Végek ​dicsérete 9 csillagozás

Magyar végvárak
Illés György: Végek dicsérete

Gondold csak el, milyen nagy idő 150 év! Ennyi ideig bitorolta a török Magyarország földjét. 150 évig tartó szakadatlan küzdelem volt tehát az ország legnagyobb részének a sorsa. Ennek a küzdelemnek legfontosabb helyszíneit a végvárak adták, melyeket mi többnyire csak romokban láthatunk. Kőszeg, Temesvár, Eger, Drégely, Szolnok, SZigetvár – mind-mind a magyar történelemnek egy-egy dicsőséges lapját jelentik.
Hiszen még akkor is fontos feladatott teljesítettek végváraink, ha a túlerővel szemben végül is elestek. A korabeli keresztény Európa a kereszténység védőbástyáinak nevezte őket.
Ebben a könyvben tizennégy várról olvashattok, amelyeknek sorsa véres várostrom, néha árulás, de legtöbbször a halállal megpecsételt hősiesség volt. Forgasd lapjait tisztelettel, és ha ezek után meglátogatod a várromot, gondolj szeretettel a könyvből megismert hős katonákra.

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Budapest, 1985
106 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631141209

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Hunyadi János

Helyszínek népszerűség szerint

Nándorfehérvár


Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Illés György: Végek dicsérete

Illés György Végek dicsérete című könyve – melyet van szerencsém elsőként értékelni – pontosan azt adja, amit a címe ígér. Először bemutatja röviden a magyarországi végvárak kialakulását, szerepüket a középkori, történelmi idők során, majd Nándorfehérvártól Buda felszabadulásáig azokat a győztes és vesztes várostromokat, amelyeket a török hadakkal a magyarok vívtak. Diadalmas és hősiesen reménytelen küzdelmek sora ez. Belekeveredik ebbe a XI. századi Búvár-Kund történet is Pozsony okán, vagy Kőszeg 1944-es nyilas időszaka is, de főként az a mondanivaló, hogy a végvárak óriási küzdelmek során, hatalmas magyar véráldozatokkal felfogták a keletről érkező nyomást, s különösen a Hunyadiak idején győztesen álltak ellen a hatalmas túlerőnek. S amikor vesztettek, akkor elérték céljukat azzal, hogy megállították a muszlim terjeszkedést, a kereszténység által uralt területek szélén, a fejlettebb Nyugat határvonalán. Nem tudom igazán felmérni, hogy a magyarok ezen tettei által elhárított veszélyt, s magukat a tetteket mennyire és hogyan honorálták mai nyugati barátaink egykori elei, de volna fogadásom…
Belgrád, Pozsony, Rékavár, Kőszeg, Szigetvár, Buda, Temesvár, Drégely, Szolnok, Csobánc, s folytathatnánk a sort, történetei, mondái kerültek a kötetbe. Jól mutatják hol gondolkodtak stratégiailag jövőbelátóan a magyar döntéshozók(pl. Jurisich), s hol hibázott az egykori vezető osztály(Dózsa-felkelés).
Aki érdeklődik a történelem iránt, annak bátran ajánlható ez a munka – különösen, ha fiatal!

22 hozzászólás
András_József_Tóth>!
Illés György: Végek dicsérete

Jobban tettszett, mint a sorozat első kötete. Mivel minden várnál csak egy jelentősebb esemény volt (ugye a törökök ostroma), bővebben ki lettek fejtve a történetek és több újdonság is akadt számomra. Nyelvezete, stílusa miatt azonban ez a könyv is elsősorban a diákoknak íródott.


Népszerű idézetek

Bla IP>!

A végvárak akkor is fontos feladatot teljesítettek, ha a túlerővel szemben végül elestek. Föltartóztatták az ellenséget…A korabeli keresztény Európa ezért nevezte végvárainkat a „kereszténység védőbástyái”-nak.

7. oldal

Bla IP>!

A tatárjárás bebizonyította, hogy a nomád lovascsapatok támadásának csak a kővárak tudnak eredményesen ellenállni. Ezért indult meg Magyarországon a tatárjárás után, IV. Béla király irányításával a nagyarányú várépítés.

5. oldal

Bla IP>!

Amikor feltalálták a puskaport, és kifejlesztették a tűzfegyvereket – ágyúkat, puskákat – a régi várakat korszerűsíteni kellett. A magas vártornyok és vékony falak nem tudtak ellenállni az ágyuk tüzének. A szűk helyiségek és keskeny falak pedig nem voltak alkalmasak ágyúk elhelyezésére.

5. oldal

Bla IP>!

Magyarország várai különösen a török elleni harcokban jutottak nagy szerephez. Az 1400-as évek elején a magyar végvárak még a Duna, a Száva mentán helyezkedtek el. A XV. század legnagyobb várostromát 1456-ban Nándorfehérvárnál vívták, ahol Hunyadi János vezetésével a magyarok győztek. Amikor 1541-ben Budavár elesett, Ferdinánd király egy új védővonal kiépítését rendelte el. Ez az Adriai-tengerparttól indult ki, áthaladt Horvátországon, a Balatonra támaszkodva átszelte a Dunántúlt, Győrnél áttért a Duna bal partjára, majd általában az Alföld peremén haladt tovább.

7. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1456 · 1541 · Hunyadi János · Nándorfehérvár
Bla IP>!

A török elleni védelem költségeihez hozzájárultak a Habsburg -birodalom más népei, osztrákok, csehek, de a legsúlyosabb áldozatot vérben és emberéletben mégis a hazájukat védő magyarországi népek hozták, hiszen az ország nagy része hadszíntérré vált. Óriási áldozatok árán sikerült megállítani a török terjeszkedését Bécs és Nyugat felé. Az élet is folyhatott tovább a végvári vonal mögötti maradék Magyarországon.

10. oldal

Bla IP>!

Nándorfehérvár diadalmas helytállása után hosszú ideig nem támadott újra a török. Magyarország fellélegezhetett. Több, mint két emberöltővel később azonban Néndorfehérvár elesett. Nem volt több Hunyadi, nem voltak népfelkelők, hogy védelmezzék. A magyar nemesség 1514-ben a Dózsa mellé állt jobbágyokat, akik pedig eleinte keresztes háborút akartak a török ellen, megtizedelte, karóba húzatta, keresztre feszítette. Ezután egyenes úton következett Mohács, függetlenségünk évszázados sírja…

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nándorfehérvár

Hasonló könyvek címkék alapján

Dercsényi Balázs – Kaiser Ottó – Koppány Tibor: Magyar várak
Buzás Gergely: A királyok Visegrádja
Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak
Csoma Mózes: Koreai csaták és harcosok
Nemere István: Magyar várak
Takács Imre: A francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában
Németh Zsolt: A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai II.
Tenigl-Takács László: India története
Ecsedy Ildikó: Kínai császárok és alattvalók
Anderle Ádám: Spanyolország története