Mellékutakon 1 csillagozás

Ignacio Martínez de Pisón: Mellékutakon

1974-et ​írunk, egy kamasz fiú járja az országot az apjával. Egyetlen vagyonuk a Cápa Citroën, életük csupa menekülés, valami miatt folyton költözniük kell, mindig ugyanoda: üdülőtelepek lehangoló, barátságtalan apartmanjaiba, holtszezonban, így aztán Felipe, a főszereplő kamasz legtöbb idejét a kihalt tengerparton tölti, ahol rajta kívül jóformán senki sincsen. Azonban hamarosan búcsút kell mondaniuk a tengerpartnak, az ország belsejébe költöznek, és gyökeresen megváltozik életük. Ahogy Felipe mondja: „azelőtt, telente, a tengerparton, a kihalt üdülőtelepeken nem tudtuk, hová megyünk, de azt legalább tudtuk, hogy merre.” Hol megindítóan szép, hol kissé kesernyés tónusú ez a regény, visszafogottan lírai, és persze a humor sem hiányozhat belőle. Pontos kép a Franco-rendszer bukását közvetlenül megelőző időszak spanyol társadalmáról, egy kamasz fiú szemével nézve. „Vonzó elegye a pikareszk krónikának, donquijotés kalandnak, fejlődésregénynek, road movie-s élménynek” (Ignacio… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Spanyol elbeszélők Patak Könyvek, Triana

>!
228 oldal · ISBN: 9789638723772

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

marschlako >!
Ignacio Martínez de Pisón: Mellékutakon

(…) történetünk (…) azé a két emberé, akik egy szamárral meg egy rozzant gebével járták Spanyolországot. (…) Életünk sorozatos tévedések, melléfogások története, olyan régi, mint Don Quijote és Sancho Panza története. De azt az egyet világosan láttuk, hogy mi is egyedül vagyunk, mint az a két ember. Egyedül kezdtük az utunkat, és valószínűleg így is fejezzük be.

Na ez kérem egy tipikus spanyol film volt. Ja nem, könyv. Persze film is készült belőle – regénye alapján maga a szerző írta a forgatókönyvet –, szóval a fenti mondat nem jár olyan távol az igazságtól. A történet 1974-ben játszódik, Franco végnapjai idején. Felipe édesapjával kettesben egy Cápa Citroënnel járja az országot, életük állandó menekülés az adósságok elől, egyik helyről a másikra. Ők telente szállnak meg a néptelen tengerpartokon, az idegenforgalmi szezonban kénytelenek a félsziget belsejébe húzódni. A folyamatos vándorlásban csak apa és fia a biztos pont egymás számára, de kapcsolatuk persze korántsem mondható zökkenőmentesnek. A 15 éves fiú tipikus kamasz, aki egykor istenítette apját, de mára már csak egy egyre cikibb figura számára, fura kapcsolataival és állandó simlijeivel*. Aztán egy idő után a hullámok kezdenek összecsapni a fejük fölött.
A Mellékutakon nem akar különösen nagy igazságokat kimondani, de sajátos spanyol hangulattal remekül ábrázolja apa és fia egymásrautaltságátspoiler. Még ha nekem néha kicsit vulgáris is volt egy-két helyen, kifejezetten éveztem, ahogy Martínez de Pisón végigvezette hőseit az országspoiler útjain.

*Ebben Felipe apja engem nagyon emlékeztetett a Diamant térbeli Kisgalamb férjére.


Népszerű idézetek

marschlako >!

Az az igazság, a mi történetünk nem olyan volt, mint Patty Hearsté meg a szimbiozistáké, nem is lehetett olyan, hanem inkább mint azé a két emberé, akik egy szamárral meg egy rozzant gebével járták Spanyolországot. Mi is az országot jártuk, apám is annak hitte magát, aki nem ő volt, és ő is próbált elkápráztatni egy nőt… Életünk sorozatos tévedések, melléfogások története, olyan régi, mint Don Quijote és Sancho Panza története. De azt az egyet világosan láttuk, hogy mi is egyedül vagyunk, mint az a két ember. Egyedül kezdtük az utunkat, és valószínűleg így is fejezzük be.

131. oldal

marschlako >!

Feltűrt nadrágszárral ültem, bokáig nyaldosták lábamat a hullámok. Szerettem így lenni, csöndben, mozdulatlanul. Szerettem csukott szemmel érezni, ahogy a tengeri szellő összeborzolja a hajamat. A hullámok morajlását is szerettem hallgatni, elképzeltem, hogy hozzám beszélnek. Úgy voltam vele, mint álmatlan éjszakáimon az ébresztőóra ketyegésével, abból is mindig ugyanazt hallottam ki: nem lehet, nem lehet, nem lehet! A hullámok pedig azt mondták: mostantól, mostantól! Vagy azt, hogy: jóóól van, jóóól van! Vagy még azt is, hogy: meeenjünk, meeenjünk!

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Belinda Alexandra: Flamenco Párizsban
Lorenzo Carcaterra: Pokoli lecke
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa
Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
Nina Collins: Örökre szól
Jaume Cabré: Én vétkem
Kristin Hannah: Menekülés Alaszkába
Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje
Donatella Di Pietrantonio: A visszaadott lány
Jeffrey Archer: Ütött az óra