal

Zero_equal_Two>!

Királyok II. 18,4: A rabbinikus irodalom annak az asztrológiai véleménynek ad kifejezést, hogy a rézkígyó mágikus kép volt, mely erejét attól a csillagtól nyerte, melynek oltalma alatt Mózes készítette.

159. oldal

Zero_equal_Two>!

Kolumbusz és Cortez tengerészei, amikor megérkeztek Amerikába, ott írástudó népeket találtak, melyeknek saját könyveik voltak. E könyvek többségét domonkos rendi szerzetesek a XVI. században elégették. Az ősi kéziratokból nagyon kevés maradt fenn…

50. oldal

Zero_equal_Two>!

A Szibülla-könyvek felsorolják a korszakokat, melyekben a világ pusztuláson és újjászületésen esett át. "A Szibülla a következőt mondta: 'a kilenc Nap kilenc kor… Most a hetedik Nap világít'.

42. oldal

Zero_equal_Two>!

Hét napkorszak szerepel a maja kéziratokban, a buddhista szent könyvekben, a Szibülla-könyvekben. Minden idézett forrás azt magyarázza, hogy a „napok” egymást követő korszakokat jelölnek, melyek mindegyike nagy általános pusztulással ért véget.

42. oldal

1 hozzászólás
Zero_equal_Two>!

Olyan sötétség volt, hogy „szemüket elvakította és lélegzetüket elakasztotta”; „nem a szokásos, földi fajta”. A rabbinikus hagyomány az Írásbeli szöveg szellemével ellentmondásban azt állítja, hogy a sötétség csapása során a zsidók nagy többsége elpusztult, és hogy az Egyiptomban élő zsidó népességnek csak egy kis töredéke hagyta el Egyiptomot. Állítólag e vészben minden ötven zsidó közül negyvenkilenc elpusztult.

62. oldal

Zero_equal_Two>!

Hogy mindkét forrás, a héber és az egyiptomi, ugyanarról az eseményről beszél, azt más eszközökkel is meg lehet erősíteni. A hosszú sötétséget és a szélvihart követően a fáraó a síremlék hieroglifái szerint „a Pi-Khiroti nevű helyig” űzte a „gonosztevőket”. Ugyanezt a helyet említik Mózes II. könyvében(14,9): „És az Égyiptombeliek utánok nyomulának és elérék őket a tenger mellett, a hol táboroznak vala, a Faraónak minden lova, szekere … Pi-Hahiróth mellett.”

62. oldal

Zero_equal_Two>!

A midrási irodalom szerint a Sínai-hegynél megszólaló kürt hét különböző hangmagasságban (vagyis hangjeggyel) szólt…

94. oldal

Zero_equal_Two>!

Hérodotosz azt írta, hogy a szküthák Árészt (Marsot) imádták, és hogy vasszablya képében ábrázolták; emberáldozatokat mutattak be neki és vért öntöttek a szablyára. Solinus ezt írta Szküthia népéről: „E nép istene Mars; bálványok helyett kardokat imádnak.”

231. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete
Michio Kaku: Párhuzamos világok
Martin Rees (szerk.): Univerzum
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv
Kákosy László: Fény és káosz
Stephen Hawking: Fekete lyukak
Ponori Thewrewk Aurél: A Nap fiai
Kutrovátz Gábor: Kozmikus időutazás haladóknak
Székely László: Az emberarcú kozmosz