Hazájából ​kirekesztve 4 csillagozás

Ignácz Rózsa: Hazájából kirekesztve Ignácz Rózsa: Hazájából kirekesztve

A szerző ezt írja műve utószavában, magának regénye hősének, s több mint kétszáz éve jobblétre szenderült Mikes Kelemennek: „A mi szerencsénk, utókoraiké, mind férfiaké, asszonyoké, leányoké és más serdülő emberpalántáké, minden magyar szót olvasni szeretőke, hogy élt, él kijed, elménkben él, amellyel elgondolhatjuk, elképzelhetjük, képet formáhatunk magunknak Kelemenről. Bennem leginkább az a Kelemen képzett meg, s az él, aki az édesanyja hazatérésre ösztökélő levelét megőrzi, és mint utolsó kincséről egy kis rokoni szeretetért még arról is lemond, másnak adja. Kétszeresen özvegy édesanyját, árva Torma Évát annyira, annyiszor elképzeltem, hogy alakját, formáját látni vélem s hangját hallani. Próbáltam én őt ezeken a lapokon másokkal is láttatni és megbecsültetni.”

>!
Móra, Budapest, 1980
348 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631119874 · Illusztrálta: Kass János

Kedvencelte 2

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

KBCsilla P>!
Ignácz Rózsa: Hazájából kirekesztve

Medve-Random

Szeretem Ignácz Rózsát. Nem az első olvasásom Tőle, és nagyon tetszik a stílusa. Itt ugye fel kellett vennie ismét a kornak megfelelő stílust, szóhasználatot, tökéletesen használja a szófordulatokat. Néha ugyan nehézséget okozott egy-egy kifejezés, amiket eleddig nem ismertem, de a szövegkörnyezetből mindig ki lehetett deríteni, mit is jelentenek az illető szavak.
Kelemen? Nos hát, korának meg nem értett férfija, aki sok más egyéb mellett a szerelemnek is szerencsétlen áldozata.
Zsuzsi? Pénz, vagyon, nemesi név és cím? Olyan ismerős, hiszen sok mai nő is így él.
József? Szánom és egyben haragszom rá. Őt is csak a rang érdekelte, és az örökölhető vagyon. Mert nem megteremtjük ám, hanem megvárjuk, majdhogynem kiköveteljük, hogy megörököljük.
József felesége? Butácska, szintén rangkóros, de egyébként jelentéktelen mellékszereplő.
Rákóczi? Őt nem méltatom, hiszen oly sok történet keletkezett róla, és ez most nem róla szólt.
János-Ambrus? A hűséges szolga, aki ugyancsak szívesen teszi zsebre az aranyakat. De őt nem bántom, neki a szolgasorsot szánta az élet?
Árva Torma Éva? Mint oly sok elhagyott édesanya, ő is magára maradt öregségére. Részben okolom emiatt, de nagyobb részt megértem. Az elsőszülött fiú mégis csak az elsőszülött fiú.
Ki is van még, aki fontos? Fontosnak éreztem a gályarabokat, a száműzetést önként vállaló katonákat, de gonoszságáért Kajdácsyiné mindörökre ellenszenves marad.

nagy_csilla>!
Ignácz Rózsa: Hazájából kirekesztve

Nem olvastam még semmit az írónőtől de egyik kedvencem lett ez a könyv. Jókor talált rám…
Egy héttel ezelőtt a Rákóczi várban voltunk Sárospatakon és nagyon nagy hatással voltak rám a látottak és hallottak.. Régebben nem igazán érdeklődtem e kor után, de most nagyon megfogott, és már ott elterveztem, hogy ha hazajövök olyan könyvet veszek ki a könyvtárból ami Rákóczi koráról szól. Érdekes módon, a legelső könyv amit levettem a polcról, ez volt. Beleszerettem. Olvasás közben gyakran magam előtt láttam a Rodostói képeket amelyek a vár egyik termében voltak kiállítva és a szék, amit Rákóczi készített.
Szerintem ez egy méltánytalanul olvasatlan történelmi könyv.

Farkas_Szonja>!
Ignácz Rózsa: Hazájából kirekesztve

Ignácz Rózsa írói képzeletének segítségével közelebb hozza az olvasókhoz az örökös bujdosónak, a hazájából kirekesztett Mikes Kelemennek az alakját, rodostói levelein keresztül átsejlő személyiségét, úgy, hogy kipótolja a homályban maradt részeket és több szemszögből láttatni engedi a magyar széppróza atyját. A fiktív módon megidézett események segítségével megismerhetjük Kelemen családi hátterét, és igazolást nyer a fejedelemhez fűződő gyermeki ragaszkodása is. Az írónőt sokat foglalkoztatta az örökös honvágytól gyötört Mikes gondolatvilága, tovább gondolta apjához, édesanyjához, a nőkhöz való viszonyát, a családi életről való lemondását, mintegy motiválva a bujdosósorsot sztoikus nyugalommal viselő és elviselő levélíró kegyelemért nem folyamodását.
Ignácz Rózsa szerint legtöbbféle kedvű írónk Mikes Kelemen, művében pedig ezt alá is támasztja. Nem véletlen a témaválasztás sem, a narrátor és a megidézett közös gyökerekkel rendelkeznek, Zágon alig 15 kilométernyire van Kovásznától…
Annyira meggyőző ez az emlékezés, hogy miután becsuktam a könyvet, leemeltem a polcról a Törökországi leveleket.


Népszerű idézetek

KBCsilla P>!

A dicsőséghez, a hatalomhoz jutott asszonyszemély, úgy látszik, mindig kegyetlen.

nagy_csilla>!

Egyébként a kamarás úr tevés-vevését, munkáját, írkálását, meg főleg azt a nagy kávézhatnékját, hát azt nem érti. Elnézte egyik délelőtt is, hogy milyen szeretettel fogja, szorongatja a kamarás úr a kávés findzsát! Hogy azt a kamarás úr is észrevette, elkacagta magát s mondta:
-Mi az Ambrus? Tán megáhította kend a kávét?
-Nem én, kamarás uram, Isten őrizzen tőle. Csak elnéztem, engedelmével, hogy szorongatja a findzsát. Hogy netán még összeroppantja.
Hát akkor nagyot nevetett a kamarás úr, s azt mondta:
-Így van ez, Ambrus.Feledésre serkentő ital ez, tudja-e kend? – aztán elborult a mosolygós ábrázata, s azt mondta:
-Kávézás. Itt az a szokás és a vigasztalódás. Inkább lennék én, hallja kend, káposztásfazék Erdélyben, mint kávés findzsája a török császárnak…

Farkas_Szonja>!

A nagy havazás még nem állott be, de a Bodza-pataka már a hónap elején jégkígyóvá változott.

(első mondat)

Farkas_Szonja>!

Erdélyben úgy szokás, hogy az asztalfőre a ház asszonya üljön, s melleje jobb felől a legfőbb női vendég. Előbb szel magának az ennivalóból a háznak asszonya, hacsak vénlány is. És meg is kóstolja előbben az ételt, mielőtt a tálat a legfőbb vendégnek az étekhordó asszony odakínálhatná. Hogy ez milyen szokás? Igen régimódi. Tartják manapság a vészes időkben keletkezett módit. Talán, hogy a vendég nyugodtan ehessék: nincsen az étele, itala méreggel keverve.

54. oldal (Pro-Print)

Farkas_Szonja>!

Mi közöm nékem a jövendőhöz? Elég minden napnak a maga baja.

215. oldal (Pro-Print)

Farkas_Szonja>!

… Mikes Kelemen olvasóinak tudatában, leginkább azokéban, akik életükben egyszer bár kényszerülten vagy szándékosan hazát cseréltek – Zágon örökre a maradandó honvágy szent helye lett. És marad, míg magyarok olvasnak kijedről vagy kijedtől – magyarul.

236. oldal

Farkas_Szonja>!

… merthogy az ő múlhatatlan honvágya… csak akkor csillapul, ha Kelemen honvágyáról olvashat, arról a bölcs türelemről, amellyel az örökös, holtig tartó száműzetését elviselni tudta.

223. oldal (Pro-Print)

Farkas_Szonja>!

Bizony, én úgy érzem, ahhoz, hogy az élet gyötrelmeit elviselhessük, fontosabb, hogy mi szerethessünk, semmint az, hogy minket szeressenek.

227. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Nyirő József: A sibói bölény
Czakó Gábor: Aranykapu
Kodolányi János: Az égő csipkebokor
Laczkó Géza: Rákóczi
Laczkó Géza: Német maszlag, török áfium
Vámos Miklós: Sánta kutya
Lőrincz L. László: Dzsingisz kán
Ordas Iván: Simonyi óbester
Kós Károly: Varju-nemzetség
Kós Károly: Budai Nagy Antal históriája / Varju-nemzetség