A ​Montpelliertől Budapestig velocipéden 2 csillagozás

Igali Svetozár: A Montpelliertől Budapestig velocipéden

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Pallas, Budapest
84 oldal

Enciklopédia 3

Helyszínek népszerűség szerint

Róma


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Carmilla >!
Igali Svetozár: A Montpelliertől Budapestig velocipéden

Nem olyan jó, mint Igali másik könyve, hiányoltam belőle a már ismert, sajátos humorát, és túl hosszan elidőz a látnivalók bemutatásával az emberi jellemek ábrázolásának rovására. Kiderül az is, hogy Franciaországban kitűnőek az utak, Olaszországban pedig városon belül tilos kerékpáron ülve közlekedni. A lovak halálra rémülnek a velocipéd zörgésétől, a parasztok meg bámulva nézik. Az úton sokféle kalandba bonyolódik, de az utak minősége önmagában is elég nagy kihívást jelent, és bizony csúnya bukások, esőben bőrig ázások teszik emlékezetessé hősünk túráját.

Imre_Nagy_4>!
Igali Svetozár: A Montpelliertől Budapestig velocipéden

Az író az előszó alapján egy nagyon művelt, sokoldalú, bátor ember, akit foglalkoztatott a sport, a kihívások. Tetszett a régies, szabatos fogalmazás, álljon itt hát egy példa: „Vacsorámnál ismételtetni akartam halpaprikás adagomat, fájdalom, ez óhajom a kocsmárosné lábosának szűkkeblűsége folytán hajótörést szenvedett. ” Rövid kis útleírás, de azért megmutatja a korabeli viszonyokat. A történelmi és műemlék- leírások kissé szárazak, néhol fordítás nélküli francia mondatok vannak benne, de nekem mégis tetszett.


Népszerű idézetek

Carmilla >!

A vatikán muzeumában esett meg velem, hogy Rómában magyar szót hallottam. Egyik csarnokból a másikba haladva, piros ruhába öltöztetett kis papokkal találkozom. Praxiteles nőalakjait vették birálat alá – magyar nyelven, hogy senki meg ne értse. Nem árulom el mondott véleményöket, mert az a rózsákat is pirulásra késztetné.

48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Róma
Carmilla >!

Franczia területen bárhol hagytam gépemet, meg lehettem győződve, nem nyúl hozzá senki. Az olasz, ha nem tapogathatta, savanyú képet vágott.

57. oldal

Carmilla >!

Kérdezősködtem a város nevezetessége után, azt felelték, innen kitünőbb olajat árusítanak, mint Aixról. Nem érdekelt a dolog, fél óra mulva már az álmok üdítő országában velocipédeztem.

21. oldal

Carmilla >!

A mi köznépét illeti, dolgos, jómódú, józan nép.
Ime egy vonás mezőgazdasági rendszeréből: reggelenként a gazda előveszi a talyigáját s kihajt az útakra, azt összesepri s a nyert trágyát viszi ki a földjére.
Nem tagadom, hogy e trágyanyerési manövert szereti ünnep- vagy vasárnapokon végezni. Kettős munkát végzett, útat tisztított s földjét trágyázta. Nem feledhetem el megemlíteni, hogy ennek mennyire ellenkezőjére bukkantam itthon Paks és Kömlöd között, hol az úton elszórt trágyába elakadt gépem.

14. oldal

Carmilla >!

Minden valamire való városnak velocipéd-egylete, a tagok a vasárnapi vagy csütörtöki napokat használják fel a heti kirándulások eszközlésére. Ily kirándulások alkalmával a 70-80 kilométernyi útat 6-7 óra alatt szokták megtenni.

16. oldal

Carmilla >!

A hires bank a kaszinó épületében tartatik, maga az épület gyönyörű parkkal van körülvéve, a „London News”-ben már láttam egyszer lerajzolva, a képen egy öngyilkos hevert a porondon.
A kert most sem változott semmit, én csak a holt embert nem láttam, máskép az eredeti egészen hű volt a képhez. A kaszinó előcsarnokában két szobor vonta magára figyelmemet: Sarah Bernhardt „Táncza” és Doré „Zenéje”.

34. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gustave Doré · Sarah Bernhardt
Carmilla >!

…volt útamban minden, merészen kimagasló sziklák, melyekbe a sasok is csak gondolkodva csinálnak fészket…

34. oldal

Carmilla >!

Másik levelem tartalma még keservesebb hatást gyakorolt rám; egy gyermekkori pajtásom tudatja Pestről, hogy a velocipéd bizony nagyon kiment a divatból a magyar fővárosban, nem nagyon rokonszenveznek vele s végre, bizony nem valami nagy becsületemre válik, ha Francziaországból haza bicyclizem!

69. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Daniel Friebe – Pete Goding: Hegynek fel
Petőfi Sándor: Útirajzok
Vámbéry Ármin: Dervisruhában Közép-Ázsián át
Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén
Bánki Éva: Telihold Velencében
Zichó Viktor: Csoma útján két keréken
Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán?
Maderspach Viktor: Páreng-Retyezát
A bicziklizés tekervényes múltja
Dean Nicholson: Nala, a mentett cica