Született Moldovában 5 csillagozás

Szerző a könyvéről:

Moldova az a hely, ahová réges-régi, gyerekkori nosztalgiától űzve kétszer jutottam el, súlyos megpróbáltatások között. Még hírét sem láttam akkor, mégis, írtam már Moldováról, e kies tartományról néhány oldalt az ANYANYELVE MAGYAR-ban.
Gyütjöttem a róla szóló székely balladákat és népénekeket: éveken át olvastam a Moldovára vonatkozó irodalmat. Mikor kis gyermek voltam Erdélyben, a határszélen éltünk. Hallottam suttogni a székely cselédek között arról, aki valami nagy-nagy bűnt követett el, hogy átszökött a grádicon és „bevészett a Móduvába”. Moldova az a hely volt gyermekkoromban, ahova elveszni mennek a magyarok. És egyik hét év előtti nyári utamon magam is majdnem életemet vesztve megtapasztaltam a moldovai csángómagyarok között, hogy mit jelent az: elveszni Moldovában.
Az én kis hősöm, David Ghergheli, akinek apját még Gergelynek hívták, már ott született, a veszendőség földjén. Legyen hát regényének címe ez a puszta tőmondat: SZÜLETETT MOLDOVÁBAN.

20. század erdélyi magyar szerző magyar nyelvű magyar szerző Moldva regény

Pro-Print, Csíkszereda, 2005

622 oldal · ISBN: 9738468418

Püski, Budapest, 1997

396 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639040355

Dante, Budapest, 1944

602 oldal · keménytáblás

2 további kiadás

Fülszövegek 2Borítók 7 Új kiadás Új borító Új fülszöveg Új címke

Kedvencelte 3

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1

Kiemelt értékelések

Farkas_Szonja

2013. október 23., 15:14

Ignácz Rózsa: Született Moldovában

Megható és megrázó történet a moldovai és regáti magyarokról, a csángómagyar katolikusok veszendő voltáról, nemzeti identitástudatról, hovatartozásról, asszimilációról, renegátságról. A trianoni döntés után Erdély többségi népéből egyszerre kisebbségi lesz, a megváltozott élethelyzetben ki-ki úgy boldogul, ahogy tud. A székely Gergely Bélát éppen övéi vetik meg ezért, így válik renegátból Adalbert Gherghelivé, a többségi nép gyönyörűségére. Fiából, Dávidból „igazi” románt szándékszik nevelni. A fiú egész életét ez a kettőség járja át, a magyar reformátusnak született, de román ortodox-á lett Dávid identitáskrízisében támaszkodik Mátéra, jut el a csángómagyar faluba, próbál magyarul tanulni, és így találja meg a szerelmet is. Tragédiáját a – részben önkéntes – asszimiláció okozza.
Szívbemarkoló a csángómagyarok sorsát bemutató rész, ahogy a katolikus vallásához szinte fanatikusan ragaszkodó jámbor nép éppen hite miatt veszíti el anyanyelvét, ahogy a Keléből Chelea, a Rókából Roca, a Kádárból Cadar lesz.
Dávid a Balkán-fővárosban, Bukarestben talál feloldozást, Évának köszönhetjük a regény alapgondolatát. „Kit miben elhívott az Úr, abban legyen hű. A szolga a szolgaságban, a zsidó a zsidóságban, a bangyen a bangyenségben.”
Ez a könyv végkicsengése is, nem számít milyen nemzetiségűnek születtél, bátran vállald származásod, hiszen csak így élhetsz teljes életet. „Vállalva azt, nem lázadozva. Világos öntudattal felismerve: ez a sorsom, ez a helyzetem, ez a nemzetem, ez a kultúrám, ez a szellemiségem. Abban élek. Abban vagyok hű.”

Új hozzászólás

Népszerű idézetek

Farkas_Szonja

2013. október 23., 15:26

… Mert templomot akarunk. S könyörgünk alázattal, papot is belé. Csak azt csinálja ki atyaságod, ha Istent ismer, hogy az a pap a mü nyelvünkön beszéljen. Csak a magyar papocskát esedezzük. Mert könnyebb nekünk férfiaknak magyarul gyónni, mint az asszonyoknak megtanulni románul. Odatúlról istáljuk a papot, Székelyföldről. A csíksomlyói zárdából, hogy küldjenek. Román atyákat is igen tiszteljük, de alázattal nem kérünk szépen olyant.

374. oldal (Pro-Print)

Ignácz Rózsa: Született Moldovában

Új hozzászólás

Farkas_Szonja

2013. október 23., 15:29

Egy államhatalom nagysága többek között abban is megmutatkozik, hogy külföldön élő fajtestvéreit hogy tartja számon és a befogadó ország uraival miként becsülteti meg.

482. oldal (Pro-Print)

Ignácz Rózsa: Született Moldovában

Új hozzászólás

Farkas_Szonja

2013. október 23., 15:36

Kisebbséginek lenni erőt jelent. Különállást. Népi öntudatot. A kisebbségi ember másodrendű állampolgár? Igaz. De ez nemcsak megalázó. Ellenkezően, ez büszke különállás. Sorsvállalás és mentsvár is.

568. oldal (Pro-Print)

Ignácz Rózsa: Született Moldovában

Új hozzászólás

Farkas_Szonja

2013. október 18., 20:01

– Én azt hiszem – suttogta Dávid – hogy az én mamám… Igen, ő olyan volt, magyar. Tanított egyszer nekem valamit. Mondd. Érted te ezt?
És mondani kezdte furcsa román kiejtéssel, hiszen Dávid azóta sem beszélt magyarul:
– Énisténémjóisténémbecsukódikmárászémém. Tovább már nem emlékszem. Mondd, ez talán magyar beszéd?
– Lehet – felelte Niculai elgondolkozva. – Ámbár az is lehet, hogy csak olyan asszonybeszéd.

15. oldal (Pro-Print Könyvkiadó, 2005)

Ignácz Rózsa: Született Moldovában

Új hozzászólás

Farkas_Szonja

2013. október 23., 15:22

Térden állva könyörögtek a tatrosiak magyar papot, zokogva kérték magyar plebánosuk megtarthatását az Oneştiek, cak egy morza magyar papockáért sírtak a jugániak… És úgy rendelte Isten keze, hogy a huszadik század elején, mikor szerte Kínában és messze Ausztráliában is fajbeli papok hirdették fajtájuknak a Jézus Igéjét, a moldovai magyarság katolikus papot hírmondónak sem ismert…

255. oldal (Pro-Print)

Ignácz Rózsa: Született Moldovában

Új hozzászólás

Farkas_Szonja

2013. október 23., 15:33

A nemzeti politika divatja akkor ébredt föl Európában, mikor a magyar nép szórtan, már tízfelé keveredett el. A Regátba évszázadokon át özönlött az éhező székely, egy időben nagyobb volt a keleti vándorlás, mint az amerikai kivándorlás okozta vérveszteség. Ma pedig? Húsz évvel azután, hogy a Kárpátokon leomlott a határ, Bukarest s az egész Regát, le egészen a Fekete-tengeri kikötőig, kivándorolt, elbitangolt, szétszóródott magyarok százezreivel van tele.

482. oldal (Pro-Print)

Ignácz Rózsa: Született Moldovában

Új hozzászólás

Farkas_Szonja

2013. október 18., 20:07

Ezerkilencszáztizenkilencet írtak. Odatúl a hegyen nagyot változott a világ. Erdélyi magyarok megbolydult méhkasa szerte-szerterajzott. Hosszú vagonok indultak úri menekülőkkel a nyugati anyaország felé. Székely munkások ezrei vándoroltak a ledöntött kárpáti határon, át a székelység örökös munkahelyére, Regátba.

21. oldal (Pro-Print Könyvkiadó, 2005)

Ignácz Rózsa: Született Moldovában

Új hozzászólás

Farkas_Szonja

2013. október 18., 20:18

– Lehet – felelte a legény. Énekelt tovább:
„kisangyalom s érted fáj a szívem nagyon.”
– Angyal? Az ugye înger-t jelent?
– No lám. Hiszen maga ért magyarul – mosolygott Máté.
– Nem – mondta Dávid – nem. Csak erre emlékszem kicsi koromból: angyal meg karácsonyfa. A román fiúknak nem az angyal hozza a karácsonyfát, hanem a Moş Crăciun, aki rendesen egy öregember a faluból.
Máté nem felelt. Csak fölvonta széles szemöldökét.
– Tessék mondani, bácsi kérem! Maga annyi országban járt és annyi nyelven beszél. Látott már kutyafejű magyarokat?
Máté akkorát kacagott, hogy majd földűlt a háromlábú székecske alatta, amire a faragásával telepedett.
– A tanító úr mondta az iskolában. Talán… nem igaz? Én nem hiszem… egészen. Nem lehet az, hogy embereknek kutyafejük legyen! Ugye nem? De akkor meg miért mondaná a tanító? Most aztán igazán nem tudom… olyan emberek azok is, mint mi vagyunk? Például én és a bácsi?

35-36. oldal (Pro-Print, 2005)