Magyarország nem egy ízben adott szállást a forradalmak viharaitól tépázott-űzött lengyel hazafiaknak. Az 1830-as években pedig az előző korszak Felvidékén letelepült hős nemzedéke már a szabadság újabb menekülő harcosaival találkozhatott. A száműzötteket befogadó magyarság eleinte természetesen a magyar-lengyel határ menti vidékeken látta vendégül a baráti szomszéd nép fiait, később azonban Erdély és az ország többi része is szállást, kenyeret, életet nyújtott a hazátlanoknak.
Ignácz Rózsa csodálatos gazdagsággal áradó írásművészete mesterien elemzi a vendégek és vendéglátók közt szövődő ezerféle érzelmi viszonylatot, ifjú szerelmesek egymásra találását, apák és fiúk küzdelmét a szabadságharc s az elnyomatás idején.
Névben él csak 2 csillagozás
Kiemelt értékelések
Találó címet adott könyvének a Budapesten élt erdélyi írónő. Végig az élő emberek szemszögeiből látjuk A XIX. századi lengyel-magyar barátság nemesi gyakorlattá erősödő folyamatát, ami az 1830-as felkeléstől meghatározza a mindennapokat Felső-Magyarországon és Erdélyben, miután Lengyelország harmadik (immár teljes) felosztásából szabadságharcot kísérelnek meg a krakkói és varsói egyetemisták. A bujdosóknak és segítőiknek köszönhetően megelevenednek a fénykorukat élő felvidéki uradalmak és városi paloták, az erdélyi Haller-kastélyok, ami magával tudja ragadni az olvasót.
A regény második részében, ami 20 évvel később folytatja a történetet, már az osztrák-orosz uralmak alatti lengyel-magyar sorsközösséget (olyan „mi is így jártunk” módon) mutatja be az írónő. A Habsburg Monarchia Közép-Európa népeire gyakorolt társadalmi hatását konkrét sorsokon keresztül írja le. Külön érdekesség volt egy alkalmazkodni akaró szegediesedett lengyelt mellékszereplőként megjeleníteni, és olvasni róla (abban a tudatban, hogy őt később Szeged polgármesterének is megtették).
A harmadik részből (ami inkább epilógus) az is kiderül, hogy újabb száz év elteltével hogyan élnek a leszármazottak, érezhetően tovább bírálva az orosz nyomást.
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bogáti Péter: Édes Pólim! 96% ·
Összehasonlítás - Kapa Mátyás: Izzik a parázs 93% ·
Összehasonlítás - Gál Vilmos: Latrok ideje 93% ·
Összehasonlítás - Somogyváry Gyula: A Tűzoszlop ·
Összehasonlítás - Jókai Mór: Politikai divatok 92% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: Mire a fák megnőnek 90% ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Egy szalmaözvegy levelei ·
Összehasonlítás - Kemény János: Víziboszorkány 91% ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Édes anyaföldem! 90% ·
Összehasonlítás - Nyirő József: Néma küzdelem 91% ·
Összehasonlítás