Arról a korról szól ez a regény, amikor Magyarország három részre szakadt. Európát elnyeléssel fenyegette a török hódoltatás. A Habsburgok bekebelező tervei a másik oldalról tették bizonytalanná az ország helyzetét. A fiatalság egy része új életformával igyekezett életben tartani magát ebben a nemzeti nyomorúságban. Parasztlegény is literátus emberré vált, több nyelven levelező, titkárkodó, tolmácskodó íródeákok kora ez. Koruk meggyúrta, kemény próbára tette jellemüket, ritka világos és erős fölismerését világosította meg nemzeti hovatartozásuknak. A regénybeli történet a tizenhat esztendős, árva Petheő Orsika alakja köré fonódik. Elszegényedett nemesi kisasszonyka ő, fiú módra él bácsikájánál, a komáromi várparancsnoknál. A regény azt beszéli el: a forrongó korszakban hogyan válik ez az osztályából, nemzetiségéből, vallásából és hazájából egyaránt kiszakadó, szerelemre, barátságra bátor, vívni, lovagolni tudó lány teljes emberré.
Orsika 18 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1963
Kedvencelte 2
Várólistára tette 19
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Az elején nekem nagyon nehezen indult be ez a történet, egyszerűen az első 100 oldal környékéig nagyon unalmasnak találtam, végig csak Orsika hízelgéséről olvashattunk. Aztán a törökök érkezésével és a cseles vásártámadással és rablással beindultak végre az események, onnantól kezdve nem sok olyan szakasz volt, amelyet kihúztam volna (mint például a rabok közötti vallási eszmecsere). Orsika helyett nekem Ibrahim figurája lett a kedvenc, tetszett, hogy törökként nevelkedve is kívülről, becsülettel szemlélt minden eseményt. Jó karakter volt János is, az ellentét, az irigységben könnyen átálló figura, akinek voltaképpen édesmindegy, kit és hol szolgál (ugyanakkor ő igazi túlélő is). A könyv olvasása közben egyébként egy kortárs mű, a Meliki futott végig a fejemben, lehet, a szerző innen merített ötletet (sólyom, magyar lány, török janicsár, menekülés Törökországból…)? Összességében azért az Egri csillagoktól nagyon-nagyon elmarad (az sokkal mozgalmasabb, eseménydúsabb, a karakterei is jobbak), de mégis egy szép történet (és a végén a Szigetvár „megsegítésére” sereget gyűjtő Miksa hozzáállása bicskanyitogató még ennyi évszázad távlatából is)…
Nagyon szerettem ezt a könyvet olvasni. Mintha csak a gárdonyis világba csöppentem volna, amit az Egri csillagokból sokunk ismerhet. Hasonlóan megformált szereplők, akik leginkább vagy jók, vagy rosszak, de az átmenet ritka. Ugyanakkor a fordulatosság, a pörgés sem jellemző. De ennyi baj legyen. Szerencsére sokszor csalt mosolyt az arcomra a szépen megfogalmazott történet.
Egy könyvtári börzén vettem meg „Orsikát” Elsőre azt hittem, hogy valamiféle könnyed kis meseregény. Meglepett, hogy milyen szép történet rólunk magyarokról.Tudom ezért néhányan megköveznek, de betenném kötelező olvasmánynak! Tiszta szívvel ajánlom !
Nagyon szép, kedves regény. A szép szerelmi történet mellett magával ragadó képet fest az adott korról is. Kislánykorom egyik nagy kedvence.
Népszerű idézetek
[…] Asszonynak ne legyen több esze, lelkem, csak annyi, hogy ha csepeg, beálljon az eresz alá. Az baj, ha asszonyszemélynek esze is vagyon, s azt használja is. Nézd, akadnak olyan bölcses közrendű asszonyszemélyek, akik érteni vélnek ehhez is, ahhoz is. Tiszteli a nép az ilyet, meg fél tőlük. Valójában boszorkánynak tartja őket.
Őfelsége, Maximilián, vagy ahogyan a magyarok mondják: Miksa, sajnálatosan beleszületett, belenőtt abba, hogy országai között a magyar legmegviseltebb, a csonka, megfosztott, török dúlta területet. Miksa sohasem látta a nagy, a teljes Magyarországot. Birodalma sokszor bosszúságot okozó, örökös pénzt emésztő, kellemetlen részének tartotta. Miksa – gondolta Petheő – csak beszélgetni szeret a dicsőségről, harcról, háborúról, de valójában nem más, mint olvasgatni szerető, nagyszájú, gyáva ember, nem hős katona. Hát ő a király.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szilágyi István: Hollóidő 88% ·
Összehasonlítás - R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a kolostor rabja 94% ·
Összehasonlítás - Horváth Viktor: Török tükör 91% ·
Összehasonlítás - Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű 94% ·
Összehasonlítás - Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók 94% ·
Összehasonlítás - Bakóczy Sára: Liliom és kehely 93% ·
Összehasonlítás - Gál Dorina: Bíborszív 92% ·
Összehasonlítás - Bakóczy Sára: A város és a rózsa 91% ·
Összehasonlítás - Hunyady József: Az égig érő vár 91% ·
Összehasonlítás - Miklya Luzsányi Mónika: Mohács özvegye 92% ·
Összehasonlítás