Fel, ​fel, vitézek! 8 csillagozás

A Rákóczi szabadságharc és az 1848-49-es szabadságharc várai
Illés György: Fel, fel, vitézek!

A török kiűzése után nem volt szükség többé a magyar várakra. Hadászati értküket elveszítették, komoly harcokra alkalmatlanok voltak. De a Habsburgok attól is féltek, hogy „rebellis magyar elemek” menedékéül szolgálhatnak. Elpusztításukat 1699-ben határozták el Bécsben. Lebontásuk 1700 és 1703 között meg is történt. Ám a magyar történelem még kétszer fontos szerephez juttatta a várakat: a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-as szabadságharcban újra harcok, ostromok színhelyei lettek. Jogosan féltek hát a Habsburgok Sárospataktól, Simontornyától, Siklóstól, Budától, Komáromtól. A várháborúk utolsó felvonásának jelenetei itt játszódtak, hogy aztán Arad tegyen pontot az újra és újra jelentkező szabadságküzdelmek végére. A magyar várak történetének harmadik könyve megidési az egykori harcokat, e küzdelmek név szerint ismert vagy névtelen hőseit.

>!
Móra, Budapest, 1986
108 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631150860

Kiemelt értékelések

András_József_Tóth>!
Illés György: Fel, fel, vitézek!

Illés György: Fel, fel, vitézek! A Rákóczi szabadságharc és az 1848-49-es szabadságharc várai

Tetszett, hogy nem csak ismertette a kuruc kori legendákat, hanem egyben bebizonyította, miért nem lehettek igazak. Azon viszont meglepődtem, hogy a szocializmus idején az író elragadtatva, és nem elmarasztalva fogalmazott II. Rákócszi Ferenc pazar(ló) udvartartásáról. Mivel számottevő várostrom kevés volt a két szabadságharc idején, a fejezetek inkább egy-egy történelmi személy bemutatására szorítkoztak. Annak viszont örültem, hogy a korábbi kötetekkel szemben itt mintha több szó esett volna a műemlékvédelemről, várak renoválásáról.
Összességében egész jó kis sorozat volt, habár a várakról nem hiszem, hogy többet szeretnék olvasni, hazánk történelmének további megismeréséhez kedvet adott. Biztos, hogy találunk aktuálisabb (86 óta több romot is helyreállítottak), és főleg színesebb könyvet a témában, de a fiatalságnak szánt stílusa miatt történelmi olvasókönyként még ma is használható.


Hasonló könyvek címkék alapján

Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak
Nemere István: Magyar várak
Dercsényi Balázs – Kaiser Ottó – Koppány Tibor: Magyar várak
Buzás Gergely: A királyok Visegrádja
Kordos Szabolcs: Egy város titkai
Sugár István: Az egri vár és viadala
Csorba Csaba: Legendás váraink
Terei György – Nováki Gyula – Mráv Zsolt – Feld István – Sárközy Sebestyén: Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
Hajnal István: Az újkor története
Csorba Csaba: Rejtélyes váraink