Fátima ​keze 25 csillagozás

Ildefonso Falcones: Fátima keze Ildefonso Falcones: Fátima keze

A ​XVI. század második felében, a csodálatos Andalúziában egy fiatal, két kultúra és két szerelem közt rekedt moriszkó fiú szenvedélyes harcba kezd a vallásáért és népe szabadságáért.
1568-ban lázadás tört ki az Alpujarras hegyvidékén: a moriszkók megelégelték az igazságtalanságot és a megaláztatást, s szembeszálltak a keresztényekkel. Egyenlőtlen harc vette kezdetét, amely csak a moriszkók vereségével végződhetett, és amelynek befejeztével a keresztények szétszórták őket Kasztíliában.
A felkelők között ott volt a fiatal Hernando is. Hernando erőszakban fogant: anyja muzulmán, akit egy keresztény pap erőszakolt meg. Saját népe a származása miatt, a keresztények pedig családjának kultúrája és szokásai miatt taszítják ki.
A felkelés alatt megtapasztalja az emberi brutalitást és kegyetlenséget, de egyúttal a bátor, fekete szemű Fátimának köszönhetően megismeri a szerelmet is. A vereséget követően arra kényszerül, hogy Córdobában éljen igencsak nehéz körülmények… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Kiss József, 2011
716 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789638846266 · Fordította: Bakucz Dóra, Smid Bernadett

Enciklopédia 3


Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 24


Kiemelt értékelések

encus625 P>!
Ildefonso Falcones: Fátima keze

Évek óta tologatom a könyvet magam előtt, az idei a 3. olyan év, amikor a várólistacsökkentős kihívásra is nevezem. Idén végre el is olvastam. :) Talán a hossza az, ami eddig visszatartott.
Nehezen indult a könyv, majdnem fel is adtam… Aztán utánaolvastam a történelmi háttérnek egy kicsit, és akkor már érthetőbbé vált, hogy ki kivel van és mit akar. Főszereplőnk, Hernando egy félig muzulmán (anyai oldal) és félig katolikus (apai oldal) spoiler kapcsolatból származik, így mindkét oldal egy kicsit kiveti az övéi közül. Alapvetően jószándékú srác, de sokszor követ el hibát, amivel aztán a saját életét nehezíti meg előbb vagy utóbb. Hamid, a vallástudós apja helyett apja és nevelgeti. Tetszett Hamid figurája.
A lázadás és a háború eseményeit nehéz volt olvasni, mert rettenetesen kemény, kegyetlen és vérengzős volt mindkét oldal (keresztény és muzulmán is) és ezt rendkívül szemléletesen írja le az író, néhol már túlságosan is. Emiatt időnként szüneteltetnem is kellett az olvasást, néhol már nagyon sok volt a kegyetlenségből.
A hosszú könyv alatt voltak olyan kis epizódok, amik a korabeli életről, szokásokról szóltak: bemutatja az iszlám törvényeket és szokásokat, képek alkothatunk egy korabeli cserzőműhelyben az egyes munkafolyamatokról, bikaviadalon járunk, inkvizíciós kihallgatáson is (bár ezt kihagytam volna).
Olvasmányos, fordulatos, jól megírt történelmi regény ez, senkit ne riasszon el a hossza. :)
Azt gondolom, hogy így, olvasmányos formában jobban meg lehet ismerni a történelmet, mint a száraz tankönyvekből.

>!
Kiss József, 2011
716 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789638846266 · Fordította: Bakucz Dóra, Smid Bernadett
1 hozzászólás
tündérrózsa>!
Ildefonso Falcones: Fátima keze

Mikor két éve keresztanyámtól karácsonyra megkaptam ezt a könyvet, azt mondtam, jól kiszúrt velem. Spanyol történelem? Nagyjából olyan messze áll tőlem, mint Makó Jeruzsálemtől. Úgy voltam vele, majd egyszer valamikor talán elolvasom. A poén benne, hogy nem sokkal előtte nyertem meg a szerző másik könyvét (még azt sem olvastam), addig szégyenszemre fogalmam sem volt róla, hogy ki az az Ildefonso Falcones. Aztán úgy alakult, hogy egy kis noszogatásra belekezdtem ebbe.még nyáron. Mit ne mondjak, megküzdöttünk egymással. Sokat pihentettem, egyrészt mérete miatt ezzel a könyvvel gyilkolni lehet, de komolyan, másrészt a sok kegyetlenség miatt. Mert ebben a történetben bizony sok, néha már túl részletesen szemléltetett kegyetlenség van. Akár a keresztényeket, akár a moriszkókat nézzük. Ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez egy lebilincselő, izgalmas regény. Én két véglet között ingadoztam, mikor úgy gondoltam, hogy akár valóban történhetett így is, és mikor nem akartam elhinni, hogy az ember tényleg lehet ilyen aljas és könyörtelen. Külön tetszett, hogy a szerző a végén rámutat egy-két igaz és fiktív dologra is. Ami viszont nem annyira tetszett, hogy néha túl sok volt a „szárazanyag”, ahol kicsit ellaposodott a történet, de még így is olvasmányos volt. Az élményből csupán az vont le, hogy tele van tördelési hibával.

12 hozzászólás
Inpu>!
Ildefonso Falcones: Fátima keze

A Tenger Katedrálisa a 12. századi Katalónia erőszakban fogant szülötte, Arnau Estanyol élettörténetét mesélte el, s az impozáns történeti hűséggel papírra álmodott regény meglehetősen nagy sikert aratott. Most azt szeretném röviden felvázolni, miben és mennyiben tér el Ildefonso Falcones második regénye a szerző első művétől.
Mindenekelőtt terjedelmében, lévén a Fátima keze majd' a duplájára rúg. Aztán – ha szarkasztikus akarok lenni – itt akár meg is állhatnék az értékelésemben. Ennyi. Persze, emígyen szörnyen igazságtalan volnék. A Fátima keze méltó párja a Tenger Katedrálisának. Falcones szemmel láthatóan imádja a végletekig kiélezett történelmi helyzeteket, főhősei – jelen esetben Hernando Ruiz – a kilátástalanság sötét bugyrából bújnak elő, hogy életük történetén keresztül (Spanyolhon, 16. század) a szerző nagy ecsetvonásokkal ugyan, de mégiscsak felvázolhassa az adott hely és kor sajátos társadalmi viszonyait, miközben főhősei az emberi szenvedés és elnyomatás olyan fokozatain mennek keresztül, hogy az olvasó egy idő után elkerülhetetlenül felteszi a kérdést: mennyit bírhat el az ember, és mennyit bírhatok el ebből én, az olvasó? Miféle élet várhat valakire, aki a dél-spanyol Alpujarras-hegységben, egy vallási kisebbség, a moriszkók (mór újkeresztények) tagjaként látta meg a napvilágot – méghozzá kék szemmel(!), mementójaként annak, hogy anyján egy keresztény pap követett el gyalázatot. Hernando egész élete a végletek közötti őrlődés jegyében telik: két kultúra (spanyol és arab), két vallás (keresztény és muszlim), két család (itt nem lövöm le a poént), kétféle életmód (a föld vagy a betűk embere) és kétféle sors között tengődik, miközben egyik véglet sem tartja igazán magáénak. Hernando küldetése nemes, amennyiben az emberi kegyetlenség legsötétebb formáit megtapasztalván minden erejével a kultúrák és vallások békés egymás mellett élésének ügyén szorgoskodik, ám küldetése egyszersmind ab ovo bukásra ítéltetett (elvégre hogy ne így legyen, akkora történelemhamisításra lett volna szükség, amekkorát még az írói szabadság sem tűr meg házában). Küzdelme mégsem hiábavaló; ez világossá válik, mikor az olvasó az utolsó oldal aljára ér. Egyetlen kritikus megjegyzésem lenne: bár tudvalévő, hogy a történelem messze nem leányregény, és az embernél kegyetlenebb és vérszomjasabb teremtményt még nem hordott hátán a föld, vajon szükséges-e ezzel ily gyakorisággal szembesíteni az olvasót, mint Falcones teszi ebben a regényben? A plasztikusan, kellő részletességgel ábrázolt halálnemek, az elmúlás különféle, emberhez méltatlan módozatai egy idő után undorral töltöttek el, s kifejezetten taszítottak az amúgy lebilincselő olvasmánytól. Történész vagyok, nem naiv vagy álszent, mégsem vágyom arra, hogy még a fikció is a mindennapok kérlelhetetlen valóságával szembesítsen. Talán, egy másik korban, egy másik helyen. Itt és most nem esett jól.

acsferi>!
Ildefonso Falcones: Fátima keze

Érdekes, jó témaválasztás, a szerző a második könyvével sem okoz csalódást. A két vallás, két kultúra küzdelme napjaink politikai viszonyait is figyelembe véve aktualitást ad a regénynek. Tetszettek a karakterek, a cselekményt jól szövi az író, a mű azonban egy kicsit terjedelmes, és sajnos vannak kevésbé sikerült, laposabb részei, ezért nem öt csillag.

Poccahontas>!
Ildefonso Falcones: Fátima keze

Egyszerűen lenyűgöző! Mind a 716 oldala izgalmas, szinte minden oldalon történik valami új dolog. Amikor pedig az olvasó azon kezdene el gondolkodni, hogy vajon ennek a helyzetnek mi lesz a folytatása, akkor pedig a szerző vagy előhoz egy régebbi szálat – amit sikerült olyan ügyesen elfeledtetnie, hogy az olvasó nem is számít rá, hogy még fel fog bukkanni – vagy pedig egy teljesen új és váratlan dolgot tár fel. Lebilincselő az elbeszélésmódja, egyszerűen olvastatja magát végig. Attól függetlenül, hogy a vallási aspektust próbálja minél részletesebben bemutatni, egészen olvasmányos marad, hiszen egy család viszontagságain keresztül teszi ezt. Amiért számomra különösen kedvenc lett, hogy végigbírtam olvasni az összes leíró részt, amit eddig a legtöbb könyvben átugrani igyekeztem, itt viszont nem is volt egyszerre soha 5 sornál több és valahogy tényleg úgy „festette le”, hogy azt magam köré tudtam képzelni – pedig rengeteg mecset és templom került leírásra nagy pontossággal. Mindig éreztem az illatokat (esetenként szagokat :) ), mindig éreztem a fáradtságot, az örömöt, a felfedezést, a harc fontosságát (és itt nem a fizikai harcról van szó).
Nagyon remélem, hogy minél gyorsabban egyre többen fogják megismerni mind a szerzőt, mind a műveit, méltán lehet egy lapon említeni például a Katedrálissal is.

anni_olvas>!
Ildefonso Falcones: Fátima keze

Nagyon élvezetes történelmi kalandregény az 1500-as évek második feléből, a mórok Spanyolországból való kiűzetésének idejéből. Főszereplőnk, Hernando egy viszonylag szimpatikus figura, ugyan nem mindig értettem a motivációját, azok nélkül viszont nem keveredett volna mindig kalamajkába… Hernando történetén átszüremlik a muzulmán moriszkók szomorú története, az, ahogyan a keresztények elvették mindenüket, majd kiűzték őket al-Andalúzból. A könyv végén az író összefoglalja a történelmi hátteret is, így megtudhatjuk, hogy az események egytől egyig korabeli írások alapján lettek rekonstruálva.
Nagyon élvezetes, bár hosszú olvasmány!

molnani>!
Ildefonso Falcones: Fátima keze

Sajnos időszűkében nagyon lassan haladtam vele, de még ez sem tudta teljesen elrontani az élményt.
Szerintem egy történelmi regény akkor jó, ha igenis további ismeretszerzésre ösztönöz a feldolgozott témájában. Ezt pedig maximálisan elérte nálam a mű.
Külön tetszik Falcones esetében, hogy a regényei végén mindig megtalálható a fikció-valóság rövid ismertetése. Miből építkezett, miért egy bizonyos teória irányába gombolyította a regény fonalát…
Bizony előfordult jó néhány eseménynél, hogy nagyon erősen reménykedtem, hogy „ez a rész, ugye ez a rész tuti kitaláció…(?)” Aztán csalódnom kellett, hogy sajnos nem. Az emberek hihetetlen, megdöbbentő, vérlázító dolgokra képesek (ahogy a regényben is mindkét oldal esetében tapasztalhatjuk).
Akit érdekel a spanyolországi moriszkók helyzete a 16. sz végén, 17. sz. elején, vagy csak egy jó történelmi regényre vágyik, más kultúrában kalandozna, annak jószívvel ajánlom.

Molu P>!
Ildefonso Falcones: Fátima keze

Nagy falat ez a könyv. Terjedelmében (716 oldal) felér kétszer annyinak, mivel méretében nagyobb egy átlag könyvnél, egy oldalon kétszer annyi szöveg van, mint egy átlagos könyvben.

Nagyon élethű kor ábrázolás. Megtudjuk hogyan éltek akkor az emberek. Milyen szokások voltak, viselkedési formák, mit hittek nem csak a vallás terén, de a szex- és család kapcsán, társadalmi osztályokról, életről és halálról.

A regényben végig rettentő kegyetlenségek vannak, egy pillanatra sem szűnik meg a véres leszámolás, bosszú, erőszak, kegyetlenség, mészárlás, megaláztatás, irigység, harcok, kínzások, fizikai- és lelki gyötrelem. Több ezer ember hal meg kegyetlen halállal, rabszolga lesz vagy nincstelen, hontalan, megcsonkított, családok szétszakítva vagy meggyilkolva, stb.
A kínt nem csak a háború hozza, de van, hogy maguk a családtagok – férjek, akik megalázzák az asszonyaikat, apák, akik kolostorba adják lányaikat vagy éheztetik, megcsonkítják a gyerekeiket, hogy azok koldulva keressék a pénzt, halálra dolgoztatják vagy eladják őket.

Nincs vége a borzalomnak és emberi kegyetlenségnek ebben a könyvben. Annál megrázóbb ez, hogy a történelmen alapul – ilyen és ehhez hasonló dolgok történtek meg védtelen, ártatlan emberekkel, gyerekekkel. S mindez a vallás nevében. A legmagasztosabb eszme nevében a legbecstelenebbül cselekedni. Ez mindent elmond mennyire messze van az ember az isteni szeretet megértésétől. Ez a regény egy nagyon mélységes dráma. Az emberiség drámája.

Vác_nembéli_István_fia_istván>!
Ildefonso Falcones: Fátima keze

nehéz ilyen könyvről bármit is írni .nem tudok semmit a spanyol történelemről ezért szűzként ültem neki minden fordulat esemény ,világ nekem új volt ,..nem volt könnyebb mint a mi történelmünk .szenvedés ,halál,persze a gyerekek és a nők szenvednek a legtöbbet .
komor igazságtalan .kinek is drukkoljunk nehéz megmondani egyik oldal sem volt jobb mint a másik.

hegiv>!
Ildefonso Falcones: Fátima keze

22 éve láttam a cordobai Nagymecsetet, emlékszem, mennyire durvának tartottam a tökéletes épület centrumába erőltetett templomot, lett légyen bármennyire is a maga kategóriájában szép. Enyhén borús nap volt, a földszínű boltívek homályba burkolództak, míg a csúcsívekbe szökő hófehér falak világítottak. Az én fejemben is az forgott, amit a szerző az epilógusban felvet, de nem válaszol meg, sajnos, hogy vajon miért nem rombolták inkább le? Véleményem szerint erődemonstrációból, a visszafoglalás szimbólumaként: látjátok, így uralkodunk rajtatok, ahogy a szent épületeteken is.
Főhősünk élete valahol a temlom-mecset-kiméra humán metafórája, ahogy mohamedánként kereszténynek kell látszania. Ibn Hamid / Hernando óriási kitartással vívja spoiler harcát, nagyon jólelkű, olykor viszont meggondolatlan, ami szükségtelenül sodorja veszélyhelyzetekbe.
Elborzasztó a tolerancia teljes hiánya, valójában mindkét vallási oldalról, nyilván az agresszió a hatalmon lévőnél bontakozik ki jobban. A nők, Aisha és Fátima totális kiszolgáltatottsága rettenetes, gondolhatnánk, ma már ilyen nincs, de azt hiszem, még akár itt Európában is, egyes esetekben előfordulhat. Aztán Miguel… róla a spoiler jutott eszembe, a szüleivel szemben spoiler.


Népszerű idézetek

tündérrózsa>!

Vannak dolgok, amelyektől hamarabb megöregszik az ember, mint az évek múlásától…

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: öregség
tündérrózsa>!

Légy kemény, amikor keménynek kell lenned, de ami még fontosabb, légy okos és érzékeny.

130. oldal

tündérrózsa>!

Ne feledd, a könyv, amit a kezedben tartasz, kincs.

302. oldal

Molu P>!

Az emberkereskedelem abban az időben a legjövedelmezőbb üzlet volt Córdobában, és nemcsak annak, aki üzletszerűen foglalkozott a dologgal, hanem bárkinek, akinek akár csak egy rabszolgája volt!

346. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emberkereskedelem
Ninácska P>!

Öreg vagyok én már, neked pedig még feladatod van, te még sok mindent tehetsz értünk, a közösségért, akkor is, ha Afrikában, berber földön leszel. Sokat szenvedtél, Allah tudja, miért sújtott téged ennyi tragédiával, de minden reményünk az olyan emberekben van, mint amilyen te vagy.

426. oldal

Molu P>!

Nincsenek szavak, melyekkel egy család tagjai örökre búcsút mondhatnak egymásnak.

674. oldal

Ninácska P>!

Gondolj arra, hogy mennyire szerettelek – tette még hozzá Hernando – , és hogy örökké szeretni foglak, amíg csak… – megköszörülte a torkát, majd egy pillanatra elhallgatott. – A halál hosszú reménység – suttogta.

690. oldal

Ninácska P>!

Hernando végignézett a családján, majd felemelte tekintetét az olajfák csúcsa fölé. A nap magasan járt, ő pedig hirtelen úgy látta, mintha a felhőkből kirajzolódna a mindnyájuk életét védelmező amulett: Fátima keze.

709. oldal

Kapcsolódó szócikkek: olajfa

Hasonló könyvek címkék alapján

Elif Shafak: A város tükrei
Philippa Gregory: A másik Boleyn lány
Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei
Eric Vuillard: Szegények háborúja
Tariq Ali: A gránátalmafa árnyékában
R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök 2.
Francine Rivers: Hang a szélben
Sue Monk Kidd: Vágyak könyve
Spiró György: Fogság
Lisa Wingate: Elrabolt életek