Nor ​vakációja 94% 52 csillagozás

Igazi nyári olvasmány!

Nort a szülei lepasszolják nyárra a nagyszülőkhöz vidékre, amihez semmi kedve, de ahogy lenni szokott barátokra talál, és együtt kalandoznak a nyári szünetben.

A történet fantasy világban játszódik, ahol minden gyereknek van valami képessége, amit még a fantáziájuk pluszba megszínesít. A képregényben feltűnnek sárkányok, tündérek, szirének és törpék. A történet végén kapunk egy kis segítséget a fordítótól, amiből kiderül, hogy a gyerekek nevei az eredeti román szövegben többletjelentéssel bírnak, és Jumurdzsák a kis sárkány a kedvünkért lett átnevezve.

A gyerekek jelleme és típusa is nagyon különböző, nincs konkrétan minden megnevezve, de a rajzolásból és a nevekből ki lehet találni, hogy Nor román kisfiú, Skai cigány kislány, Laci székely kisfiú és Amnar arab kislány. Mindannyian más családi háttérrel rendelkeznek, de most nyáron egy csapatot alkotnak. A rajzolása és a színei is nagyon aranyos és kedves.

A tavalyi évem kedvenc képregénye volt a Vizitündér (ami szintén Maria Surducan nevéhez kapcsolódik), és bár még nincs vége az évnek, de meg merem kockáztatni, hogy a Nor benne lesz a top háromban, annak ellenére, hogy nem én vagyok a célközönség.

Számomra nagyon nosztalgikus volt ez a képregény, visszahozta az Erdélyben (inkább Partiumban) töltött nyarakat, emellett nagyon jól szórakoztam, mert nem elég, hogy írtó aranyos az egész, még vicces is! Annyira örülök, hogy egyre több ehhez hasonló képregény jelenik meg hazánkban is!

Ajánlom mindenkinek, aki egy kis könnyed és vicces kikapcsolódásra vágyik!

A képregény 6 éves kortól bármeddig fogyasztható.

Eredetileg csak úgy mellékesen volt ez a képregény a radaromon – valami, amit megveszek az unokahúgomnak, és amit esetleg amúgy elolvasok.

Nos.

Az idei kedvenc képregényeim listáján biztosan rajta lesz ez a kötet. Teljesen balról kapott el, de tö-ké-le-tes. Nyilvánvalóan nem én vagyok a célközönsége, de annyira kedves, szívhez szóló és bájos, hogy akármeddig tudtam volna olvasni még. A gyerekek különleges képességei fergetegesek és hát JUMURDZSÁK. Mire van még szükséged egy kissárkányon kívül, akit Jumurdzsáknak hívnak? Őszintén kérdezem.

Történetünk szerint Nort a szülei vidéken hagyják nagymaminál és nagypapinál. Aztán előrelátóan véletlenül kiveszik a táskájából a konzoltöltőjét is, így főszereplőnk sajnos a szabadba kényszerül (szörnyű, de tényleg), ahol felhőket kell legeltetnie. Ugyanis a családja minden tagja tudja irányítani a felhőket. Ezen felül szert tesz egy barátra, aki a bogáncsok hercegnője, és egy másik barátra, aki meg random eltűnik, ha úgy tartja kedve.
Nyilvánvaló, hogy a trió fergeteges kalandokba keveredik – mondhatnánk, hogy még a világot is meg kell menteniük…

Mindenkinek ajánlom, de különösen jó ajándék a család 14 éven aluli tagjainak számára. Ezen felül több olyan emberről is tudok, aki helyben a Köyvhéten elolvasta és azon nyomban meg is vásárolta :D

Nagyon vártam ezt a képregényt, mert román szerző, és úgy érzem a Barangolás Európában kihívásomhoz eddig nem igazán találtam (itthon is kapható) nekem való, román szerző által írt történetet. Aztán kihozta a Ciceró ezt a szuperbájos képregényt, és természetesen csodálatos volt!

A kötet pontosan azt meséli el, ami a címe is: Nor vakációját, amit a nagyszüleinél tölt, és felhőpásztorkodik. Új barátokra is szert tesz, akik közül Skai és Jumurdzsák, a kis sárkány voltak a kedvenceim. (Sajnos Jumurdzsák nem szerepelt annyit a történetben, hogy sárkányos könyvnek tudjam nyilvánítani, de abszolút elvitte a jeleneteket, amikben benne volt.) Plusz a kis felhőt is nagyon szerettem nézegetni, ami Nor mellé szegődik nagyjából állandó társnak.

A kötet maga nagyon vicces, már az első oldalakon is kuncogva olvastam a történetet, és a rajzstílusa is nagyon tetszett. Az kifejezetten extra, hogy ha az ember járt már valaha Erdélyben, akkor a falusi látképek azonnal odarepítik, annyira jellegzetesek és annyira jól le vannak rajzolva.

Ez lesz a következő képregény, amit mindenkinek is az arcába fogok mostantól nyomni, úgyhogy előre is elnézést kérek ezért. :D

A spirituszt szerettem a legjobban ebben a képregényben, jó színt adott neki, játékos volt, vidám, bátor, nyári, igazi vakációs történet. A háttérben meghúzódva, de oda voltak pakolva keményebb témák is, amiket szerettem látni ebben a formában. A mínusz egy csillag a lelkemben ragadt hiányérzetnek szól leginkább, mindazon túl pedig nehéz megmondanom, milyen ez a képregény, mert a célközönségtől nagyon messze vagyok korban már, és nevelési tapasztalatból sem találkozok ezzel a korosztállyal, és az olvasási szokásaikkal.

Nem olvasok gyakran könyvbe bújtatott képregényt, de amivel eddig ismerkedtem, azok meglepően jó találkozások voltak.

Nor legszívesebben az egész napját a gép előtt töltené és videójátékozna. Hiszen erről szól a vakáció, vagy nem?! A szülei szerint nem, így hát elküldik a fiút a nagyszülőkhöz, ami Nor-nak egy cseppet sem tetszik. Pedig a nagypapája nem éppen átlagos szerzemény. A mindennapjai arról szólnak, hogy uralja a felhőket, és szeretné bevezetni ebbe a korántsem hétköznapi életbe az unokáját is, akire első körben a kis felhők legeltetését bízza.

Nor hamarosan barátokra lel. Egy kis sárkánnyal találkozik. Valószerűtlen történések halmaza, aminek barátság lesz a végeredménye.

Ellopott Nap korong, fantasy elemekkel átitatott történet, ami számomra teljes komfortzónából való kilépés, mégis nagyon lekötött és sodródtam az eseményekkel. Maximálisan kiragadott a valóságomból ez a földtől elrugaszkodott, szivárványon táncoló, román alkotók által megálmodott kötet.

U.i.: Ugye tudtátok, hogy a Nor szó jelentése románul felhőt jelent? :)
Joó Katalin

Én igazi kincset fogok találni! Csak megvárom, míg feltűnik egy szivárvány az égen, és a tövében ásni kezdek!
Ileana Surducan

miközben Nor vakációjáról olvastam, amit a nagyszüleinél töltött, közben nosztalgikus érzések kerítettek hatalmukba, és újraéltem a nyarak egy kis szeletét a nagymamámmal. emlékszem, hogy kicsiként volt idő, hogy a „mézgán" való gyomlálást, kapálást, öntözést, zöldségek és gyümölcsök betakarítását nyűgként éltem meg, néha még poénkodtam is vele, hogy engem dolgoztatnak. szerencsére, nem kellett sok idő, hogy teljesen átértékeljem ezeket a nyarakat, és aztán már mindig úgy fogtam fel, hogy a világon nekem telik a legjobban a nyaram; nagymamámmal, az elhunyt papám hatalmas gumicsizmájában, a paradicsomok közé bénázásomban beesve, földes uborkát és répát ropogtatva, a kerti kútból kötéllel felhúzott jéghideg üdítőkkel, nagymamám után büszkén biciklizgetve (aki idős kora ellenére hatalmas vödröket akasztott a kormányára tele mindenféle földi jóval, és sosem esett el).
nagyon szívmelengető képregény, szerethető karakterek és történet, tetszetős szöveg, rajzok és színek. ha legközelebb könyvet kell ajánlanom gyerekeknek, a Nor vakációja elsőként fog eszembe jutni.

Hát én ezt imádtam! :D
Nagyon tetszett a rajzolása, és az is, hogy a különböző helyzetekben, elbeszélésekben vagy éppen fantáziával átitatott pillanatokban megváltozott a stílus, ami sokkal jobban érzékeltette, hogy most egy különleges jelenet következik.
Nor egy kicsit talán mindegyikünk lehet – hiszen sokan egyre ritkábban tudjuk letenni a kütyüjeinket, nehezen szakadunk ki a digitális világból off, éppen ezért volt jó látni, ahogy szép lassan megtalálja a helyét a többi gyerek közt a szabadban.
Imádtam a mesés elemeket és azt, hogy mindenkinek volt valami különlegessége, mert ez megfűszerezte egy kicsit a történetet.
Kicsiknek és nagyoknak egyaránt jó olvasmány lehet, bár én csak a felnőtt oldalról tudok nyilatkozni – én nagyon élveztem! :D

Ez egy nem várt villámolvasás volt a könyvhéten, aminek egyáltalán nem vagyok a célközönsége, viszont így is remekül szórakoztam rajta. Technikai megoldásokban is ügyes volt a képregény, a stílusváltásokat nagyon élveztem, Nor karakterének barnulását a könyv futása alatt, hogy van egy karakter akit úgy hívnak hogy Laci, és hogy létezik az univerzumban egy kissárkány, akit Jumurdzsáknak hívnak.

Tökéletes nyári szünetre való képregény, a jól ismert „városi gyerek vidékre kerül és barátokat szerez, akikkel kalandokba keveredik” az alapja, felnőtt fejjel is jót mulattam rajta. Humoros, érdekes az erdélyi környezet, a hiedelemvilág és a felhőnyáj. Egy dolgot nem értettem, hogy Nort az elején jobban érdekelte a nintendo, mint a felhőpásztorkodás a szabad levegőn, pedig milyen freakin coolnak hangzik!

u.i.: a szülők azért tényleg bénák voltak.

Kellemes meglepetés volt ez a könyv – az idei megjelenések között még nem figyeltem fel rá, de később több figyeltem is elismerősen írt róla.
Igazi csemege volt ez a képregény: román szerzők alkotása, és egy cseppnyit meg is jelenik benne az ország.
Nor (Norbert) épp nyugisan videójátékokkal töltené a nyári szünetet, ám szülei lepasszolják nagyszüleihez vidékre – hamar kiderül, hogy mágikus családból származik. Nagyapja felhőpásztor (J.A. után szabadon – felhőket terelő juhász), sőt a mesterségre Nort is ki akarja tanítani.
Tanonckodását ill. új barátságok szövődését követhetjük a képregényben. A cselekmény csúcspontja egy összecsapás – a világ megmentése, vagy csak a gyermeki képzelet ragadott el minket?

Nagyon kedves a rajzolás, tele van humorral, izgalmas a cselekmény és a bemutatott fantasy világ! Szívesen olvasnék még az alkotóktól!