Izgalmas szellemi kalandozásra invitál Illés Endre esszégyűjteménye. A „helyszín”: a magyar és világirodalom tájai, a „szereplők”: a mesterek, barátok, szerelmek – költők, írók, festők, zeneszerzők. „Hogy a legfontosabbat elmondjam ezekről az írásokról, Odüsszeusz tapasztalatát kell idéznem. Az ő kalandját a tizenegyedik énekben, abban az éjszakai világban, melyben az ember az elmúlttal és a jövővel találkozik. Az árnyakat hiába kérleljük mézzel, borral, fehér liszttel – némák maradnak. Csak a vértől szólalnak meg. Vérrel kell kínálni minden árnyat, hogy életre keljen, lüktessen a szíve, és kimondja a magáét” – vallja a kötet bevezetőjében az író. A „gellérthegyi éjszakák csendjében” visszatérő „árnyakat” megidézőjük, „oxigént adó vérrel”, jelenlétével, elnyomhatatlan érzelmeivel, a szeretet és az indulat szavaival szólaltatja meg. A holtak megelevenednek, a szobrok életre kelnek, személyes ismerősökké válnak: „A sebezhetetlen” Bartók Béla, Bölöni „György az úrmagyar”, Tersánszky… (tovább)
Mestereim, barátaim, szerelmeim I–II. 1 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1979
Enciklopédia 49
Szereplők népszerűség szerint
Ady Endre · Mikszáth Kálmán · Berzsenyi Dániel · Móricz Zsigmond · Stendhal
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 1
Népszerű idézetek
Egyre több a könyvem, egyre kevesebb az időm.
Már legalább húsz éve, hogy nem olvastam Dickenst, legalább tizenöt éve, hogy nem lapoztam bele Andersenbe. Hogy szerettem valamikor Fromentin Dominique-ját, Marcus Aureliust, Dosztojevszkij nagy regényét, a Félkegyelmű-t, Carl Sternheim és Henry Beque keserű, gúnyos drámáit, s tíz éve hagyom porosodni őket a polcon. És ugyanígy vagyok Ùjfalvy Sándorral vagy Tolnai Lajossal, Reviczkyvel és Cholnoky Viktorral – de miért áruljam el a teljes névsort?
2. köetet - 259. oldal
Milyen nehéz nagybeteget látogatni. Ellenszenves a könnyed, erőszakolt vidámság is, és ellenszenves a megnyúlt, részvétteljes, megpuhult arc is. Milyen nehéz, a legnehezebb volt a nagybeteg Babitsot látogatni, 1941 nyarán. Dúlt, égő, barna szemébe nézni, s tudni, a legnagyobb, az elviselhetetlen fájdalmakra sincs többé hangja, semmilyen hangja sincs – és fájdalmait csak a szem közvetíti a világba.
2. kötet - 65. oldal
A Nagyon fáj, József Attila utolsó verseskönyve mindössze hatszázötven példányban jelent meg, s ebből a lesújtóan kevés kötetből is csak néhányat sikerült eladni harminc évvel ezelőtt, 1937 könyvnapján. „Fogy a könyvem?” – kérdezte aggódva a költö. Kiadója már várta a kérdést, s előzőleg száz példányt eldugott, mintha megvették volna. De József Attila véletlenül megtalálta a száz példányt, s mindent megértett. Megértette, hogy szánalomból, szeretettel megcsalták. „Elmegyek – mondta még aznap este barátainak. – Én nem vagyok író, még költő sem vagyok. Én mindenképpen csak haszontalan és felesleges vagyok.”
A történet és a zárómondat olyan feszült és telített, mint József Attila utolsó versei. Olyan tragikus, mint a halála előtt írt töredék: „Drága barátaim, kik gondoltok még a bolonddal, nektek írok most innen…” Talán nem kell folytatnom. Ugye, ismered a következő sorokat is, kedves olvasó.
2. kötet - 469. oldal
Berzsenyi Dániel
Hogyan jelentkezik egy költő?
Berzsenyi úgy, hogy egyszerre hetvenhat verssel, majdnem teljes életművével mutatkozik be a kortársaknak. Már együtt a kötet, Kazinczy javítgatja, költök és kritikusok izgatottan olvassák, már nyomdász és a nyomtatáshoz pénz is akadna; de valami még hiányzik. És 1810-ben Berzsenyi végre Pestre utazik a „Portraitmahler”-hez. Ekkor jut túl először Sopronon. De elégedetlen lehetett a képpel, mert 1812-ben Bécsben keres fel egy rézmetszőt. Száz-százötven évvel ezelőtt verseskönyvből nem maradhatott el a költő arcképe.
62. oldal
Halála után előkerült Karinthy néhány notesze. Ide jegyezte fel legelőször ötleteit, az első villanást. Ha valamelyiket megírta, nyomban áthúzta. De ami megmaradt: az is csupa kibontatlan, ragyogó ígéret.
Egyik ilyen jegyzete: „A humor – a teljes igazság.”
2. kötet - 207. oldal
Ahányszor Nagy Lajost olvasom, baráti beszélgetésekben alakja, hangja, gyanakvó, faggató szeme életre kel bennem, mindannyiszor Illyés Gyula szavaira kell gondolnom. Mert senki nem jellemezte őt hívebben, tömörebben, mint Illyés, még a friss megrendülésben, a halálát követő héten, búcsúztatójában. Ezt írta róla: "Nagy Lajos igazságtalanságba született, igazságtalanságban nevelkedett, de ő maga mindig az igazságra törekedett, mégpedig az igazságra való törekvés legveszélyesebb módján – az igazság kimondásával.
2. kötet - 127. oldal
Nem tudom Szép Ernőt szebben és hívebben megidézni, az írásait, a lényét, mint ha rögtön az ő mondataihoz folyamodom. Közösen gondoztuk utolsó könyvét, itt írja egyik novellájában, vallomásként, első személyben: „A fájdalom lehurcolkodott a szívembe, és ott öröklakást kapott.”
2. kötet - 144. oldal
De a legmelegebb Ady szava: „Abban a kis szabadcsapatban, mely Magyarországon egy szebb és jobb jövőért harcol, ebben a szép, reformáló harcban – kevés a nő. És azok között is sok a Cleopatra, a Sappho, a szerepet játszó nők, a Júliák. De Lesznai Anna a társ, az igazi társ, és nemcsak társ, hanem bátor ember is. Bátor harcostárs. Az emberségével, a bátorságával ugyanazért harcol, mint a férfitársak, de a maga asszonyi érzéseivel.”
2. kötet - 179. oldal
„Gézcsók” – írta a hangját vesztett, haldokló Kosztolányi egy papírszeletre üdvözlésként, véres, elkínzó műtétek között. Leírta ezt a kegyetlen, kificamodott szójátékot, mert a halál torkában sem tudott lemondani a játék zsongító, fájdalmakat feledtető öröméről.
2. kötet - 173. oldal
Gyilkossága és öngyilkossága előtt konokul már csak önmagával tudott foglalkozni. Pénelopé-szerűen egyre írja és egyre szétfejti naplóit. Ezekben a naplószerű feljegyzésekben vissza-visszatér egy Kosztolányi-vershez – a szavait, a sorait régen elfelejtette, de a tartalom és a dallam tisztán él benne.
Ezt idézi minduntalan:
Most úgy szeretnék egy párnát keresni,
csak oly kicsit, mint egy kislány-kebel,
vagy még inkább a földre arccal esni,
és elfeledni mindent, csendben, el.
2. kötet - 226. oldal
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Hamvas Béla: Silentium / Titkos jegyzőkönyv / Unicornis 97% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Radnóti Miklós művei 98% ·
Összehasonlítás - Faludy György: Jegyzetek a kor margójára 98% ·
Összehasonlítás - Bernáth István: Skandináv mitológia 95% ·
Összehasonlítás - Jászberényi Sándor: Tíz év háború 99% ·
Összehasonlítás - Hamvas Béla: Fák 99% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Mai csodák 96% ·
Összehasonlítás - Nádasdy Ádám: A csökkenő költőiség 98% ·
Összehasonlítás - Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban 94% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek 94% ·
Összehasonlítás