Orsika 18 csillagozás

Ignácz Rózsa: Orsika Ignácz Rózsa: Orsika Ignácz Rózsa: Orsika

Arról a korról szól ez a regény, amikor Magyarország három részre szakadt. Európát elnyeléssel fenyegette a török hódoltatás. A Habsburgok bekebelező tervei a másik oldalról tették bizonytalanná az ország helyzetét. A fiatalság egy része új életformával igyekezett életben tartani magát ebben a nemzeti nyomorúságban. Parasztlegény is literátus emberré vált, több nyelven levelező, titkárkodó, tolmácskodó íródeákok kora ez. Koruk meggyúrta, kemény próbára tette jellemüket, ritka világos és erős fölismerését világosította meg nemzeti hovatartozásuknak. A regénybeli történet a tizenhat esztendős, árva Petheő Orsika alakja köré fonódik. Elszegényedett nemesi kisasszonyka ő, fiú módra él bácsikájánál, a komáromi várparancsnoknál. A regény azt beszéli el: a forrongó korszakban hogyan válik ez az osztályából, nemzetiségéből, vallásából és hazájából egyaránt kiszakadó, szerelemre, barátságra bátor, vívni, lovagolni tudó lány teljes emberré.

Eredeti megjelenés éve: 1963

Tartalomjegyzék

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2016
ISBN: 9789633743980
>!
Móra, Budapest, 1971
430 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Hegedüs István
>!
Móra, Budapest, 1963
464 oldal · keménytáblás

Kedvencelte 2

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Ibanez P>!
Ignácz Rózsa: Orsika

Az elején nekem nagyon nehezen indult be ez a történet, egyszerűen az első 100 oldal környékéig nagyon unalmasnak találtam, végig csak Orsika hízelgéséről olvashattunk. Aztán a törökök érkezésével és a cseles vásártámadással és rablással beindultak végre az események, onnantól kezdve nem sok olyan szakasz volt, amelyet kihúztam volna (mint például a rabok közötti vallási eszmecsere). Orsika helyett nekem Ibrahim figurája lett a kedvenc, tetszett, hogy törökként nevelkedve is kívülről, becsülettel szemlélt minden eseményt. Jó karakter volt János is, az ellentét, az irigységben könnyen átálló figura, akinek voltaképpen édesmindegy, kit és hol szolgál (ugyanakkor ő igazi túlélő is). A könyv olvasása közben egyébként egy kortárs mű, a Meliki futott végig a fejemben, lehet, a szerző innen merített ötletet (sólyom, magyar lány, török janicsár, menekülés Törökországból…)? Összességében azért az Egri csillagoktól nagyon-nagyon elmarad (az sokkal mozgalmasabb, eseménydúsabb, a karakterei is jobbak), de mégis egy szép történet (és a végén a Szigetvár „megsegítésére” sereget gyűjtő Miksa hozzáállása bicskanyitogató még ennyi évszázad távlatából is)…

dpart>!
Ignácz Rózsa: Orsika

Nagyon szerettem ezt a könyvet olvasni. Mintha csak a gárdonyis világba csöppentem volna, amit az Egri csillagokból sokunk ismerhet. Hasonlóan megformált szereplők, akik leginkább vagy jók, vagy rosszak, de az átmenet ritka. Ugyanakkor a fordulatosság, a pörgés sem jellemző. De ennyi baj legyen. Szerencsére sokszor csalt mosolyt az arcomra a szépen megfogalmazott történet.

Mindenevő_Könyvmoly>!
Ignácz Rózsa: Orsika

Egy könyvtári börzén vettem meg „Orsikát” Elsőre azt hittem, hogy valamiféle könnyed kis meseregény. Meglepett, hogy milyen szép történet rólunk magyarokról.Tudom ezért néhányan megköveznek, de betenném kötelező olvasmánynak! Tiszta szívvel ajánlom !

tgorsy>!
Ignácz Rózsa: Orsika

Az nem lehet, h. nekem ez ne tessen. Ráadásul a legnagyobb fiam Vince. :))

ÁrnyékVirág>!
Ignácz Rózsa: Orsika

Nagyon szép, kedves regény. A szép szerelmi történet mellett magával ragadó képet fest az adott korról is. Kislánykorom egyik nagy kedvence.

tasiorsi>!
Ignácz Rózsa: Orsika

Egészen a legvégéig imádtam.
De utána… ahogy lezárult… az már nem a naiv, álmodozó kislányoknak való. Fájt egy kicsit a hirtelen életszerűségbe fordulása.

Naira>!
Ignácz Rózsa: Orsika

Egy nagyon szép regény, magával ragadja az embert.

vera313>!
Ignácz Rózsa: Orsika

Értékes történet szerethető karakterekkel. Vannak ifjúsági regényes vonásai ( pl. "szerelem első látásra"), de én 16 év alatt nem igazán ajánlanám, mert azért történnek itt elég kemény dolgok, ami nem is csoda, hiszen a történelmünk egyik legdurvább időszakában játszódik.


Népszerű idézetek

dpart>!

Az ember mindent elveszthet: hazát, személye szabadságát, családját, de míg él, és az esze ép, egyet nem lehet elvenni tőle: azt, amit megtanult.

428. oldal, Ötödik rész - Komáromi Vince deákjai (Móra, 1971)

csucsorka IP>!

[…] Asszonynak ne legyen több esze, lelkem, csak annyi, hogy ha csepeg, beálljon az eresz alá. Az baj, ha asszonyszemélynek esze is vagyon, s azt használja is. Nézd, akadnak olyan bölcses közrendű asszonyszemélyek, akik érteni vélnek ehhez is, ahhoz is. Tiszteli a nép az ilyet, meg fél tőlük. Valójában boszorkánynak tartja őket.

Boglinc P>!

– Béke? Olyat ne mondjon, deák uram, hogy béke vagyon. Akkor lesz béke, mikor feltámadnak a fegyver által megölettek, és mind hazajönnek a foglyok, és egy se lesz többé rab, soha.

csucsorka IP>!

… Te nem tudod még, hogy mit fogok kigondolni, Turali?
– Én – mondta a holnapi főcsorbadzsi – úgy veszem észre, hogy te, uram, egy egész követséget fogsz küldeni, többféle szempontra alkalmas résztvevőkkel.
– Főcsorbadzsi, te nem tartozol az ostoba állatok közé.
– Köszönöm, uram.

Boglinc P>!

– Hogy miért is kellett Vince uramnak mások dolgába keveredni!
– Neked a mások dolga, hogy a török leüti a magyart?

Boglinc P>!

Őfelsége, Maximilián, vagy ahogyan a magyarok mondják: Miksa, sajnálatosan beleszületett, belenőtt abba, hogy országai között a magyar legmegviseltebb, a csonka, megfosztott, török dúlta területet. Miksa sohasem látta a nagy, a teljes Magyarországot. Birodalma sokszor bosszúságot okozó, örökös pénzt emésztő, kellemetlen részének tartotta. Miksa – gondolta Petheő – csak beszélgetni szeret a dicsőségről, harcról, háborúról, de valójában nem más, mint olvasgatni szerető, nagyszájú, gyáva ember, nem hős katona. Hát ő a király.

csucsorka IP>!

– Arról szeretnék álmodni – mondta Orsika – amire ébren is gondolok.


Hasonló könyvek címkék alapján

Szilágyi István: Hollóidő
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a kolostor rabja
Horváth Viktor: Török tükör
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók
Bakóczy Sára: Liliom és kehely
Gál Dorina: Bíborszív
Bakóczy Sára: A város és a rózsa
Hunyady József: Az égig érő vár
Miklya Luzsányi Mónika: Mohács özvegye