Küzdelem ​a jogért 0 csillagozás

Ihering Rudolf: Küzdelem a jogért

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Olcsó könyvtár Franklin-Társulat

>!
Franklin-Társulat, Budapest, 1907
108 oldal · puhatáblás · Fordította: Szilassy Cézár

Enciklopédia 4


Népszerű idézetek

pwz I>!

Ihering Rudolf 1818. augusztus 22-én született a friesországi Aurichban; tanulmányait Heidelbergben, Münchenben, Göttingában és Berlinben végezte. 1843-ban a berlini, a következő évek folyamán pedig a baseli (1845), rostocki (1846), kieli (1849) és a giesseni (1852) egyetemen nyert magántanári képesítést. Az 1868-69 tanév elején a bécsi egyetem a római jog tanszékével kínálta meg, a melyet a kiváló tudós elfogadott; a bécsi egyetem négy éven keresztül mondhatta magáénak a jogtudomány irodalmának legelső stilistáját. 1872-ben a göttingai egyetemre hívták meg s az osztrák tudományos világ bámult vendége a bécsi alma mater és tanárok őszinte fájdalmára eltávozott, miután uralkodónk az osztrák nemességgel tüntette ki. 1872-től 1892. szeptember 17-én bekövetkezett haláláig a göttingai egyetemen adta elő a római jogot.
Ihering kezdetben a Savigny-Puchta-féle jogtörténeti iskolának volt híve, később azonban tudományos vizsgálódásaiból kelt önálló tapasztalatai következtében ezt az iskolát, (a melyet a jogi romanticismusnak nevezett.) összes, ma már nagyobb részt megdöntött elveivel együtt elvetette s a jog naturalistikus szemléletét teremtette meg.

3. oldal, Előszó (Franklin, 1907)

Kapcsolódó szócikkek: 1843 · Berlin · Heidelberg · München

Hasonló könyvek címkék alapján

Platón: Törvények
Sándor Judit (szerk.): Abortusz és…
Pokol Béla: Középkori és újkori jogtudomány
H. L. A. Hart: Jog, szabadság, erkölcs
Erdődy János: In rerum natura esse videtur
Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): Hayek és a brit felvilágosodás
Varga Csaba: A jog, mint logika, rendszer és technika
Pabis Eszter (szerk.): Az erőszak reprezentációi
Frivaldszky János: Tanulmányok a jog erkölcsi alapjairól
Cs. Kiss Lajos (szerk.): Herbert L. A. Hart jogtudománya kritikai kontextusban