90. legjobb mese könyv a molyok értékelése alapján

Hetvenhét ​magyar népmese 331 csillagozás

Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

„Ahogy ​mentem, mendegéltem, elmentem Pelegre, ott láttam jászolhoz kötözve a sok mesét, abból választottam ezt a legszebbiket. Hol volt, hol nem volt, még az Óperencián is túlnan volt, az üveghegyen innen volt, kidőlt, bedőlt kemencének egy csepp oldala se volt, teli volt kaláccsal, egy se volt benne. Hát hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy juhász…”- így kezdi egyik híres szép meséjét Illyés Gyula. És ő is, mint mesehőse, ment, mendegélt, meglátta jászolhoz kötözve a sok mesét. Felfigyelt rájuk, hazavitte őket, és a legszebb hetvenhét mesét el is mondta a gyerekeknek. Illyés Gyula költő. A már sokadik kiadásban megjelent könyv egyes darabjait úgy emelte át a magas irodalomba, hogy megőrizte a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék színes fordulatait, a magyar nép szellemét. Tündérmesékből, tréfás mesékből, Mátyás királyról szóló történetekből állt össze a kötet, mely a magyar könyvkiadás méltán legnépszerűbb műve, és Szántó Piroska 16 csillogóan szellemes, játékos, színes, egész… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1953

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Iskolai könyvtár Móra

>!
Móra, Budapest, 2020
556 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634156680 · Illusztrálta: Szántó Piroska
>!
Móra, Budapest, 2018
556 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634156680 · Illusztrálta: Szántó Piroska
>!
Móra, Debrecen, 2015
556 oldal · ISBN: 9789631199567

26 további kiadás


Enciklopédia 4


Kedvencelte 30

Most olvassa 19

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 49

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

eme>!
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Egyik nagy kedvencem volt annak idején (ma is az). Meg is látszik szegényen. Ütött-kopott, picit foltos imitt-amott. Az első felét anno kifestősnek használtam még, aztán jobb belátásra tértem, és az olvasás mellett döntöttem. Mint minden újraolvasott meséskönyvvel, ezzel is nosztalgiáztam egy kicsit. Egy-egy mese olvasása közben a Regélőt (http://retronom.hu/node/9656) hallottam magamban. Másoknál a rajzfilmsorozat képei elevenedtek meg előttem. Épp a „borítóügy” idején olvastam a királykisasszony jegyeit ravaszul megleső legénykéről. Mozgolódott bennem a kisördög egy karcocska ügyében, de aztán lebeszéltem róla (magam). Közben meg azon morfondíroztam magamban, mi lenne ezzel a gyűjteménnyel az Óperenciás tengeren túl. Mennyi maradna belőle egy kis kiadós cenzúrázás után? Még a malac kurta farka sem, attól félek. Túl „bio” lenne ez nekik, ha létezik ilyen. Túl sok benne a kukac, meg egyéb szörnyűségek. Bár nem emlékszem, hogy engem valaha zavartak volna a ma már nem mesébe illőségek – karóba húzatás, szöges hordóba zárás, bicskák és egyéb fegyverek, erőszak, pajzánság és egyebek. Olyan életszagúak ezek a mesék. Életszagú problémákkal, gondokkal, bajokkal, örömekkel, okos, bátor és talpraesett hősökkel. Még a király sem más, csak egy mindenáron vőt kereső, jóságos és igazságos emberke, aki, ha nem érdemled meg a lányát, gondolkodás nélkül karóba húz. Mert megérdemled. Igaz, hőseinknek mindig sikerül megúszni a dolgot. (Figyeltétek, hogy itt még a kígyócskák is mind jóságosak? Azt hiszem, nincs az egész kötetben egyetlen gonosz kígyó sem. Csak segítő kis kígyók.)

Külön élvezet volt felfedezni egy-egy mese, motívum, történetrész forrását (legalábbis egy általam ismert másik variánsát) – itt a bibliai Mózes a kosárban, ott Odüsszeusz és a Küklopsz, vagy Hamupipőke és Andersen hattyúi. Néha a kötet meséi beszélgettek egymással egy-egy mozzanat feldolgozása révén (l. Mese Bruncik királyfiról és Vitéz János). Tetszett a változatosság, sokszínűség – az állatmeséktől a Mátyás király-történetekig, a székely góbé sületlenségeitől a tündérmesékig. Imádtam a nyelvezetét, fordulatait, elmés kacskaringóit, ízét-zamatát. Felnőtt fejjel olyan rétegeit tudtam értékelni, amelyeket gyerekként még biztosan nem. Határozottan megéri és megérdemli időnként elővenni és olvasgatni.

3 hozzászólás
tgorsy>!
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Az összes „Olvasókönyvet” ki kellene dobni az általános iskolákban, és ezt adni a gyermekek kezébe. Kizárt dolog, h. ne szeretnék meg az olvasást.
Iskolai könyvtárosként bizonyítékom van rá.
Nem Illyés a lényeg, hanem a MESÉK.

18 hozzászólás
mandris>!
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Gyors egymásutánban ugyan kissé tömény, inkább arra való, hogy időnként egy-egy mesét elolvassunk. Aztán, ha olyanok a ti gyerekeitek, mint az enyémek, a legjobbakat néhány napig (hétig?) naponta többször – elalváskor, fogmosáskor, akármikor – ismét elmeséljünk. Így „rendesen” kiolvasva a könyvet a végére már – sorban haladtam – eléggé összekuszálódtak az egyes mesék, amiben nagy szerepük volt az újra és újra visszatérő motívumoknak, amelyeket egy idő után már kedves ismerősökként köszöntöttem. Sokat elmond viszont ezekről a mesékről, hogy még az ismétlődések ellenére sem válnak unalmassá, hiszen az ismert motívumok más és más kombinációban mindig valami egyedit, de egyszersmind ismerőset is eredményeznek. A találékonyság, leleményesség, a jó szív, segítőkészség mindig elnyeri jutalmát, a lusták és gonoszok pedig pórul járnak, és a legkisebbeknek és a legszegényebbeknek is terem babér, sőt nekik terem csak igazán, ha kellően talpraesettek, és nem kell félniük semmi próbatételtől, mert a szükséges segítség éppen jókor érkezik, úgyhogy a fejük karóba üttetésére végül mégsem kell, hogy sor kerüljön. Ugyan ma már nem mindenestül problémamentesek ezek a mesék – ld. pl. a feleségét jól elverő juhász esetét –, de összességében nem tudok, és nem is akarok emiatt pontot levonni, mert ezek mellett rengeteg érték rejlik ezekben a mesékben, és sokszor minden hétfejű sárkány ellenére nagyon életszerűek, jó ezeket megismerni, megtanulni, és aztán saját szavainkkal gyerekeinknek is elmesélni.

olvasóbarát>!
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Részleges újraolvasás volt, a népmesés kihívás teljesítése céljából, de nagyon jó volt elmerülni a mesék világában. Vannak olyan mesék, amelyeknek más feldolgozása jobban tetszett, pl. a Kacor király című verses feldolgozása. Több olyan mese is volt, amelyt korábban nem ismertem, vagy más szereplőkkel nevű dolgozták fel. Tetszettek a Mátyás király történeteket feldolgozó esetek, és a tanítómesék is. A 2008-ben megjelent kötet már a 21. kiadás volt, ebből is látszik a kötet és a mesék népszerűsége. Nagyon tetszettek Szántó Piroska szép rajzai is.

1. A kis gömböc: Klasszikus mese, gyerekkori emlék felidézése, egy kicsit félelmetes a minden bekapó gömböc.
2. Kacor király
Gyerekkoromban azt a változatot szerettem nagyon, amelyben verses formában volt benne a történet:
" –Várj egy kicsit, varjú pajtás,
Amíg tart egy szempillantás,
Hadd húzza fel kék nadrágját,
Aranysarkantyús csizmáját .”

3. Az égigérő fa: A kötet egyik leghosszabb meséje, számtalan próbatétel szerepel benne. A népmesék sok eleme megtalálható benne: királylány, sárkány, csodaló.
4. A muzsikáló ezüstkecske: számomra ismeretlen, jó kigondolt történet.
5. Csinosomdrága
Ezt a mesét nem ismertem korábban, illetve a téma ismerős, de a nevek nem voltak azok.
6. A kígyókirály gyűrűje
7. A rest macska: A tanítómesék kategóriájába tartozó történet.
8. A szamárrá változott barát
9. A palóc meg az egri nagytemplom
Igazi, önfeledt rácsodálkozás a templom kincseire és a szertartásra.
10. Az öreg halász és a nagyravágyó felesége
Szintén tanítómese, a mértéktelen nagyravágyás elnyeri büntetését.
11. Mátyás király meg az öreg ember: az okos (feladatmegoldó) mesék között is az egyik kedvencem.
12. Mátyás király meg az igazmondó juhász
13. Mátyás király és a székely ember lánya: szintén az okos lány a főszereplő.
14. Ludas Matyi az egyik kedvenc történetem Fazekas Mihály műve pedig igazi remekmű.
15. A koporsóba tett fiú
16. .A róka, a medve és a szegény ember
17. Az ördög kilenc kérdése
18. A rátóti csikótojás: Schwajda György: A rátóti legényanya című művében pazarul dolgozza fel ezt a történetet.
19. A hét holló: Ez a mese is ismert elátkozott fiúkkal és lányokkal egyaránt.
20. A háromágú tölgyfa tündére : Sok-sok hányattatás után teljesül be a tündérlány és a királyfi szerelme, mert mindig a boldogságuk útjában áll a boszorkány. Ebben a történetben is jelentős szerepe van a mesének.

8 hozzászólás
kaporszakall>!
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Egyik első gyermekkori meséskönyvem, a másik két nagy klasszikus (Benedek Elek és Arany László) mellett a harmadik jeles magyar gyűjtemény (Kriza János sajnos kiszorult a köztudatból, pedig az elsőség őt illetné).

Illyés megtartotta az egyszerű, élőbeszédszerű előadásmódot; mint azt az utószóban is elmondja, alig változtatott az eredeti szövegeken. Sikerült változatos, kevéssé redundáns meséskönyvet összeállítania, még ha a 'miszlikbe aprította az (n+1)-fejű sárkányt, aztán hazavitte a királykisasszonyt, és boldogan éltek, míg meg nem haltak' típus többször is előfordul.

Némelyik mesére több mint ötven év után is jól emlékeztem, Az égig érő fa vagy az Ilók és Mihók történetére ráadásul meglepően aprólékosan. Bár ma már Dunát lehet rekeszteni a legkülönbözőbb, gyakran kifejezetten kacifántos műmesékkel, úgy gondolom, a mai gyerekek számára is ezek a régi népmesekötetetek nyújthatják a mesevilág legjobb alapozó élményeit.

Illyés életművében is a javához számítom, de a csillagozásban – nem tagadom – van egy kis nosztalgia-faktor.

Coffee I>!
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Azért ennél a könyvnél felerősödtek a cenzúrázási hajlamaim, olvasás közben áthúztam grafittal félmondatokat, hogy ha a párom olvas a lányoknak, ő is kihagyja azokat. Majd később kiradírozom.
Egyébként igényes mesék, mi ezeket szeretjük.

Uzsonna >!
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Olvastam én ezt már korábban, a mostani olvasást felfüggesztem. De vissza fogok még térni ehhez a kötethez, mert vissza kell.
Nem gyermekkorom meséskönyve, én a „benedek-elek-meséken” nőttem fel, meg kell, hogy állapítsam az én „mese-szívem” örökké és elfogultan a Világszép nádszálkisasszony és társaira fog megdobbanni előbb. Tehát a félcsillag levonás erősen szubjektív!

5 hozzászólás
Kek P>!
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Tizenévesen olvastam először, ahányszor csak vendégségbe mentünk nagybátyámékhoz. Mert nekik megvolt – nekünk meg nem. S mivel eléggé untam az ott létet, a legelső volt, hogy levettem a polcról és elvonultam vele egy sarokba olvasni. Bosszantott, ha még nem lett vége egy-egy hosszabb mesének, mikor indulnunk kellett haza.
Nos, most felnőtt fejjel újraolvasva is sokra emlékeztem, sőt még arra is, hogy akkor azon bosszankodtam a legjobban, ha egy mese többől lett összevegyítve, s nemigen lettek összefésülve a különböző szálak, Illyés nem vette a fáradtságot, hogy kijavítsa e logikai bibiket. Persze a „rosszaságnak” csak most tudom az okát, akkor sehogy se értettem.

sztimi53>!
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Kedvenc volt. Van. Lesz. Szegény nagyapám… ha hetvenhétezer-hétszázhetvenhétszer nem olvasta fel nekem, akkor egyszer sem. Ezzel szerettem meg a meséket, és így közvetve az olvasást.

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

K_Kata99 P>!

– Hát mi ér annál is többet? – kérdezte a király.
A katona megnézte a király mellett az aranymívest, aki neki enni hordott, s azt felelte:
– Másodszor az, ha az embert megsegítik.
– És először? – kérdezte a király csodálkozva a furcsa válaszon.
A katona szeme most a királykisasszonyon állapodott meg. Ezt felelte:
– Először, ha az embert szívvel megszeretik.

A muzsikáló ezüstkecske

1 hozzászólás
K_Kata99 P>!

– No, nézd csak! – s abban a pillanatban olyan szép darutollas kalap feküdt az asztalon, hogy olyan tán még Kossuth Lajosnak sem volt.

A zöldszakállú király

K_Kata99 P>!

– Egyet mondok, kettő lesz belőle! Igaz, hogy Zoltán és Árpád hozták az aranyat és az ezüstöt, ami a legdrágább kincs a világon, Győző pedig a vasat. De viszont a vassal műveljük a földet, és azzal védjük a hazát. Éljen hát Győző, az új király!

Győző

Lahara IP>!

– …a disznókat a csűrbe! Miklós bát meg a disznóólba!

Erős János

Morn>!

A király úgy megharagudott, hogy a felesége ilyen tanácsot adott a szegény embernek, hogy rögtön bement a feleségéhez, ráripakodott, hogy eltakarodjék azonnal a házból, a nap meg ne süsse ott többet!
Azt mondta erre csöndesen az asszony, ismerve az ura hirtelen természetét:
– Nem bánom, elmegyek, akár tüstént, csak engedd meg, hogy amit legjobban szeretek s kedvelek, azt is elvihessem magammal!
Azt mondta erre a király:
– Azt jó szívvel megengedem.
Még aznap elköltözött az asszony egy kis házba, amelynek még üveg sem volt az ablakán, csak hártya. Tudta, hogy az urának olyan szokása van, hogy ha este lefekszik a paplanos ágyba, rögtön igen mélyen elalszik. Hát ahogy este lett, négy emberrel odament, a paplannak a négy szegét megfogatta, és elvitette a királyt is oda, ahova ő költözött, abba a hártyás ablakú házba. Mikor Mátyás király másnap megébredett, és látja, hogy alig lát ki az ablakon, azt mondja:
– Mi az? Hol vagyok? Ki merte ezt tenni velem?
Azt mondja csöndesen a királyné:
– Megengedted, hogy elvigyem magammal, amit legjobban szeretek; hát elhoztalak magammal!

Mátyás király és a székely ember lánya

bonnie9 P>!

Aztán elment a patikába, kiváltani az orvosságot.
A patikus nem tudta elolvasni az irkafirkát, de volt neki egy üveg ecetes vize; az olyan olvashatatlan receptekre abból szokott mérni.

51. oldal - Az együgyü csizmadia mint csodadoktor

1 hozzászólás
Morn>!

Hogy pocskondiázza, hogy becsmérli utca szeriben mindenütt, minden igaz ok nélkül, pedig ő maga teli van hibával, mint a rossz veteményeskert burjánnal.

390. oldal, Az ördög kilenc kérdése (Móra, 1966)

bonnie9 P>!

De hogy másodszor megcsókolta volna Árgyélus Tündérszép Ilonát, előbb tizenegyszer pofon vágta.

171. oldal - Tündérszép Ilona és Árgyélus

bonnie9 P>!

…három fia: Csinosomdrága, Hamisanpajkos, Széplegénymákos.

199. oldal

3 hozzászólás
olvasóbarát>!

Volt még valamire figyelmem. Ezeket a meséket mindenkor legjobban a gyermekek élvezték, de nem a gyermekek költöttél. Így nem egy fordulatukban a harag, a kegyetlenség, a bosszú, a kemény szóhasználat olyan elemei kerültek beléjük, amelyeket a felnőtt természetesnek érez, de amelyektől a gyerek megriadhat. A tapasztalat vezetett rá, hogy ezeket tompítsam, a lényeg megmásítása nélkül, ezúttal is. Illyés Gyula

Utószó

556. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sven Nordqvist: Findusz elköltözik
Zelk Zoltán: A három nyúl
Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék
Rotraut Susanne Berner: Őszi böngésző
Julia Donaldson: A majom mamája
A kis gyufaáruslány
Fésűs Éva: Az ezüst hegedű
József Attila: Altató
Bálint Ágnes: Mazsola
Michelle Knudsen: Oroszlán a könyvtárban