Elefánt ​az utcánkban 77% 10 csillagozás

„Írástudó ​lévén kötelességemnek érzem, hogy kritikus szemmel nézzem magam körül a világot. Nyugtalanít és szorongással tölt el a lázas beton-, műanyag- és hulladékvilágunkban élők elmagányosodása, vak hite a fejlődésben, az a hajlandósága, hogy egyéniségének tökéletes feladásáig alárendlje magát az uralkodó divatoknak. Hiszek abban, hogy a Föld az ember számára rendeltetett Paradicsom, ahonnan nem valamikor réges-régen űzetett ki, hanem éppenséggel a közeli jövőben fog így járni, hacsak fel nem adja a csalóka reményt, hogy élhet az önmaga által életre hívott szörnyetegek között” – vallja Ilse Tielsch, az 1929-ben született, számtalan osztrák és német irodalmi díjjal kitüntetett bécsi írónő, versek, elbeszélések, hangjátékok termékeny szerzője, a modern nagyvárosi életmód éles szemű, kitűnő humorú megfigyelője és bírálója.
A kötet elbeszélései – csekélyke változtatással – íródhattak volna akár szép hazánk bármely lakótelepéről és környékéről is. A nagyvárosi ember élete,… (tovább)

„Írástudó ​lévén kötelességemnek érzem, hogy kritikus szemmel nézzem magam körül a világot. Nyugtalanít és szorongással tölt el a lázas beton-, műanyag- és hulladékvilágunkban élők elmagányosodása, vak hite a fejlődésben, az a hajlandósága, hogy egyéniségének tökéletes feladásáig alárendlje magát az uralkodó divatoknak. Hiszek abban, hogy a Föld az ember számára rendeltetett Paradicsom, ahonnan nem valamikor réges-régen űzetett ki, hanem éppenséggel a közeli jövőben fog így járni, hacsak fel nem adja a csalóka reményt, hogy élhet az önmaga által életre hívott szörnyetegek között” – vallja Ilse Tielsch, az 1929-ben született, számtalan osztrák és német irodalmi díjjal kitüntetett bécsi írónő, versek, elbeszélések, hangjátékok termékeny szerzője, a modern nagyvárosi életmód éles szemű, kitűnő humorú megfigyelője és bírálója.
A kötet elbeszélései – csekélyke változtatással – íródhattak volna akár szép hazánk bármely lakótelepéről és környékéről is. A nagyvárosi ember élete, nosztalgiái alkotják Tielsch témáinak zömét. És ha elbeszélésein nem is lehet mindig felelőtlenül vihogni – az sem baj. Kacagj, Olvasó, ha megszakad is szíved!