Mestereim, ​barátaim, szerelmeim I–II. 1 csillagozás

Illés Endre: Mestereim, barátaim, szerelmeim I–II. Illés Endre: Mestereim, barátaim, szerelmeim I–II.

Izgalmas ​szellemi kalandozásra invitál Illés Endre esszégyűjteménye. A „helyszín”: a magyar és világirodalom tájai, a „szereplők”: a mesterek, barátok, szerelmek – költők, írók, festők, zeneszerzők. „Hogy a legfontosabbat elmondjam ezekről az írásokról, Odüsszeusz tapasztalatát kell idéznem. Az ő kalandját a tizenegyedik énekben, abban az éjszakai világban, melyben az ember az elmúlttal és a jövővel találkozik. Az árnyakat hiába kérleljük mézzel, borral, fehér liszttel – némák maradnak. Csak a vértől szólalnak meg. Vérrel kell kínálni minden árnyat, hogy életre keljen, lüktessen a szíve, és kimondja a magáét” – vallja a kötet bevezetőjében az író. A „gellérthegyi éjszakák csendjében” visszatérő „árnyakat” megidézőjük, „oxigént adó vérrel”, jelenlétével, elnyomhatatlan érzelmeivel, a szeretet és az indulat szavaival szólaltatja meg. A holtak megelevenednek, a szobrok életre kelnek, személyes ismerősökké válnak: „A sebezhetetlen” Bartók Béla, Bölöni „György az úrmagyar”, Tersánszky… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1979

>!
Magvető, Budapest, 1983
1264 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632718461
>!
Magvető, Budapest, 1979
1172 oldal · ISBN: 9632719802

Enciklopédia 49

Szereplők népszerűség szerint

Ady Endre · Mikszáth Kálmán · Berzsenyi Dániel · Móricz Zsigmond · Stendhal


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Egyre több a könyvem, egyre kevesebb az időm.
Már legalább húsz éve, hogy nem olvastam Dickenst, legalább tizenöt éve, hogy nem lapoztam bele Andersenbe. Hogy szerettem valamikor Fromentin Dominique-ját, Marcus Aureliust, Dosztojevszkij nagy regényét, a Félkegyelmű-t, Carl Sternheim és Henry Beque keserű, gúnyos drámáit, s tíz éve hagyom porosodni őket a polcon. És ugyanígy vagyok Ùjfalvy Sándorral vagy Tolnai Lajossal, Reviczkyvel és Cholnoky Viktorral – de miért áruljam el a teljes névsort?

2. köetet - 259. oldal

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
1 hozzászólás
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Milyen nehéz nagybeteget látogatni. Ellenszenves a könnyed, erőszakolt vidámság is, és ellenszenves a megnyúlt, részvétteljes, megpuhult arc is. Milyen nehéz, a legnehezebb volt a nagybeteg Babitsot látogatni, 1941 nyarán. Dúlt, égő, barna szemébe nézni, s tudni, a legnagyobb, az elviselhetetlen fájdalmakra sincs többé hangja, semmilyen hangja sincs – és fájdalmait csak a szem közvetíti a világba.

2. kötet - 65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1941 · Babits Mihály
Sándor_Langer_Pudingman P>!

A Nagyon fáj, József Attila utolsó verseskönyve mindössze hatszázötven példányban jelent meg, s ebből a lesújtóan kevés kötetből is csak néhányat sikerült eladni harminc évvel ezelőtt, 1937 könyvnapján. „Fogy a könyvem?” – kérdezte aggódva a költö. Kiadója már várta a kérdést, s előzőleg száz példányt eldugott, mintha megvették volna. De József Attila véletlenül megtalálta a száz példányt, s mindent megértett. Megértette, hogy szánalomból, szeretettel megcsalták. „Elmegyek – mondta még aznap este barátainak. – Én nem vagyok író, még költő sem vagyok. Én mindenképpen csak haszontalan és felesleges vagyok.”
A történet és a zárómondat olyan feszült és telített, mint József Attila utolsó versei. Olyan tragikus, mint a halála előtt írt töredék: „Drága barátaim, kik gondoltok még a bolonddal, nektek írok most innen…” Talán nem kell folytatnom. Ugye, ismered a következő sorokat is, kedves olvasó.

2. kötet - 469. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1937 · József Attila
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Berzsenyi Dániel

Hogyan jelentkezik egy költő?
Berzsenyi úgy, hogy egyszerre hetvenhat verssel, majdnem teljes életművével mutatkozik be a kortársaknak. Már együtt a kötet, Kazinczy javítgatja, költök és kritikusok izgatottan olvassák, már nyomdász és a nyomtatáshoz pénz is akadna; de valami még hiányzik. És 1810-ben Berzsenyi végre Pestre utazik a „Portraitmahler”-hez. Ekkor jut túl először Sopronon. De elégedetlen lehetett a képpel, mert 1812-ben Bécsben keres fel egy rézmetszőt. Száz-százötven évvel ezelőtt verseskönyvből nem maradhatott el a költő arcképe.

62. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1810 · 1812 · Bécs · Berzsenyi Dániel · Pest · Sopron
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Halála után előkerült Karinthy néhány notesze. Ide jegyezte fel legelőször ötleteit, az első villanást. Ha valamelyiket megírta, nyomban áthúzta. De ami megmaradt: az is csupa kibontatlan, ragyogó ígéret.
Egyik ilyen jegyzete: „A humor – a teljes igazság.”

2. kötet - 207. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Karinthy Frigyes
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Ahányszor Nagy Lajost olvasom, baráti beszélgetésekben alakja, hangja, gyanakvó, faggató szeme életre kel bennem, mindannyiszor Illyés Gyula szavaira kell gondolnom. Mert senki nem jellemezte őt hívebben, tömörebben, mint Illyés, még a friss megrendülésben, a halálát követő héten, búcsúztatójában. Ezt írta róla: "Nagy Lajos igazságtalanságba született, igazságtalanságban nevelkedett, de ő maga mindig az igazságra törekedett, mégpedig az igazságra való törekvés legveszélyesebb módján – az igazság kimondásával.

2. kötet - 127. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Illyés Gyula
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Nem tudom Szép Ernőt szebben és hívebben megidézni, az írásait, a lényét, mint ha rögtön az ő mondataihoz folyamodom. Közösen gondoztuk utolsó könyvét, itt írja egyik novellájában, vallomásként, első személyben: „A fájdalom lehurcolkodott a szívembe, és ott öröklakást kapott.”

2. kötet - 144. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szép Ernő
Sándor_Langer_Pudingman P>!

De a legmelegebb Ady szava: „Abban a kis szabadcsapatban, mely Magyarországon egy szebb és jobb jövőért harcol, ebben a szép, reformáló harcban – kevés a nő. És azok között is sok a Cleopatra, a Sappho, a szerepet játszó nők, a Júliák. De Lesznai Anna a társ, az igazi társ, és nemcsak társ, hanem bátor ember is. Bátor harcostárs. Az emberségével, a bátorságával ugyanazért harcol, mint a férfitársak, de a maga asszonyi érzéseivel.”

2. kötet - 179. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ady Endre · Lesznai Anna
Sándor_Langer_Pudingman P>!

„Gézcsók” – írta a hangját vesztett, haldokló Kosztolányi egy papírszeletre üdvözlésként, véres, elkínzó műtétek között. Leírta ezt a kegyetlen, kificamodott szójátékot, mert a halál torkában sem tudott lemondani a játék zsongító, fájdalmakat feledtető öröméről.

2. kötet - 173. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kosztolányi Dezső
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Gyilkossága és öngyilkossága előtt konokul már csak önmagával tudott foglalkozni. Pénelopé-szerűen egyre írja és egyre szétfejti naplóit. Ezekben a naplószerű feljegyzésekben vissza-visszatér egy Kosztolányi-vershez – a szavait, a sorait régen elfelejtette, de a tartalom és a dallam tisztán él benne.
Ezt idézi minduntalan:

Most úgy szeretnék egy párnát keresni,
csak oly kicsit, mint egy kislány-kebel,
vagy még inkább a földre arccal esni,
és elfeledni mindent, csendben, el.

2. kötet - 226. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Csáth Géza

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Hamvas Béla: Silentium / Titkos jegyzőkönyv / Unicornis
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós művei
Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
Bernáth István: Skandináv mitológia
Jászberényi Sándor: Tíz év háború
Hamvas Béla: Fák
Gárdonyi Géza: Mai csodák
Nádasdy Ádám: A csökkenő költőiség
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban
Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek