Egy ​fiú a csapatból 45 csillagozás

Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

Dani felkavaró mondatokat hall az iskolában. „Kevés vagy, mint Hitlerben a jóindulat” – mondja egy osztálytársa, aki később a haláltáborokat is emlegeti. Dani kétségek között megy haza, és próbálja megemészteni a hallottakat. A szüleitől tudja, hogy ők zsidók, de ennél többet sosem sikerült kihúznia belőlük. Az internetet is segítségül hívja, de amit ott talál, attól csak még jobban megijed és összezavarodik. Amikor az osztálytársai kihagyják a focimeccsből, mivel hittanon alakítanak csapatokat, Dani végképp elkeseredik. Aztán megismerkedik a barátja idős nagypapájával, és a bácsi egy napon mesélni kezd a gyerekkoráról és 1944-ről…
Mikor kezdhetünk a holokausztról beszélni a gyerekekkel? Hogyan közelítsünk meg egy ilyen súlyos témát, hogy ők is be tudják fogadni? A könyvbeli Dani legnagyobb nehézsége az, hogy a felnőttek konokul hallgatnak. Igaz Dóra és a Pagony ezzel az érzékeny, okos regénnyel segít abban, hogy a gyerekek elindulhassanak a megértés felé.

Eredeti megjelenés éve: 2018

Tagok ajánlása: 11 éves kortól

>!
Pagony, Budapest, 2018
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634103844

Enciklopédia 1


Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Tarja_Kauppinen IMP
Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

A kívülről sugallt normák folyamatosan változnak, hol gyorsabban, hol lassabban, az ember azonban már csak a csordaszellemnél fogva is könnyen magáévá teszi az új normákat, gyakran még akkor is, ha azok ellentmondanak a korábbiaknak. Ami akár csak egy pár évvel korábban is még elképzelhetetlen volt, lehetetlen, abszurdum, az akár nagyon rövid idő leforgása alatt is általános normává válhat, amellyel ha nem is ért mindenki egyet, a többség elfogadja, vagy azért, mert nem akar kilógni a sorból, vagy mert egyszerűen bele sem gondol az egészbe. Az egyet nem értők meg inkább befogják a szájukat, mert nem szeretnének pórul járni.

A problémák nem szűnnek meg létezni attól, hogy nem veszünk róluk tudomást, vagy rájuk legyintünk, mondván, hogy másnak a baja, és igyekszünk pókerarccal kimaradni belőle. A gyerekek pedig előbb-utóbb szembesülni fognak vele mint a világ többi jelenségeivel is, és ha egy „kellemetlen” téma felmerül, a talán csak kíváncsiságnak, értetlenségnek induló, gyermeki faggatózást ki kell elégíteni, őszintén, egyenesen, nem szépítve, nem kozmetikázva, nem szemet hunyva. Mert vannak dolgok, amikről mindenkinek tudnia kell a maga teljességében, hogy ne fordulhasson elő többször.

A holokausztról írni gyerekeknek nagy feladat, ám Igaz Dóra tökéletesen abszolválta, amikor életszerű, mai környezetbe helyezte a történetet. Számos mozzanatért nem is kell messzire mennünk: valakinek a kiközösítése, kigúnyolása pusztán azért, mert valamiben eltér az átlagostól, létező probléma, mely a gyermek- de még a felnőttközösségek többségében is valamilyen módon vagy mértékben jelen van. Ezen a ponton ismételten megfogadtam, hogy senkit sem fogok a helyesírása alapján megítélni, és nem fogok nevetni az alkotó kevéssé differenciált kifejezésmódja miatt esetleg szokatlanra, megmosolyogtatóra sikerült szövegeken.

Mit tennénk mi hasonló helyzetben? Tétlenül néznénk zsidó barátaink, szomszédaink elhurcolását, nehogy mi is hasonló sorsra jussunk? Vagy a – nagyon is jelentős – kockázatra fittyet hányva szót emelnénk azért az igazságért, amely nem is sokkal korábban még mindenkinek természetes volt, mostanra azonban mintha fejre álltak volna a világ szabályai?

Tökéletes könyv, a lehető legflottabb kivitelben. Mondanom sem kell, megrázó olvasmány – el is pityeredtem rajta. A kiadó tízéves kortól ajánlja, ez reális valóban. Amikor a kényes téma felmerül, a kezébe lehet, sőt kell adni a gyerekeknek.

Nem szabad hagynunk, hogy az erkölcsi, társadalmi normák a korral változzanak, bármennyire is ennek az ellenkezőjét halljuk néha. Nincs olyan, hogy „most ilyen időket élünk”, meg hogy „változnak az idők”. Ami tegnap normális volt, ma is az a normális, és a fekete meg a fehér soha nem fog helyet cserélni, még ha néha úgy tűnhet, hogy megteszik, akkor sem.

6 hozzászólás
>!
meseanyu P
Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

Pont egy ötödikes osztályban történt meg velem, hogy egy beszólás miatt el kellett beszélgetnem a gyerekekkel Hitlerről, a holokausztról. Számomra nagyon meglepő volt, hogy sokan, a legtöbben nem igazán tudtak ezekről a dolgokról előtte semmit. Én már nem emlékszem pontosan, hogy mikor szereztem erről az első benyomásaimat, értesüléseimet, de szerintem ez a korosztály már abszolút alkalmas ennek befogadására, pláne ilyen formában, ahogy ezt Igaz Dóra megoldotta. Kitűnő stílussal, életszererűen írja le a jelen történéseit, a múltat meg pont annyira empatikusan, ahogy azt kell. Jó lehet közös feldolgozásra is az osztályfőnöki órán.

>!
Bea_Könyvutca P
Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

Beszéljünk róla! Tabutémák.

Akár ezek közül a címek közül is választhatnánk egy sorozatcímet, ha hasonlóan érzékeny és elhallgatott témákat szeretnénk megpendíteni, mint Igaz Dóra Egy fiú a csapatból című könyvében.

Fontos könyv ez és fontos téma. A családokban a beszélgetés sem mindennapi dolog, a szokásos, mi volt a suliban, mi volt az ebéd, milyen jegyet kaptál kérdéseket nem nevezném beszélgetésnek, csak kötelező köröknek. Ha pedig már a hétköznapi történéseket és érzéseket, örömöket és bánatokat sem tudjuk szeretettel és odafigyeléssel megközelíteni, akkor egy ilyen érzékeny témát, mint a zsidóság sorsa, a holokauszt szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik csak úgy elmesélni. (Természetesen tisztelet a kivételnek.)

Manapság egy kiskamasz gyereknél már a szimpla felvilágosítás is nehézséget okoz a szülőknek, mert előfordulhat, hogy mire a szülő kiböki, amit szeretne, a gyerek szemberöhögi, mert már megszerezte ezeket az információkat az internetről. Ha pedig ez a dolog ilyen nehéz, akkor hogyan lehet egyáltalán szóba hozni a holokausztot.

Azt gondolom, hogy éppen egy ilyen könyv segítségével. Akár közösen olvasva, akár a gyerek kezébe adva és végig beszélgetve róla. Nem csak szülőknek ajánlom ezt a könyvet, hanem pedagógusoknak is, akár ajánlott olvasmányként használva egy osztályban, és utána jöhet a beszélgetés.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.com/2018/11/igaz-dora-egy-fiu…

>!
Nikolett0907 P
Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

„Mindenkinek tudnia kell, hogy mi történt 1944 – ben. Hogy soha többet ne fordulhasson elő.”

Elég nehezen találom ismételten a szavakat, valahogy minden egyes kötet amit kézbe veszek és ezt a témát dolgozza fel, teljesen kiakaszt és elég nehéz utána bármilyen összeszedett gondolatot kipréselni magamból.

Talán érdemes avval kezdeni az értékelésemet, hogy utazókönyvként került hozzám ez a remek történet, amit ezúton is szeretnék megköszönni, főleg azért, mert valószínű magamtól sose olvastam volna és ezt így utólag el kell ismernem nagy kár lett volna.
Tehát, egy nagy KÖSZÖNÖM jár ezért.

Ami a könyvet illeti, mint írtam nem könnyű témát dolgoz fel és egész különlegesen tálalja.
Ugyanis nem közvetlenül a múltbéli idősíknak vagyunk olvasója, hanem a jelenkornak.
Két fiatal fiú, ezek közül közvetlenül Dani gondolatait és családját, múltjának egy töredékét ismerhettem meg.
Barátja, Zsombor, pedig szintén egy főszereplő, akiről eleinte nem voltam túl jó véleménnyel, de ez igen hamar megváltozott.
Zsombor családja, pedig szintén nagyon sokat nőtt a szememben.

Ez a két fiú, akár az Öcsém és barátja is lehetett volna, hisz korban is megegyeznek, és pont ezért, mert ennyire eleven képet kaptam, sokkal mélyebbre ment az üzenet, amit az írónő szánt olvasójának.

Sok kérdést felvetít és sok vitahelyzetet okoz, mert ahogy a fülszöveg is írja a zsidó lét és 1944 – ben történtek köré épül a kötet fő tematikája.
Olyan kérdések merültek fel bennem, melyekre nem tudom azt mondani, hogy egyértelműen igen, vagy nem a válasz.
Két dolgot viszont kiszeretnék emelni.

Az egyik az, hogy bár nem éltem ebben a korban, és zsidó sem vagyok, ettől függetlenül van családtagom aki viszont az, és nagyon fájna, ha az történne vele, ami a múltban megtörtént.
Lehet elcsépelt amit írok, de igen is úgy gondolom minden ember egyenlő, ugyan úgy születünk, és halunk meg. Senki sincs jobb vagy rosszabb helyzetben és egy ideológia miatt, amit az ember talált ki, senkinek nincs joga különbséget tenni vallás, bőrszín, vagy bármely más eltérés miatt.

A másik pedig, hogy igen is beszélni kell róla!!
Beszélni kell a gyerekkel egy bizonyos kor után, és felnőttként meg még inkább.
Azért emelem ezt ki, mert akik átélték a fejüket a homokban dugják és még mindig van félelem a családi vérvonalból adódóan, akik pedig nem élték át, vagy jó viccet csinálnak belőle, vagy pedig a meg sem történt alapon veszik.
Pedig ha megfigyeljük a mai világunk nézeteit, sajnos megint kezdi felütni a fejét egy újabb „dililáz” és bár háborgunk, nem teszünk semmit.
Nincs ez így jól és soha nem is lesz.

Az írónőnek tehát ez a története, egy apró lázadás, egy figyelem felkeltés, hogy „hahó, evvel foglalkozzatok!!!” és teljesen egyetértek vele.

Maga a könyv, mint írtam témáját tekintve nagyon mély, de egyben szórakoztató is.
A mai fiatalok életéből kapunk betekintés, gondokkal, hisztivel, és megtanít minket arra, hogy igen is az őszinte szó családon belül is nagyon fontos, valamint arra, hogy ezen fiataloknak a gondolatai a jövő nemzedékeinek kezdő gondolatai, tehát fontos őket meghallgatni és átsegíteni a nehezebb időszakokban.

A félcsillag levonás annak szól, hogy Dani szüleit ki nem állhattam, valamint voltak részek, amikről még olvastam volna.

Bár nem kedvenc, úgy érzem több lettem ettől a könyvtől, és határozottan állítom, hogy nem csak a fiataloknak érdemes kézbe venni!

Tessék olvasni!
Tessék elgondolkodni!
És tessék kérdezni és beszélni!

Egy olvasásnak tökéletesen megfelelt!
Ajánlom!♥

>!
Annamarie P
Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

Én már nem is emlékszem, hogy pontosan hány éves voltam, amikor először találkoztam a holokauszt témával. Gondolom valamikor töriórán hetedikben. Ma már biztosan minden gyerek előbb szembesül ezzel. Hogy ez jó vagy nem, arról megoszlanak a vélemények. Az viszont egyértelműen rossz, ha gorombáskodás, viccelődés kapcsán lesz téma a zsidóság, vagy Hitler neve.
Ebben a történetben pontosan ez történik. Az internetes játékokban, a chatszobákban rendre elhangoznak az olyan kifejezések, mint hogy „Kevés vagy, mint Hitlerben a jóindulat”. Aztán a kifejezés bekerül az iskolai szóhasználatba, és így szépen beindul a szájhagyomány. Dani is eltanulja a menő szólást a többiektől, odavágja a szüleinek is, akik ettől teljesen lefagynak. Nem is érti, hogy mi a baj? A fiú önálló nyomozásba kezd, hogy megértse, miért reagáltak így a szülei, miért nem mondanak semmit és mit pusmognak a háta mögött?
A könyvbeli osztály tippem szerint negyedikes lehet, tehát a 10 éves korosztály. Számukra teljesen érintetlen és, mint kiderül tabu a téma. Gyermeki tisztasággal és értetlenséggel próbálják felfogni a zsidó deportálással és megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdéseket.
Igaz Dóra a főszereplő, Dani barátjának nagyapját használja fel ahhoz, hogy valaki elmesélhesse a fiúknak, mi történt 1944-ben Magyarországon. Ahogy Daniék életében, úgy a nagypapa gyerekkorában is a foci volt a srácok mindene. Nekik is megvolt a maguk szuper csapata, míg el nem vitték az egyik társukat. Amikor Dani és Zsombi megismerik az igazságot, észrevétlenül megváltozik bennük valami.
Amikor az osztályban kitör a botrány, Daniék verekedésbe keverednek. Nem akarják senkinek elmondani a miérteket. Végül Dani bevallja szüleinek, hogy miért ment neki az osztálytársának. A szülők azt sem tudják, mit csináljanak. A fiú belátja, hogy neki magának kell a helyzetet megoldani, és meg is teszi.
Nagyon fontos témát választott a szerző, hogyan beszéljünk a holokausztról azoknak a gyerekeknek, akik még semmit nem hallottak róla. Azoknak, akiknek szülei szeretnék minél tovább óvó búra alatt tartani gyermeküket, de rájönnek, hogy lassan már mindenhol repedezik a burok.

>!
AeS P
Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

Nagyon érdekes lett ez a könyv, ezernyi gondolatom támadt közben.
Főleg az, hogy tényleg rémisztő, hogy a mostani gyerekek milyen keretek között találkozhatnak először a zsidóság fogalmával, és hogy van-e bárki körülöttük, aki segít értelmezni az egész összevisszaságot, ami a fejükben van.
Aztán elkezdtem gondolkozni a saját élményeimen, amik teljesen mások sok szempontból – képzeljetek el egy kisvárost, ahol nincs számottevő zsidó lakosság, viszont áll a Zsinagóga, ami persze Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, de a köznyelvben csak Zsini, itt azért elég hamar válaszolni kell néhány kérdésre –, különösképp abban az értelemben, hogy korán kezdtem olvasni és mindent, nem emlékszem, hogy hol találkoztam először a holokauszt témájával, de biztosan fiatalabb voltam, mint a könyv hősei. Na meg anyám egy praktikus asszony, amikor észlelte, hogy tudomást szereztem a történelem e szeletéről, letette elém Anne Frank naplóját meg a Hőhullám Berlinben-t, azóta is roppant hálás vagyok neki ezekért az élményekért (is).
Még gondolkozom, hogy mit lehetne kezdeni ezzel a könyvvel, hogyan lehetne jó időben jó helyekre eljuttatni, mert biztosan el kellene, fontos és jó.

>!
bagie P
Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

Nekem nagyon tetszett, annak ellenére is, hogy Dani szüleinek tutyimutyisága eléggé idegesítő volt – de valóban nem lehet könnyű nehéz témákról, itt a zsidó gyökerekről, a holokausztról, gyerekekkel beszélgetni.
Nem egy összetett regény, de gyerek-szinten, bevezetésnek, rávezetésnek, érzékenyítésre szerintem alkalmas könyv.

>!
Ferger_Jolcsi P
Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

Nagyon komoly témát boncolgat ez a kötet olyan módon, hogy az a gyerekeknek is élvezhető és érthető formában jelenjen meg. Mikor elkezdtem olvasni, még nem tudtam, miről fog majd szólni, nem olvastam el a fülszövegét, de lehetőség volt rá, hogy utazókönyvként olvashassam, így lecsaptam rá. És nem bántam meg, mert szerintem nagyon érdemes elolvasni ezt a kötetet. A holokauszt témáját boncolgatja, rávilágít arra, hogy nagyon sok ember, főleg a gyermekek nem is tudják, hogy mi történt akkor és nem árt, ha időben felvilágosítást kapnak róla, hogy ne kerülhessenek a tudatlanságuk miatt kényes helyzetekbe.

>!
Garbai_Ildikó P
Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

Felkavaró de mégis nagyon jó könyv ez. Holokauszt.. talán még ma is iszonyat nehéz ilyen témáról beszélni. Tudom rengeteg más borzalom is történt a világban de az nem megoldás ha nem beszélünk róla. Bár megértem hogy ha valaki nem akar vagy tud, mert a fájdalommal, tehetetlenséggel nehéz szembe nézni. Nagyon jó hogy ez a könyv megíródott. Kötelezővé tenném. Fel kell dolgoznunk ezeket és a gyereknek is ismerni kell, hogy ne tudjanak olyasmivel dobálózni amiről nem is tudják mit jelent. Ne történhessen ez meg soha többé. Ne címkézzük az ember társaikat…

>!
tmezo P
Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból

Azt gondolom beszélni kell róla a gyerekekkel, hogy mi történt 1944-ben, és ez a könyv szerintem nagyon jó alap lehet hozzá. Véleményem szerint a korosztály (5. osztály) is jól lett kiválasztva, és a papa általi mesélés sokkal érzékletesebb, mint akár egy iskolai történelem óra. A nem drasztikus módon való megmutatás nagyon szimpatikus volt, és a gyerekek számára pont „elegendő”.


Népszerű idézetek

>!
Bea_Könyvutca P

Vannak érzések, amiken nem olyan könnyű túllépni, bármennyire is vágyik rá az ember.

48. oldal

2 hozzászólás
>!
Nikolett0907 P

Mindenkinek tudnia kell, hogy mi történt 1944-ben. Hogy soha többet ne fordulhasson elő.

142. oldal

>!
Nikolett0907 P

– Vannak helyzetek, amikor nem elég, ha rendes vagy, és nem csinálsz semmit.

114. oldal

>!
Garbai_Ildikó P

Nem akarok olyan valakinek a barátja lenni,aki nem áll ki mellettem!

45. oldal

>!
tmezo P

A gúny hatásos eszköz a másik elnémítására, (…).

52. oldal

>!
Nikolett0907 P

Aztán beleszólt a világtörténelem. Ahelyett, hogy mi szóltunk volna bele a világtörténelembe.

55. oldal

>!
Nikolett0907 P

Igen, tudja, hogy minden ember egyenlő, hallotta már ezerszer. Előszeretettel pufogtatnak a felnőttek ilyen okosságokat, csak közben senkinek sincs fogalma arról, mit jelent.

34. oldal

>!
Garbai_Ildikó P

Aliz kopasz volt, sovány, de ettől még ugyanaz maradt volna. A szeme volt más. Eltűnt a szeméből az élet.

96. oldal

>!
Garbai_Ildikó P

Ijesztő volt, hogy bölcsebbnek érezte magát a felnőtteknél.

117. oldal

>!
Nikolett0907 P

Nehéz dolog gyereknek lenni, állapította meg Dani, ahogy végignézett az osztályon. Matekdoga meg lecke meg szülők meg főleg ez az egész így egyben. Az a jó, hogy a többiek is így vannak ezzel. Van ez a „mi”. Mármint a mi, mi együtt.

10. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Luca Cognolato – Silvia Del Francia: A láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével
Uri Orlev: Sziget a romok között
Eric Heuvel – Ruud van der Rol – Lies Schippers: Az igazság nyomában
Képes világtörténelem gyermekeknek I.
Katia Mrowiec – Michel Kubler – Antoine Sfeir: Isten, Jahve, Allah
Luciano Pacomio: Kis Bibliai Atlasz
Jane Yolen: Egyiptom hercege
Valeria Screwy: Miss Screwy csavaros árvái
Csukás István: Pom Pom meséi – Festéktüsszentő Hapci Benő
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! II.