Hazájából ​kirekesztve 3 csillagozás

Ignácz Rózsa: Hazájából kirekesztve Ignácz Rózsa: Hazájából kirekesztve

A szerző ezt írja műve utószavában, magának regénye hősének, s több mint kétszáz éve jobblétre szenderült Mikes Kelemennek: „A mi szerencsénk, utókoraiké, mind férfiaké, asszonyoké, leányoké és más serdülő emberpalántáké, minden magyar szót olvasni szeretőke, hogy élt, él kijed, elménkben él, amellyel elgondolhatjuk, elképzelhetjük, képet formáhatunk magunknak Kelemenről. Bennem leginkább az a Kelemen képzett meg, s az él, aki az édesanyja hazatérésre ösztökélő levelét megőrzi, és mint utolsó kincséről egy kis rokoni szeretetért még arról is lemond, másnak adja. Kétszeresen özvegy édesanyját, árva Torma Évát annyira, annyiszor elképzeltem, hogy alakját, formáját látni vélem s hangját hallani. Próbáltam én őt ezeken a lapokon másokkal is láttatni és megbecsültetni.”

>!
Móra, Budapest, 1980
348 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631119874 · Illusztrálta: Kass János

Kedvencelte 2

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
nagy_csilla
Ignácz Rózsa: Hazájából kirekesztve

Nem olvastam még semmit az írónőtől de egyik kedvencem lett ez a könyv. Jókor talált rám…
Egy héttel ezelőtt a Rákóczi várban voltunk Sárospatakon és nagyon nagy hatással voltak rám a látottak és hallottak.. Régebben nem igazán érdeklődtem e kor után, de most nagyon megfogott, és már ott elterveztem, hogy ha hazajövök olyan könyvet veszek ki a könyvtárból ami Rákóczi koráról szól. Érdekes módon, a legelső könyv amit levettem a polcról, ez volt. Beleszerettem. Olvasás közben gyakran magam előtt láttam a Rodostói képeket amelyek a vár egyik termében voltak kiállítva és a szék, amit Rákóczi készített.
Szerintem ez egy méltánytalanul olvasatlan történelmi könyv.

>!
Farkas_Szonja
Ignácz Rózsa: Hazájából kirekesztve

Ignácz Rózsa írói képzeletének segítségével közelebb hozza az olvasókhoz az örökös bujdosónak, a hazájából kirekesztett Mikes Kelemennek az alakját, rodostói levelein keresztül átsejlő személyiségét, úgy, hogy kipótolja a homályban maradt részeket és több szemszögből láttatni engedi a magyar széppróza atyját. A fiktív módon megidézett események segítségével megismerhetjük Kelemen családi hátterét, és igazolást nyer a fejedelemhez fűződő gyermeki ragaszkodása is. Az írónőt sokat foglalkoztatta az örökös honvágytól gyötört Mikes gondolatvilága, tovább gondolta apjához, édesanyjához, a nőkhöz való viszonyát, a családi életről való lemondását, mintegy motiválva a bujdosósorsot sztoikus nyugalommal viselő és elviselő levélíró kegyelemért nem folyamodását.
Ignácz Rózsa szerint legtöbbféle kedvű írónk Mikes Kelemen, művében pedig ezt alá is támasztja. Nem véletlen a témaválasztás sem, a narrátor és a megidézett közös gyökerekkel rendelkeznek, Zágon alig 15 kilométernyire van Kovásznától…
Annyira meggyőző ez az emlékezés, hogy miután becsuktam a könyvet, leemeltem a polcról a Törökországi leveleket.


Népszerű idézetek

>!
nagy_csilla

Egyébként a kamarás úr tevés-vevését, munkáját, írkálását, meg főleg azt a nagy kávézhatnékját, hát azt nem érti. Elnézte egyik délelőtt is, hogy milyen szeretettel fogja, szorongatja a kamarás úr a kávés findzsát! Hogy azt a kamarás úr is észrevette, elkacagta magát s mondta:
-Mi az Ambrus? Tán megáhította kend a kávét?
-Nem én, kamarás uram, Isten őrizzen tőle. Csak elnéztem, engedelmével, hogy szorongatja a findzsát. Hogy netán még összeroppantja.
Hát akkor nagyot nevetett a kamarás úr, s azt mondta:
-Így van ez, Ambrus.Feledésre serkentő ital ez, tudja-e kend? – aztán elborult a mosolygós ábrázata, s azt mondta:
-Kávézás. Itt az a szokás és a vigasztalódás. Inkább lennék én, hallja kend, káposztásfazék Erdélyben, mint kávés findzsája a török császárnak…

>!
Farkas_Szonja

A nagy havazás még nem állott be, de a Bodza-pataka már a hónap elején jégkígyóvá változott.

(első mondat)

>!
Farkas_Szonja

Erdélyben úgy szokás, hogy az asztalfőre a ház asszonya üljön, s melleje jobb felől a legfőbb női vendég. Előbb szel magának az ennivalóból a háznak asszonya, hacsak vénlány is. És meg is kóstolja előbben az ételt, mielőtt a tálat a legfőbb vendégnek az étekhordó asszony odakínálhatná. Hogy ez milyen szokás? Igen régimódi. Tartják manapság a vészes időkben keletkezett módit. Talán, hogy a vendég nyugodtan ehessék: nincsen az étele, itala méreggel keverve.

54. oldal (Pro-Print)

>!
Farkas_Szonja

Mi közöm nékem a jövendőhöz? Elég minden napnak a maga baja.

215. oldal (Pro-Print)

>!
Farkas_Szonja

… Mikes Kelemen olvasóinak tudatában, leginkább azokéban, akik életükben egyszer bár kényszerülten vagy szándékosan hazát cseréltek – Zágon örökre a maradandó honvágy szent helye lett. És marad, míg magyarok olvasnak kijedről vagy kijedtől – magyarul.

236. oldal

>!
Farkas_Szonja

… merthogy az ő múlhatatlan honvágya… csak akkor csillapul, ha Kelemen honvágyáról olvashat, arról a bölcs türelemről, amellyel az örökös, holtig tartó száműzetését elviselni tudta.

223. oldal (Pro-Print)

>!
Farkas_Szonja

Bizony, én úgy érzem, ahhoz, hogy az élet gyötrelmeit elviselhessük, fontosabb, hogy mi szerethessünk, semmint az, hogy minket szeressenek.

227. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Nyirő József: A sibói bölény
Czakó Gábor: Aranykapu
Kodolányi János: Az égő csipkebokor
Laczkó Géza: Rákóczi
Laczkó Géza: Német maszlag, török áfium
Vámos Miklós: Sánta kutya
Lőrincz L. László: Dzsingisz kán
Ordas Iván: Simonyi óbester
Kós Károly: Varju-nemzetség
Kós Károly: Budai Nagy Antal históriája / Varju-nemzetség