29. legjobb mese könyv a molyok értékelése alapján
!

Hetvenhét magyar népmese 244 csillagozás

Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese
Bookline · 3.999 Ft –15% 3.399 Ft
Könyvtár

„Ahogy ​mentem, mendegéltem, elmentem Pelegre, ott láttam jászolhoz kötözve a sok mesét, abból választottam ezt a legszebbiket. Hol volt, hol nem volt, még az Óperencián is túlnan volt, az üveghegyen innen volt, kidőlt, bedőlt kemencének egy csepp oldala se volt, teli volt kaláccsal, egy se volt benne. Hát hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy juhász…”- így kezdi egyik híres szép meséjét Illyés Gyula. És ő is, mint mesehőse, ment, mendegélt, meglátta jászolhoz kötözve a sok mesét. Felfigyelt rájuk, hazavitte őket, és a legszebb hetvenhét mesét el is mondta a gyerekeknek. Illyés Gyula költő. A már sokadik kiadásban megjelent könyv egyes darabjait úgy emelte át a magas irodalomba, hogy megőrizte a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék színes fordulatait, a magyar nép szellemét. Tündérmesékből, tréfás mesékből, Mátyás királyról szóló történetekből állt össze a kötet, mely a magyar könyvkiadás méltán legnépszerűbb műve, és Szántó Piroska 16 csillogóan szellemes, játékos, színes,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1953

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Budapest, 2014
556 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631196245 · Illusztrálta: Szántó Piroska
>!
Móra, Budapest, 2010
556 oldal · ISBN: 9789631187229 · Illusztrálta: Szántó Piroska
>!
Móra, Budapest, 2008
556 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631185164 · Illusztrálta: Szántó Piroska

15 további kiadás


Hirdetés

Kedvencelte 24

Most olvassa 10

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 23

Kölcsönkérné 1

Elcserélné vagy eladná


Kiemelt értékelések

+
>!
eme
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Egyik nagy kedvencem volt annak idején (ma is az). Meg is látszik szegényen. Ütött-kopott, picit foltos imitt-amott. Az első felét anno kifestősnek használtam még, aztán jobb belátásra tértem, és az olvasás mellett döntöttem. Mint minden újraolvasott meséskönyvvel, ezzel is nosztalgiáztam egy kicsit. Egy-egy mese olvasása közben a Regélőt (http://retronom.hu/node/9656) hallottam magamban. Másoknál a rajzfilmsorozat képei elevenedtek meg előttem. Épp a „borítóügy” idején olvastam a királykisasszony jegyeit ravaszul megleső legénykéről. Mozgolódott bennem a kisördög egy karcocska ügyében, de aztán lebeszéltem róla (magam). Közben meg azon morfondíroztam magamban, mi lenne ezzel a gyűjteménnyel az Óperenciás tengeren túl. Mennyi maradna belőle egy kis kiadós cenzúrázás után? Még a malac kurta farka sem, attól félek. Túl „bio” lenne ez nekik, ha létezik ilyen. Túl sok benne a kukac, meg egyéb szörnyűségek. Bár nem emlékszem, hogy engem valaha zavartak volna a ma már nem mesébe illőségek – karóba húzatás, szöges hordóba zárás, bicskák és egyéb fegyverek, erőszak, pajzánság és egyebek. Olyan életszagúak ezek a mesék. Életszagú problémákkal, gondokkal, bajokkal, örömekkel, okos, bátor és talpraesett hősökkel. Még a király sem más, csak egy mindenáron vőt kereső, jóságos és igazságos emberke, aki, ha nem érdemled meg a lányát, gondolkodás nélkül karóba húz. Mert megérdemled. Igaz, hőseinknek mindig sikerül megúszni a dolgot. (Figyeltétek, hogy itt még a kígyócskák is mind jóságosak? Azt hiszem, nincs az egész kötetben egyetlen gonosz kígyó sem. Csak segítő kis kígyók.)

Külön élvezet volt felfedezni egy-egy mese, motívum, történetrész forrását (legalábbis egy általam ismert másik variánsát) – itt a bibliai Mózes a kosárban, ott Odüsszeusz és a Küklopsz, vagy Hamupipőke és Andersen hattyúi. Néha a kötet meséi beszélgettek egymással egy-egy mozzanat feldolgozása révén (l. Mese Bruncik királyfiról és Vitéz János). Tetszett a változatosság, sokszínűség – az állatmeséktől a Mátyás király-történetekig, a székely góbé sületlenségeitől a tündérmesékig. Imádtam a nyelvezetét, fordulatait, elmés kacskaringóit, ízét-zamatát. Felnőtt fejjel olyan rétegeit tudtam értékelni, amelyeket gyerekként még biztosan nem. Határozottan megéri és megérdemli időnként elővenni és olvasgatni.

3 hozzászólás
+
>!
tgorsy
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Az összes „Olvasókönyvet” ki kellene dobni az általános iskolákban, és ezt adni a gyermekek kezébe. Kizárt dolog, h. ne szeretnék meg az olvasást.
Iskolai könyvtárosként bizonyítékom van rá.
Nem Illyés a lényeg, hanem a MESÉK.

18 hozzászólás
+
>!
olvasóbarát 
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Részleges újraolvasás volt, a népmesés kihívás teljesítése céljából, de nagyon jó volt elmerülni a mesék világában. Vannak olyan mesék, amelyeknek más feldolgozása jobban tetszett, pl. a Kacor király című verses feldolgozása. Több olyan mese is volt, amelyt korábban nem ismertem, vagy más szereplőkkel nevű dolgozták fel. Tetszettek a Mátyás király történeteket feldolgozó esetek, és a tanítómesék is. A 2008-ben megjelent kötet már a 21. kiadás volt, ebből is látszik a kötet és a mesék népszerűsége. Nagyon tetszettek Szántó Piroska szép rajzai is.

1. A kis gömböc: Klasszikus mese, gyerekkori emlék felidézése, egy kicsit félelmetes a minden bekapó gömböc.
2. Kacor király
Gyerekkoromban azt a változatot szerettem nagyon, amelyben verses formában volt benne a történet:
" –Várj egy kicsit, varjú pajtás,
Amíg tart egy szempillantás,
Hadd húzza fel kék nadrágját,
Aranysarkantyús csizmáját .”

3. Az égigérő fa: A kötet egyik leghosszabb meséje, számtalan próbatétel szerepel benne. A népmesék sok eleme megtalálható benne: királylány, sárkány, csodaló.
4. A muzsikáló ezüstkecske: számomra ismeretlen, jó kigondolt történet.
5. Csinosomdrága
Ezt a mesét nem ismertem korábban, illetve a téma ismerős, de a nevek nem voltak azok.
6. A kígyókirály gyűrűje
7. A rest macska: A tanítómesék kategóriájába tartozó történet.
8. A szamárrá változott barát
9. A palóc meg az egri nagytemplom
Igazi, önfeledt rácsodálkozás a templom kincseire és a szertartásra.
10. Az öreg halász és a nagyravágyó felesége
Szintén tanítómese, a mértéktelen nagyravágyás elnyeri büntetését.
11. Mátyás király meg az öreg ember: az okos (feladatmegoldó) mesék között is az egyik kedvencem.
12. Mátyás király meg az igazmondó juhász
13. Mátyás király és a székely ember lánya: szintén az okos lány a főszereplő.
14. Ludas Matyi az egyik kedvenc történetem Fazekas Mihály műve pedig igazi remekmű.
15. A koporsóba tett fiú
16. .A róka, a medve és a szegény ember
17. Az ördög kilenc kérdése
18. A rátóti csikótojás: Schwajda György: A rátóti legényanya című művében pazarul dolgozza fel ezt a történetet.
19. A hét holló: Ez a mese is ismert elátkozott fiúkkal és lányokkal egyaránt.
20. A háromágú tölgyfa tündére : Sok-sok hányattatás után teljesül be a tündérlány és a királyfi szerelme, mert mindig a boldogságuk útjában áll a boszorkány. Ebben a történetben is jelentős szerepe van a mesének.

8 hozzászólás
+
>!
Uzsonna
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Olvastam én ezt már korábban, a mostani olvasást felfüggesztem. De vissza fogok még térni ehhez a kötethez, mert vissza kell.
Nem gyermekkorom meséskönyve, én a „benedek-elek-meséken” nőttem fel, meg kell, hogy állapítsam az én „mese-szívem” örökké és elfogultan a Világszép nádszálkisasszony és társaira fog megdobbanni előbb. Tehát a félcsillag levonás erősen szubjektív!

5 hozzászólás
++
>!
sztimi53 P
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Kedvenc volt. Van. Lesz. Szegény nagyapám… ha hetvenhétezer-hétszázhetvenhétszer nem olvasta fel nekem, akkor egyszer sem. Ezzel szerettem meg a meséket, és így közvetve az olvasást.

6 hozzászólás
+
>!
Szimirza P
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Azt hiszem kötelező olvasmány kellene legyen, mert ezt a könyvet minél többször olvassa az ember, annál jobban megszereti. A gyerekek tanulhatnak belőle, könnyedén megszeretik az olvasást, annyira magával ragadóak a mesék. Csak ajánlani tudom !

+
>!
Mackólány
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Mi is lenne szebb, mint csodálatos, régi szép magyar nyelvünk?
Amikor a gyerekeim kicsik voltak, akkor is erre szoktattam őket, ma is emlegetik a sok szép mesét, amiket együtt olvastunk.
Mindig megmosolyogtatnak, valaki mindig pórul jár, és a legtöbb olyan igazi tanulsággal szolgál a végén, amit nem ártana bizony megjegyezni és néha-néha betartani.
Kedvencem A kis gömböc és a Fanyűvő, Vasgyúró, Hegyhengergető. Ez utóbbi a beszélő nevek miatt, ami még emlékezetesebbé teszi a meséket.
Én most is ezeket a meséket terjeszteném inkább, mint az üresfejű, hatszemű modern szörnyetegeket.

++
>!
Felixa P
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Ezek azok a mesék, amiket minden gyereknek hallani, olvasni kell. Én is az a generáció vagyok, aki ezeken a meséken nőtt fel, akinek felolvasták, majd később én olvastam őket. Rövid és hosszú mese, tündérmese, állatmese, tanmese; egyszóval minden, ami mese, az benne van. Változatos, élvezetes és sokszínű… Kell ennél több?


Népszerű idézetek

+
>!
Morn

A király úgy megharagudott, hogy a felesége ilyen tanácsot adott a szegény embernek, hogy rögtön bement a feleségéhez, ráripakodott, hogy eltakarodjék azonnal a házból, a nap meg ne süsse ott többet!
Azt mondta erre csöndesen az asszony, ismerve az ura hirtelen természetét:
– Nem bánom, elmegyek, akár tüstént, csak engedd meg, hogy amit legjobban szeretek s kedvelek, azt is elvihessem magammal!
Azt mondta erre a király:
– Azt jó szívvel megengedem.
Még aznap elköltözött az asszony egy kis házba, amelynek még üveg sem volt az ablakán, csak hártya. Tudta, hogy az urának olyan szokása van, hogy ha este lefekszik a paplanos ágyba, rögtön igen mélyen elalszik. Hát ahogy este lett, négy emberrel odament, a paplannak a négy szegét megfogatta, és elvitette a királyt is oda, ahova ő költözött, abba a hártyás ablakú házba. Mikor Mátyás király másnap megébredett, és látja, hogy alig lát ki az ablakon, azt mondja:
– Mi az? Hol vagyok? Ki merte ezt tenni velem?
Azt mondja csöndesen a királyné:
– Megengedted, hogy elvigyem magammal, amit legjobban szeretek; hát elhoztalak magammal!

Mátyás király és a székely ember lánya

+
>!
Lahara SP

– …a disznókat a csűrbe! Miklós bát meg a disznóólba!

Erős János

+
>!
bonnie9 P

Aztán elment a patikába, kiváltani az orvosságot.
A patikus nem tudta elolvasni az irkafirkát, de volt neki egy üveg ecetes vize; az olyan olvashatatlan receptekre abból szokott mérni.

51. oldal - Az együgyü csizmadia mint csodadoktor

1 hozzászólás
+
>!
bonnie9 P

…három fia: Csinosomdrága, Hamisanpajkos, Széplegénymákos.

199. oldal

3 hozzászólás
+
>!
bonnie9 P

De hogy másodszor megcsókolta volna Árgyélus Tündérszép Ilonát, előbb tizenegyszer pofon vágta.

171. oldal - Tündérszép Ilona és Árgyélus

+
>!
Morn

Hogy pocskondiázza, hogy becsmérli utca szeriben mindenütt, minden igaz ok nélkül, pedig ő maga teli van hibával, mint a rossz veteményeskert burjánnal.

Az ördög kilenc kérdése (Móra, 1966, 390.o.)

+
>!
olvasóbarát 

Volt még valamire figyelmem. Ezeket a meséket mindenkor legjobban a gyermekek élvezték, de nem a gyermekek költöttél. Így nem egy fordulatukban a harag, a kegyetlenség, a bosszú, a kemény szóhasználat olyan elemei kerültek beléjük, amelyeket a felnőtt természetesnek érez, de amelyektől a gyerek megriadhat. A tapasztalat vezetett rá, hogy ezeket tompítsam, a lényeg megmásítása nélkül, ezúttal is. Illyés Gyula

Utószó

556. oldal

+
>!
bonnie9 P

Tündérszép Ilona azt hitte, hogy csak játszanak vele, pofon vágta a lánypajtását.
De jött a másik, a harmadik, a negyedik, a tizenegyedik, de úgy jártak mind a tizenegyen, mint az első.

170. oldal - Tündérszép Ilona és Árgyélus

+
>!
anglee

A patakoknak az egyik felén tej folyt, a másik felén
meg tokaji bor. Egyszóval abban az országban ugyancsak mesés volt minden.

A repülő kastély


Hasonló könyvek címkék alapján

Benedek Elek: A kék liliom
Benedek Elek: A csúnya királyfi és a szép királykisasszony
Az elrabolt királykisasszony
A fortélyos öreg
Fülöp Lajos: Gyöngyöspatai népmesék
Luzsi Margó (szerk.): Mesélj nekem sárkányokról és ördögökről
Sárosi Károly – Jódal Rózsa (szerk.): Vasfia sárkány
Luzsi Margó (szerk.): Mesélj nekem tündérekről és boszorkányokról
Nagy Zoltán – Nagy Ilona (szerk.): Az ikertündérek
Benedek Elek: Szélike királykisasszony