Levelek 3 csillagozás

Ifjabb Plinius: Levelek Ifjabb Plinius: Levelek Ifjabb Plinius: Levelek Ifjabb Plinius: Levelek

Róma ​irodalmi „ezüstkorának” egyik legnevesebb írója, az ifjabb Plinius könnyed, sokszor utánozhatatlan eleganciával, megvesztegető, már-már rafinált egyszerűséggel ír. Egy-egy jól megválasztott jelzővel, odavetett megjegyzéssel vagy képsorral megjelenít, hangulatot teremt, atmoszférát idéz fel, helyzeteket állít elénk. Erdőről ír? Csak néhány szó, és szinte fülünkbe hangzik a fák susogása. Bírói tárgyalásról? Kurta félmondattal kitér egy fiatalemberre, akinek a tolongásban elszakadt a tógája, s máris magunk előtt látjuk a zsúfolásig tömött tárgyalótermet, rajtunk is átfut a hallgatóság feszült izgalma. A domitianusi terrorról? Apró jelenet, mégis hosszú elemzésekkel ér fel: ott ül számkivetésre ítélt barátjánál, a szolgák kimennek a szobából, a feleség is eltávozik, a házigazdából már kitörne a zsarnok elleni indulat, de – és ebbe majd kétezer év múltán is beleborsózik a hátunk – előbb még ösztönös, reflexszerű mozdulattal körülnéz, be van-e csukva az ajtó, nem hallgatják-e ki… (tovább)

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Írók, költők, gondolkodók, Bibliotheca Classica

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2000
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635472609 · Fordította: Borzsák István, Maróti Egon, Muraközy Gyula, Szepessy Tibor
>!
Európa, Budapest, 1981
422 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630723778 · Fordította: Muraközy Gyula, Szepessy Tibor, Maróti Egon
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1966
610 oldal · keménytáblás · Fordította: Borzsák István, Maróti Egon, Muraközy Gyula, Szepessy Tibor

1 további kiadás


Enciklopédia 7


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Orbantorgyan
Ifjabb Plinius: Levelek

Nem lehet nyilván úgy olvasni, mint egy regényt. Más a műfaj. De bele lehet gondolni, hogy latin auktorok között a régi idők diákjai eredeti nyelven olvasták a leveleket.
Különösen érdekesek nekünk, Krisztusban hívőknek a Jézus követőiről, a keresztényekről szóló részek.
Egy helytartó, a császár barátja írta ezeket a leveleket. Elsőrendű kortörténeti források ezek a levelek. Plinius sok mindenről tájékoztatja az udvart, így mi is rengeteget tanulhatunk a császárkori Róma viszonyairól a könyvből.

>!
emily
Ifjabb Plinius: Levelek

Betekintést nyerhetsz hogy az ókorban hogyan gondolkoztak az emberek, mi foglalkoztatta őket. Nem könnyű olvasmány hiszen több ezer éves de éppen ezért volt izgalmas számomra és persze azért mert végre nem egy 21.századi írón keresztül az ő véleménye és következtetései alapján ismerhettem meg az ókort, hanem közvetlenül.


Népszerű idézetek

>!
Sli SP

Hiszen festőt, szobrászt vagy más képzőművészt csak az tud igazán jól értékelni, aki maga is művész, s így a bölcset is igazán csak a bölcs tudja megérteni.

18. oldal, Első könyv, 10. Euphrates filozófus (Magyar Könyvklub, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: bölcs · művész
1 hozzászólás
>!
Sli SP

S Herculesre!, ahogy minden más jó dolog, úgy minden jó könyv is annál jobb, minél nagyobb.

28. oldal, Első könyv, 20. Hosszú legyen a szónoklat, vagy rövid? (Magyar Könyvklub, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: könyv
>!
cassiesdream

Amint mondják sokat kell olvasni és nem sokfélét.
(Aiunt enim multum legendum esse non multa.)

VII/9.

>!
Sli SP

Nem mehet ugyanis a művek rovására, hogy a szerző még él. Ha azokkal egy időben alkotott volna, akiket sose láttunk, vajon nem kutatnók-e fel nemcsak műveit, hanem szobrait is? S most azért, mert közöttünk él, megbecsülése és népszerűsége a közöny áldozata lesz? Ámde fonák és rosszindulatú tett csak azért nem csodálni egy csodálatra méltó embert, mert módunkban áll őt látni, megszólítani, hallani, megölelni, s nemcsak magasztalni, hanem szeretni is.

25-26. oldal, Első könyv, 16. A jó írót életében is megilleti az elismerés (Magyar Könyvklub, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: író
>!
Sli SP

Ha valakit faggatóra fogsz, „mit csináltál ma?”, körülbelül így válaszol: „Toga virilis-ünnepélyre voltam hivatalos, eljegyzésen vagy esküvőn vettem részt, ez végrendelete hitelesítésére, az a bíróságra, amaz tanácskozásra hívott.” S mindez látszólag fontos is aznap, mikor elvégzed, de mihelyt meggondolod, hogy nap nap után mást se tettél, üres hiábavalósággá foszlik. Hát még, ha vidékre vonulsz! Ott döbbensz csak rá igazán: „Hány napot elfecséreltem, és milyen semmiségekkel!”
Így vagyok én is, amióta laurentumi birtokomon olvasgatok vagy írok, vagy éppen egészségemet ápolom, a léleknek ezt a támaszát és hordozóját. Hallani sem hallok, mondani sem mondok olyasmit, amit később megbánhatnék; senki sem pletykál nekem másról, én sem szapulok senkit, legfeljebb magamat, ha nem megy elég jól az írás; se vágy, se félelem nem gyötör, semmiféle mendemonda nem nyugtalanít; csak saját magammal és könyveimmel társalgok…

16-17. oldal, Első könyv, 9. A vidéki élet dicsérete (Magyar Könyvklub, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: írás · könyv · olvasás
>!
Sli SP

(…) a becstelen emberek népszerűsége ugyanolyan ingatag, akár ők maguk…

12. oldal, Első könyv, 5. Regulusról, Domitianus rémuralmának kiszolgálójáról (Magyar Könyvklub, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: népszerűség

Hasonló könyvek címkék alapján

Gaius Suetonius Tranquillus: Suetonius összes művei
Velleius Paterculus: Róma története
Publius Cornelius Tacitus: Julius Agricolának életéről és erkölcseiről
Petronius Arbiter – Apuleius: Trimalchio lakomája / Az aranyszamár
Petronius Arbiter: Trimalchio lakomája
Publius Cornelius Tacitus: Agricola élete
Caius Plinius Secundus: A természet históriája
Publius Cornelius Tacitus: Agricola / Germania
Publius Cornelius Tacitus: Tiberius és kora (Kr. u. 14-19.)