Magic ​Dreams (Kate Daniels 4,5) 93% 97 csillagozás

Hát ez nagyon cuki volt! Jobb volt szerintem, mint az Andreás szösszenet. Azt hiszem, ott is megemlítettem, hogy az ilyen különálló novellákért általában nem szoktam odalenni, de ez szinte volt olyan jó, mint bármelyik normál hosszúságú és Kate-nézőközpontú rész.
Jim és Dali kedvelhető szereplők. Sőt azt mondom, Dali eddig az a női szereplő ebben a sorozatban, akire egy kis negatívumot sem tudnék mondani.

Jim az alakváltó falka biztonsági főnöke, míg Dali egy indiai származású, rosszul látó, önbizalomhiányos lány, aki a sorozat 3. részében mutatkozott be nekünk, és mint megtudhattuk ott spoiler. Ők ketten érdekes egy párosítás, az biztos. :)

Már korábban is úgy tűnt, hogy Dalinak spoiler, és ez ebben a részben bizonyítást is nyert. :) A kérdés az, vajon ez fordítva is igaz? A választ is megtudhatjuk ebből a részből, amiből a szokásos mágikus nyomozósdi-szál sem marad ki, csak ezúttal Kate helyett Dali van a központban.

Aki kedveli a sorozatot, annak ajánlom ezt a kis közbeiktatott szösszenetet is, nem érdemes kihagyni. ;)

Rövid kis szösszenet, pont jó volt a vonatútra oda-vissza Pannához! ^^
Dali és Jim spoiler , de előtte megküzdenek egy új és halálos veszedelemmel. Dali karaktere itt több szerepet kapott, és jobban kibontakozott, örültem, hogy a kis visszafogott lány meg tudja mutatni az igazi erejét és rafináltságát. Tetszett az egész kis novella, jó ötletek, és megoldások voltak benne. Humoros és izgalmas olvasmány. :)

Egy kis gyöngyszem a széria többi része között!
Úgy őrültem neki, mert imádom a biztonsági főnököt, és Dali is édes.
Nem értem miért becsüli le magát, hiszen egyedülálló mágiával rendelkezik, és nem volt semmi az sem, amit véghez vitt a Játékok során.
Ott konkrétan megmentette a csapat többi tagjának életét.

Értem a kisebbségi komplexusát, de akkor is különleges.
Pont ezért akadt meg Jim szeme is rajta, amiért imádom őt.
Szerintem összeillenek, bármennyire is furcsa párosnak látszódnak első ránézésre :-)
A kiscsaj bátor, bár ezt az autóversenyzést hanyagolhatná….nem igazán látom értelmét :-))))

Tömör és rövid novella volt.
Benne mindennel, ami kellett, ráadásul 86 oldalba sűrítve.
Nem lehet unatkozni. Az teljesen kizárt.
A végét imádtam, és remélem olvasok még a folytatásról!!!!

Dali anyja óriási figura volt.
A kedvenc részem, mikor Dali és Jim összekapnak, ő meg egy összetekert újsággal fejbe vágjak őket, mint a vásott kölyköket.
Hát azon behaltam!!!

Jimre már a legelső kötet óta kíváncsi voltam. Nála mindent éreztem, amit Curran esetében nem. A jaguárok a farkasok mellett úgyis gyengéim.
Dalí pedig az első perctől szimpatikus volt, amikor is a viadalos részben találkoztunk vele. A leírtak és az elképzelésem alapján valóban egy gyönyörű fehér tigris.
És biztos voltam benne (az elszólások nélkül is), hogy spoiler.
Így hát iszonyú boldog voltam, amikor megtudtam, hogy bizony nekik lesz külön kötetük is.
A cselekmény a könyv rövidsége ellenére is izgalmas és érdekes volt a világgal, amibe Dalí kalauzolt minket.
Sajnálom, hogy a kapcsolatuk csak az utolsó pár oldalon kapott igazán hangsúlyt, de az a néhány édes jelenet tényleg ütött -én is örülnék, ha valaki csak miattam megtanulna magyarul, ami azt illeti-, szóval azért boldog is vagyok.
Talán csúnya ezt mondani, de sokkal jobban örülnék, ha az elkövetkezőkben róluk olvashatnék Kate és Curran helyett… Legalább pár rész erejéig.
Imádtam ezt a rövid kis novellát. Miért csak 83 oldal?

Jim, Te is nagy kedvencem vagy! Nagyon élveztem ezt a rövid történetet. Izgalmas volt és pörgős. Dali annyira passzol az alfájához, tényleg jó párost alkotnak. Ütős ez a sorozat!

Mondtam már, h imádom Dali-t és Jim-et? ♥

Az szokott a baj lenni a kiegészítő novellákkal, hogy vagy a főszereplők teljesen érdektelen és mellékes kalandját mondja el, vagy egy Zs kategóriás szereplőt mutat be, aki olyan jelentéktelen, hogy nem tenne ki egy saját könyvet. Az ilyen típusú novellákat tényleg csak a fanatikusok olvassák el, mert ha kihagyod sem veszítesz semmit.

DE NEM ITT! Nem is értem miért nem egy teljes könyv lett belőle. Egyrészt nagyon sok minden kiderül a világról, a MIÉRT még nem, de a HOGYAN már világos.
Aztán itt a női főszereplő, Dali Harimau, aki vagány kocsikat gyűjt (a Mustangját simán Rambónak hívja, a Plymouth Prowlerért pedig Pookinak), ezekkel a kocsikkal illegális utcai versenyeken vesz részt, és mellesleg legendás, indonéz mágiabirtokló alakváltó családból származik spoiler, szóval ez így elég menő lenne már önmagában is. Valóságban viszont egy vegetáriánus alakváltó, aki szódásüveg vastagságú szemüveget hord, és saját bevallása szerint egyáltalán nem szép.

Aztán itt van Jim, Curran biztonsági főnöke, egyben a Macska klán alfája, aki az első kötettől a történet szereplője, hol Kate bajtársaként, hol Curran beosztottjaként, de mindvégig lojális volt mindkettejükhöz, benne volt az összes csínyben, és hiába nem főszereplő, de jelentős a szerepe végig…
Szóval ezek ketten olyan erős karakterek, nem is értem miért nem kaptak egy teljes könyvet, a történet nyomozás része is kidolgozott, egy csipetnyi japán kultúra, halálesetek, végső összecsapás, van itt minden, aminek jönnie kell.

Kedvenc részem SPOILER:
– …nem Jim, nincs más választásod, mert nincs más lehetőség. – Jim szemei felvillantak. – Ez sem fog működni, még ha őriztetsz is, akkor is kijutok – mondtam. – Nem számít hány embert állítasz rám, megátkozom őket, ha szükséges. Nem fogok itt ülni azt figyelve, hogy haldokolsz.
Jim vicsorgott. Kivillantottam a fogaimat. Egy feltekert újság landolt a fejemen, aztán Jimén.
– Elég legyen ebből a házamban!
Ó, istenek. A Macska Klán alfáját most csapták le egy összetekert újsággal. – Anya!
Rám mutatott az újsággal.
– Ne hozz rám szégyent.
Becsuktam a számat. Amikor elővette a szégyen kártyát vége volt.

UI: Ja, hogy milyen kocsi a Plymouth Prowler? mert én sem tudtam https://en.wikipedia.org/wiki/Plymouth_Prowler

UI 2: rajongói fordítás, de igazán profi munka. Sok „hivatalos” fordítót lepipálna…

Nagyon szórakoztató volt Jim és Dali története, csak iszonyúan rövid. Szívesen olvastam volna sokkal többet ezzel a párossal.

Ez a kis rövidke sztori Daliról és Jimről szól. Nem volt olyan pörgős, mint mondjuk Kate vagy Andi könyvei, de ettől függetlenül nagyon tetszett. Dalival azt hiszem a Midnight Games idején találkoztunk először, és Kate már akkor kiszúrta, hogy Jim és közte van egy kis szikra.
Ebben a novellában ez a szikra egy kis Távol-keleti mitológiai körítésben szépen lángra is lobban.

Nagyon jó kis novella. Én simán olvastam volna még tovább is. Úgy tűnik a bolond szereplőket csípem a legjobban. Mert Dali is ilyen számomra. Nagyon bírom, de nagyon bolond. :)