A ​tenger katedrálisa 47 csillagozás

Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Tenger Katedrálisa Arnau Estanyol lenyűgöző élettörténete. Erőszakban fogant 1320-ban, apjának, Bernatnak Navarcles vára mellett fekvő tanyáján. Jobbágynak született, és szolgaságban cseperedett, de szabad emberként öregedett meg. Szélsőséges íveket követő sorsa – tiszta szíve, a szerencse, az égi és földi szerelem hatására – a szívbemarkoló gyerekkori nyomorúságtól az irigylésre méltó gazdagságon, sikeren, hírnéven át a bukásból való felemelkedésig vezérelte. Megélte a középkori Katalónia világának brutális kegyetlenségeit: a földesurak jogosított önkényét, az inkvizíció kínzatásait, a királyok és nemesek embernyúzó törvényeit. Üldözött zsidókat mentett, majd őt mentették, volt háborús hős, látott zendülést, pestisjárványt, gazdasági válságot. Ahogy az ő ideje telt, úgy épült naggyá ötvenöt év alatt Barcelona legszebb temploma, a Santa María del Mar, A Tenger Katedrálisa.
Kevés spanyol mű tett szert akkora népszerűségre hazájában az utóbbi években, mint az olvasók számára… (tovább)

Eredeti mű: Ildefonso Falcones: La catedral del mar

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Kiss József, 2013
488 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789638846280 · Fordította: Cserháti Éva
>!
Kiss József, Budapest, 2007
488 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789638737847 · Fordította: Cserháti Éva

Enciklopédia 2


Kedvencelte 8

Most olvassa 2

Várólistára tette 71

Kívánságlistára tette 44

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Fermin
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Ez a könyv úgy mellbe vágott amikor olvastam, hogy azóta sem tudok normális értékelést írni róla. Ennyi ármány, kegyetlenség, meg gonoszság egyetlen történetben. Nem szerettem volna a középkorban élni, főleg nem szegény jobbágyként.
A történet egyébként a XIV. századi Barcelonában játszódik, és egy szökött jobbágy fiának hányattatott életét meséli el. Falcones nagyon felkészült író, rendkívül hiteles képet ad a középkori állapotokról. A szereplők árnyaltak, lehet értük izgulni. A spanyol inkvizíció feje pedig egy igazi görény (már elnézést a durva kifejezésért). Rettenetesen utáltam, pedig nagyon jól felépített karakter volt.
Ha leszámítom azt, hogy a gonoszsága miatt nem szerettem a középkori Barcelonában hosszasan elidőzni, a könyvről egy negatívumot tudok csak mondani. Mégpedig azt, hogy Falcones-nek nem sikerült az ismeretterjesztő információkat a történet szerves részévé tenni, így aztán néha egy kicsit döcögve haladtak az események. Ezért a négy csillag.

>!
Mariann_ P
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Szeretem a régmúlt történeteit, de ez a könyv egy sötét időszakba vezetett el.
Az 1300-as évek nyomorúsága, az erőszak ,a félelem, a kilátástalanság korszaka , ha valaki jobbágynak születik.
Joan és Arnau , a 2 hányatott sorsú fiú barátsága kiállja-e a próbát ?
Hiszen idővel egymástól külön élve kemény megpróbáltatásokon mennek keresztül.
Pestisjárvány , inkvizíció, gazdasági válság.
Sokszor nyomasztó olvasmány sok új ismerettel.
Egy évek óta olvasatlan könyvem kipipálva.

>!
pali 
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Érdekes történelmi regény a 14. századi Barcelonáról. Rengeteg tényt tudhatunk meg a korról, érződik a szerző komoly kutatói munkája. Számomra viszont kissé erőltett volt ezeknek az okosításoknak a stílusa. Nagyon kilógott a lóláb, hogy „na most jön az a rész, amikor tanulsz is valamit, kedves kikapcsolódásra váró olvasó!” Ezzel együtt kellően szórakoztató könyv volt, és szerencsére nem is annyira érfelvágósan búbánatos, mint a szerző másik regénye.

>!
Tilla
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

A könyv népszerűsége nem ok nélküli, le a kalappal az író előtt! Fantasztikus, ahogy olyan hitelesen lefest egy hétszáz évvel ezelőtti környezetet, légkört, hogy odaképzelhetjük magunkat. Végig izgalmas, eseményekben gazdag és teljesen reális. A leírások nem nyomasztóak, a párbeszédek nem erőltetettek, a nyelvezet egyszerű (ami nem volt egy utolsó szempont számomra, mert ez volt az első könyv, amit olaszul olvastam).
Nemrég láttam, hogy már megjelent Falcones második könyve. Ezek után biztos, hogy nem fogom kihagyni.

23 hozzászólás
>!
Cactuska
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

A moly.hu-nak köszönhetem, hogy rátaláltam erre a könyvre. Nekem nagyon tetszett, nem tudtam letenni a kezemből! Kár, hogy erről az íróról ennyire nem lehet hallanni, pedig megérdemelné. A spanyol történelemről még nem olvastam, ezért nagyon jó volt belelátni az akkori Spanyolország életébe. A történet egy percig sem unalmas, végig a könyvhöz szegezett. Azt sosem fogom megérteni, hogy miért kell minden egyes könyvben a „nagy történelmet” keresni. Vannak olyan könyvek is, de néha kell egy igazán szórakoztató könyv is, ami elrepít a régi korok világába. Az író ebben a könyvben az akkori kort mutatja be egy igazán jó történettel körítve. Igazán olvasmányos, letehetetlen könyv. Aki nem egy komoly történelmi könyvet keres, hanem egy igazán szórakoztó könyvet, annak bátran ajánlom, nem fogja megbánni.

>!
tikovics
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Elvarázsolt ez a kor. Nem szeretnék benne élni, de imádok a régi korszakokról olvasni. Azt hiszem megérdemli a kedvenc jelölést.

>!
Virágszépe 
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Barcelonában játszódó, középkori történelmi regény. Arnau szomorú életét követhetjük végig. A kiszolgáltatottságról, jogfosztottságról sokat tud az író. Ildefonso Falcones ügyvéd, hatalmas jogi anyagot dolgozhatott fel a könyv megírásához. A regény olvasásakor folyamatosan kapunk háttérinformációkat, történelmi áttekintést és középkori jogi ismereteket, sőt a pénzváltás kulisszatitkait is megismerhettem és a rabszolga kereskedelem fortélyaiba is beavatott.
Túl sokat kaptam és egyben túl keveset ettől a könyvtől. Nagyon szeretem a történelmi regényeket és összehasonlítva más nagy ívű, egész életutakat bemutató könyvekkel,nagyon érdekes volt, igazán mégsem tudtam beleélni magam, sőt a főszereplő, Arnau túlzottan idealizált szereplő volt, ő sem vált számomra valós, élő személlyé.

>!
acsferi
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Pár éve volt szerencsém Barcelonában járni, és a hotel, ahol megszálltunk nem volt messze a Santa María del Mar katedrálistól, tulajdonképpen ez volt a város nevezetességei közül az első, melyet megnéztünk. Lenyűgözött ez a templom, ahogy a szorosan álló épületek közül kiemelkedik fenségesen, a belseje pedig tágas, ódon hangulatot áraszt. Emiatt is érdekelt a könyv, mely ennek a katedrálisnak az építkezése idején játszódik. (Ez az építkezés belefért egy emberöltőbe, nem úgy minta a Sagrada Famíliáé vagy a 800 évig épülő kölni dómé) Ahogy a templom külseje talán nem a legszebb gótikus alkotás, de rendkívül egyedi, úgy a regény is, ha nem is a legremekebb mű, de igazi katalán hangulatot áraszt, a sorokon érződik, ahogy a szerző büszke katalán mivoltára, szereti városát. A Barcelonát ismerőknek a helyszínek könnyen nyomon követhetőek, a gótikus negyed ugyanis elég szépen fennmaradt, érdekes volt, hogy egyes utcanevek már ekkor is léteztek. Tulajdonképpen minden megvan benne, ami egy jó történelmi regényhez szükséges, fordulatokban gazdag, jól kidolgozott karakterek, kellő mértékben adagolt történelmi háttér (pestisjárvány, inkvizíció, eretneküldözés). Az egyébként ügyvédként dolgozó szerző a jogtörténeti forrásokat is biztosan és érdekfeszítően kezeli. Egyszóval szép olvasós estéket szerzett a könyv.

>!
pwz ISP
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Ezt a könyvet a moly.hu-nak köszönhetően vettem kézbe. Nem csalódtam és még jobban csodálkozom, hogy ilyen kevesen fedezték fel maguknak ezt a művet.
Remek. Akik az angol „bátyját”, Ken Follett művét olvasták, azok biztos nem csalódnak benne. Persze, ez a középkori Európa egy másik szeglete, de éppen ezért érdekes, hogy hogyan éltek/haltak az emberek abban az időben a kontinens ezen részén. Akik meg szeretik Barcelónát, azoknak egyenesen kihagyhatatlan.
Szóval, irány a könyvtár, érdemes kikölcsönözni :)!

6 hozzászólás
>!
jdorka
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Ez az első spanyolországi történelemmel foglalkozó könyv amit olvastam és abszolút kedvenc lett. Nagyon tetszett. A nyáron Spanyolorszàgba megyünk nyaralni, feltétlenül megnézem a Santa Maria del Mar-t, ami 55 éven keresztül épült.


Népszerű idézetek

>!
puma

– A jó férj kötelessége, hogy az asszony gonosz természetének gátat szabjon a következő elvek alapján: az első, hogy a férfi uralkodjék az asszonyon, és az alázkodjék meg előtte: „Sub potestae viri eris”, „epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad”, így szól a Teremtés könyve. A második, ahogy a Prédikátor könyve írja: „Mulier si primatu haber…” – Joan hangja elcsuklott – „Mulier si primatum habeat, contraria est viro suo”, ami azt jelenti, hogy ha az asszonynak hatalma van otthon, azt az ura ellen fordítja. A harmadik elv a Példapeszédek könyvében található: „Quid delicate nutrit servum suum inveniet contumacem”, ami annyit tesz, hogy aki gyenge kézzel neveli a szolgáit – és köztük az asszony helye –, az ellenállásba fog ütközni alázat, tisztelet és engedelmesség helyett. És ha mindennek ellenére a gonosz továbbra is ott munkálkodik az asszony természetében, akkor a férj köteles büntetésképp megszégyeníteni és megfélemlíteni; fiatalon kell kezdeni a gonosz kiirtását, nehogy így öregedjen meg.

176. oldal, Kiss József Könyvkiadó, 2006

8 hozzászólás
>!
padamak 

– Megmérgezték a kutakat – vágta rá az egyik. – Megölték Jézust. Keresztény gyerekeket ölnek eretnek szertartásaikhoz. Kitépik a szívüket. Ellopják a szent ostyát.

255. oldal - 3. rész A szenvedély rabjai, 31. (Kiss József Könyvkiadó, 2006)

1 hozzászólás
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

És mit mondhatnék az egyházról? Amikor az apja ezt a kérdést tette fel, a hangja még sötétebben csengett.
– A sok szerzetes, barát, pap, diakónus, archidiakónus, kanonok, apát, püspök – kántálta. – Az egyik kutya, másik eb! Ezek is csak olyanok, mint az elnyomó urak! Még azt is megtiltották, hogy a parasztok reverendát öltsenek, nehogy így szökjünk meg a földekről, örökre rabszolgaságba kényszerítettek minket!
– Bernat – figyelmeztette komolyan, amikor az egyház miatt háborgott –, soha ne higgyél azoknak, akik állítólag az Isten szolgái. Kedvesen szólnak majd hozzád, szép szavakkal, olyan cikornyásan, hogy meg se érted. Igyekeznek majd meggyőzni az általuk kiötölt szépen hangzó érvekkel, aztán a hatalmukba kerítik az elméd, és megfosztanak a józan eszedtől. Jóságos barátként fognak bemutatkozni, akik a gonosztól és kísértéstől akarnak megmenteni téged, valójában azonban már meg van a véleményük rólad és ők, Krisztus katonái, ahogy nevezik magukat, híven követik, ami a könyvekben meg van írva. A szavuk csupa kifogás, és mindenre olyan ostoba magyarázatot adnak, mintha egy taknyos kölökhöz beszélnének.

22. oldal

Kapcsolódó szócikkek: egyház
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

– Kétszáz férfit és nőt gyilkoltak le. Sok házat kifosztottak és felgyújtottak.
– Micsoda szörnyűség!
– Nem akkora – felelte Sahat. Arnau csodálkozva pillantott rá. – A barcelonai zsidónegyednek szerencséje volt. Kelettől egész Castilláig kegyetlenül lemészárolták a zsidókat. Több mint háromszáz közösség teljesen elpusztult. A német császár IV. Károly bűnbocsánatot ígért minden gazembernek, aki végez egy zsidóval. vagy lerombolja a zsidónegyedet. El tudod képzelni, mi történt volna Barcelonában, ha a királyotok ahelyett, hogy megvédett volna minket, felmentést ad mindenkinek, aki zsidót gyilkol? – Arnau lehunyta a szemét, és nemet intett. – Mainzban hatezer zsidót küldtek máglyára. és Strassburgban tömegesen áldoztak fel kétezer zsidót, asszonyokat és gyermekeket is, a zsidótemetőben emelt hatalmas máglyán. Kétezret egyszerre…

262. oldal

Kapcsolódó szócikkek: zsidó
>!
Ninácska 

Felejtsük el a múltat, vagy legalább azt, amit el tudunk felejteni.

>!
tikovics

De Mar… ha férjhez megy!
Nem tudom, miért, de már most utálom, akárki is legyen a jövendőbelije.
– Én is – suttogta Arnau.
Összenéztek, elmosolyodtak, aztán nevetésben tötek ki.

294. oldal

>!
Ninácska 

A gonoszság az ember négy természetes betegsége közül az egyik.

>!
padamak 

Sokat küzdöttünk, hogy idáig eljussunk, ne gondolj a becsületre: az nem közönséges embernek van kitalálva.

340. oldal - 3. rész A szenvedély rabjai, 40. (Kiss József Könyvkiadó, 2006)

1 hozzászólás
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

– Apa, ők az urak. A nemesek rendelkeznek felettünk. Rendelkeznek a földeken, rendelkeznek a birtokaink felett, és rendelkeznek a város felett is.
Joan csendben figyelte őket. „Engedelmességgel és alázattal tartozunk a nemeseknek – tanították neki az iskolában. – Az ember Isten országában találja meg a boldogságot, nem e földön.”

123. oldal

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Mennyire van szükségetek? Mennyit szeretnél? Mennyi húzna ki a gödörből? Elég lesz ennyi? Guillem kénytelen volt hozzászokni ezekhez a kérdésekhez, de végül engedett, mert az emberek vidáman köszöntötték az utcán, rámosolyogtak, és odaléptek hozzá hálálkodni, ha a tengerparton vagy a Ribera negyedben járt. „Lehet, hogy Arnaunak van igaza”. töprengett.Mindenét képes volt odaadni másoknak. De talán nem ugyanezt cselekedte érte és a három zsidó gyerekért, akiket meg akartak kövezni, és akiket nem is ismert? Ha nem lenne ilyen a természete, akkor Racquel, Jucef és ő már valószínűleg halottak lennének. Mitől változna meg, csak, mert meggazdagodott? És végül Guillem, Arnauhoz hasonlóan, elkezdett visszamosolyogni a szembejövőkre, köszönt az ismeretleneknek is, akik előreengedték.

288. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka
Elizabeth Adler: Barcelonából, szeretettel
Eduardo Mendoza: A csodák városa
Juan Marsé: Gyíkfarkak
Jaume Cabré: Őméltósága
Francisco González Ledesma: Halál Barcelonában
Isabel Allende: Zorro
Marc Pastor: Barcelona árnyai
Diana Schaumlöffel: Barcelona
Stuber Sándor: Barcelona kulisszatitkai