Fáklyaláng 9 csillagozás

Illyés Gyula: Fáklyaláng Illyés Gyula: Fáklyaláng Illyés Gyula: Fáklyaláng Illyés Gyula: Fáklyaláng Illyés Gyula: Fáklyaláng Illyés Gyula: Fáklyaláng

1952-ben ​mutatta be először a Nemzeti Színház Illyés Gyula Fáklyaláng-ját, az 1848-as magyar szabadságharc egyik válságos szakaszáról szóló drámáját. A mű nagy sikere ellenére Illyés 1967-ben átdolgozta a drámát, s az átdolgozás indokairól így vall: „Nem tartozom azok közé az írók közé, akik végérvényesnek tekintik a művet, s nem tűrik a változtatást. Egy művészi alkotáson alkotója szemével nézve – tíz vagy húsz év múlva is akadhat javítani való. Ezt tettem meg most… A »régi« Fáklyaláng első felvonásában sok volt a »történelmi lecke«; ezek a gondolatok most, szeretném remélni, hogy a darab javára, színpadszerűbbé, drámaibbá változtak.”
Az átdolgozás elsősorban Kossuth és Görgey jellemét, politikai felfogását és történelmi szerepét tette plasztikusabbá. Illyés még drámaibb hangsúlyt adott a magyar szabadságharc egyik legfontosabb dátumának, 1849. augusztus kilencedikének; ezen a napon adta át a hatalmat Kossuth Görgeynek, ezen a napon dőlt el hosszú időre Magyarország és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1953

>!
Kriterion, Budapest, 1973
102 oldal
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1970
88 oldal · puhatáblás
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1968
114 oldal

2 további kiadás


Kedvencelte 2

Várólistára tette 9


Kiemelt értékelések

gyuszi64>!
Illyés Gyula: Fáklyaláng

2021/18. otthoni polc, 2/8 korábbi értékelés

Ajjaj.
Van ez a drámaíró-átok, a történelmi drámahelyzetek elfogult, vagy jobb szóval egyoldalú ábrázolása. Piszok nehéz ezt a szerzőnek elkerülni (mintegy harminc kedvenc drámám van a polcon, és talán csak 3-4 történelmi van közöttük, szóval lehet, hogy velem van a baj), de tényleg azt hittem, kb. a mű kétharmadáig, hogy Illyésnek ez sikerül.
Nem sikerült.

Az alaphelyzet tényleg drámai, két nagy tehetségű személy, Görgey és Kossuth elveinek ütközése. És sokáig működött a kibontás, rendkívül jó például a társadalmi környezet ábrázolása, a személyi konfliktusok begyűrűzése. Vagy a kerettörténet – őszintén szólva nálam ez húzza fel 3/4 csillagra a művet.

A szerző szépen összeszedegette a tényeket, a körülményeket, és a Kossuth-Görgey párbeszéd elejéig élveztem is a történetet, de utána számomra sajnos félresiklott a mű.
Érdekes még látni, mit húztak ki a szövegből az előadásokon, vagy összehasonlítani az eredeti és az átdolgozott befejezést, de ennyi.

Az erkölcsi alapkérdésre (ami persze lehet, hogy csak az enyém) nem igazán kaptunk választ. Arról van szó, hogy egy nagyon tehetséges, 30 évesen beérkezett ember letette a fegyvert, további 60 évig, 90 éves koráig kertészkedett a száműzetésben, a bécsi udvartól járadékot kapott – miközben a közvetlen beosztottjait kivégezték. Az igazi dráma valahol itt van, a 30 és 90 év között.
Úgy hírlik, Németh László megírta az ellendrámát (Az áruló), kíváncsi vagyok rá.

2 hozzászólás
Dana>!
Illyés Gyula: Fáklyaláng

A két felvonásos (+ utójáték) dráma középpontjában a lánglelkű, erősen romanticizált Kossuth és a heves, csapongó, katona-ember Görgey polémiája áll a világosi fegyverletétel előtt három nappal. Az egész drámát borzasztó feszültség hatja át, összecsap eszme és gyakorlat, ideál és szűklátókörűség, szenvedély és borúlátás – az utóhang pedig Kossuthnak ad igazat a népet képviselő Józsa szájával, s bár ez a megoldás nekem kissé czukros, a darab szerintem érdekfeszítő és aktuális.


Népszerű idézetek

Wilsonné>!

A „miniszter” szó azt jelenti magyarul: „szolga”. Azért vagyunk miniszterek, hogy az igazságot politikusan szolgáljuk. (CSÁNYI)


Hasonló könyvek címkék alapján

Spiró György: Honderű
Márai Sándor: Kaland
Molnár Ferenc: Színművek
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom
Örkény István: Tóték (színdarab)
Székely Csaba: Bányavidék
Örkény István: Pisti a vérzivatarban
Szabó Magda: A macskák szerdája
Molnár Ferenc: Liliom / Az üvegcipő / Játék a kastélyban