Mildi ​meséi 35 csillagozás

ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi

A valaha igen népszerű, és méltatlanul elfelejtett író a 20-as években jelentette meg gyönyörű, romantikus mesefüzérét Mildi meséi címmel. A mesék az árva, jó és ártatlan Mildi hosszú vándorútjáról szólnak, aki sok-sok kaland és megpróbáltatás után elnyeri megérdemelt boldogságát.
A nagy mesekönyvet Kovács Tamás romantikus hangvételű egészoldalas illusztrációi díszítik.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Tarandus, 2012
192 oldal · ISBN: 9786155180156 · Illusztrálta: Pap Kata
>!
Tarandus, 2011
192 oldal · ISBN: 9786155180019 · Illusztrálta: Pap Kata
>!
Minerva, Budapest, 1984
178 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632232968 · Illusztrálta: Kovács Tamás

1 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 18

Most olvassa 2

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 22


Kiemelt értékelések

Uzsonna >!
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi

„Megyek, mert mindent meg akarok találni. Csodálkozni akarok! Örülni akarok! Szeretni akarok! Úgy akarok csodálkozni, hogy a térdeim letérdeljenek, az ujjaim szétnyíljanak. Úgy akarok örülni, hogy a szám sikongasson, a tenyereim tapsolva táncoljanak. Úgy akarok szeretni, hogy mindenki felém forduljon, mindenki fürödni akarjon a pillantásomban, hogy mindenki engem keressen, és én mindenkit megtaláljak!”
Így érdemes nekiindulni a zÉletnek Rengetegnek.
És még így sem habostorta minden…
Lányoknak Barbie és Disney helyett.

>!
Minerva, Budapest, 1984
178 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632232968 · Illusztrálta: Kovács Tamás
kaede>!
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi

Ez a könyv annyira gyönyörű, olyan jó olvasni, hangosan (nem magamban), a gyerekeknek. Csodaszép mondatokkal, egyszerűen beszippant. Hangulata van, varázsa. Kedvenc. Kár, hogy korábban nem találkoztam Mildivel, de talán pont így kellett történnie, hogy most, hangosan olvasva élvezhessem minden egyes szavát. Tényleg igaz, hogy amerre Mildi jár, ott boldogság van (nem pontosan idéztem, nincs nálam a könyv, de amikor Fafónál jár, ő mond neki valami ilyesmit). A második fejezet, a gombás, kicsit furcsa volt, de azóta a többi bőven kárpótolt mindenért (pedig még épp csak túljutottunk a felén).
Köszönöm a Tarandus kiadónak, hogy újra kiadta, ráadásul ilyen igényes, szép kiadásban!

Viki77>!
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi

Még most felnőtt fejjel is emlékszem arra a különleges gyermekkori hangulatra, ami körül lengte a könyv lapjait. Magával vitt egy varázslatos világba, amit nehezen tudtam otthagyni, miután véget ért a történet. Emlékszem, kétszer is kivettem a könyvtárból.

Hosszú idő óta a fejemben volt, hogy szeretném újraolvasni a történetet, de nem jutott eszembe Mildi neve, csak a könyv borítójára emlékeztem. Bármennyire is próbáltam rájönni (ahogy Micimackó mondaná a fejét kopogtatva: "Gondolkozz…gondolkozz!"), kinek a meséi varázsoltak el annyira még gyermekként, egyszerűen nem tudtam felidézni. Aztán ma véletlenül ráakadtam a könyvre itt a molyon.
Ezután az antikváriumokat fogom megrohamozni (mert a régi kiadás számomra felbecsülhetetlen értékű), hogy enyém lehessen gyermekkorom egyik meghatározó és abszolút kedvenc mesekönyve, MILDI MESÉI!
********************************************************************************************************
Sikerült beszereznem a régi a kiadást. Ma el is kezdem. Kíváncsi vagyok, vajon felnőttként milyen hatással lesz rám a történet.
********************************************************************************************************
Nagyon tetszett! Míg gyermekként teljesen bele tudtam magam élni Mildi szerepébe – kvázi én voltam Mildi – most felnőtt fejjel a kísérőjéül szegődve bolyongtam végig a Rengetegben. Gyermekként mindent szó szerint vettem, most megláttam a metaforák mögött megbúvó valóságot. Jó volt így is elolvasni.
Remélem, az új kiadás nagyon sok gyermekhez (és felnőtthöz) eljut majd.

16 hozzászólás
Viktória_László>!
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi

Gyerekkoromban olvastam Mildi meséit. A könyvben nem voltak színes képek, hanem kecses, egész oldalas, elbűvölő illusztrációk. Emlékeztem Mildire, ahogy áll az új ruhájában, amit Csocsoszán kis mesterei szőttek egyenesen a testére. És emlékeztem Mildire, ahogy térdel egy hatalmas golyó, Fontilla előtt, ujjai a gömbhöz érnek, és apró habok szökkennek elő az érintésére, hogy körbetáncolják őt.
Később már nem emlékeztem rá, hogy honnan vannak ezek a képek. Azt hittem, hogy álmodtam őket, mígnem egy napon a könyvtárban a kezembe akadt egy példány a könyvből, és azonnal felismertem. Kétszer volt meg, és kétszer tűnt el a könyv mellőlem. Harmadszorra nagyon sokáig kerestem, aztán feliratkoztam egy antikvárium várólistájára, és egyszer csak kaptam egy mailt, hogy valaki bevitt egy Mildi meséit, mehetek érte. Valamikor az V. C-s Balog Mónikáé volt. Most meg nálam van. Az íróról annyit tudok, hogy 1894-ben született, és 1929-ben halt meg. Több ifjúsági regényt is írt, és színházi rendezőként dolgozott.

1 hozzászólás
lilijan>!
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi

egészen misztikus, borzongató és szokatlan légkörű mesekönyv – semmi dizni, csak az elszállás…

Millázs>!
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi

Nem tudom … különös mese. Nagyon fantáziadús és elvarázsolt, minden fejezetben más hellyel és más népekkel ismerkedhetünk meg. Ez rendben is volt.
Mildi bemegy a Rengetegbe, de végül ki akar jutni, haza akar menni… és ennyi.
Nem nagyon találok tanulságot, mondanivalót, nem látom, mi is az igazi lényege ennek a történetnek, mit akar elmesélni valójában. „Hercegnős mese” régi köntösben. A fantáziavilágát viszont tényleg csak dicsérni lehet.

Gyerekkori énemet pedig legszívesebben fenéken billenteném a kitépett és összefirkált lapokért.

babiczad>!
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi

Csodaszép világba kalauzol el minket az író. Beszédes nevek, kalandok… Egyik kedvenc mesém!

Vörös_Édua IP>!
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi

Mildi, a főhősnő bátor és önfejű kislány, megy, amerre a szíve hajtja…
Egyike azoknak a könyveknek, amit sikerült a nagyi könyvtárából kimentenem.
Elvarázsolt és magával ragadott ez az abszolút időtálló történet. Az illusztrációk gyönyörűek, mikor először olvastam, tízéves korom körül, leálltam olvasás közben „felfedezni” a részleteket a rajzokon. (Sajnálom, hogy az új kiadást már a mai divathoz igazodó mainstream-rajzokkal illusztrálták, sokat veszített a bájából -és a friss olvasók is sokat veszítettek vele.)
Az már csak hab volt a tortán, hogy ugyanabban az évben adták ki, mikor születtem. :) Az egyetlen, ami zavart, hogy az egyik oldalon hibás volt a szöveg, s a könyvhöz hibaigazító lapot csatoltak. Ezt később beleragasztottam a hibás szöveg helyére.
Talán az első igazi fantasy-szerű történet, az első, ami igazán fájdalmat okozott, mégis elbűvölt.

Niki4>!
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi

Különleges, misztikus hangulatú könyv. Kislányként is nagyon szerettem, még álmodtam is Mildiről és a Lepkehercegről, de így felnőttként újraolvasva úgy gondolom, hogy Mildi története (akinek a neve is egész különleges) nem csupán mese, hanem egy belső, lelki fejlődéstörténet. A rengeteg az emberi psziché útvesztőit jelenti, a különböző birodalmak pedig élethelyzeteket és lelkiállapotokat.

zsoltika>!
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi

Jaj de jaj. Lehetne akár jó is, de nem az. A nyelvezete a baj? Vagy a történetszövés? Nem tudom, megőrültem hogy végig kellett olvassam, mert a lányomnak tetszett. 2/5


Népszerű idézetek

LuciFritz>!

Megyek, mert mindent meg akarok találni. Csodálkozni akarok! Örülni akarok! Szeretni akarok! Úgy akarok csodálkozni, hogy a térdeim letérdeljenek, az ujjaim szétnyíljanak. Úgy akarok örülni, hogy a szám sikongasson, a tenyereim tapsolva táncoljanak. Úgy akarok szeretni, hogy mindenki felém forduljon, mindenki fürödni akarjon a pillantásomban, hogy mindenki engem keressen, és én mindenkit megtaláljak!

23-24. oldal, A harmadik mese arról szól, hogy jutott Mildi a bagolykastélyba (Minerva, 1984)

bfg3 P>!

Aki fényessé tesz másokat, maga megfényesül!

88. oldal, A tizenegyedik mese arról szól, mit hallott Mildi Fafó fája alatt (Minerva, 1984)

Uzsonna >!

    Hirtelen sebes szél zúdult a ligetre. Belekapott a fák köntösébe, megrázta őket. Úgy fújt, süvöltött, hogy a fák sikoltozni kezdtek, ijedten zokogtak, nyögve verődtek egymáshoz. De a szörnyű szélroham addig rázta, didergette őket, míg egyszerre pattogni, zizegni kezdett a liget, a sok-sok virág engedett a szél tépdeső ujjának, lepattant a gallyáról. Nagy suhogás indult. Valamennyi virágköntös, mintha éles késsel fejtették volna le, úgy hullott alá sűrű esőben, míg úgy maradtak meztelenül a fák, csupasz ágaikat égnek meregetve.

95. oldal, A tizenkettedik mese arról szól, hogy ment Mildi keresztül Csikpén, Bongoron és a megtépett ligeten (Minerva, 1984.)

Kapcsolódó szócikkek: szél
Viktória_László>!

Valahogy nagy nehezen megtudtam ezeket a meséket. Sokat jártam, sokat hallgatóztam, míg megtudtam, mert kevesen tudják, s azok is titkolják. Pedig nem szabad titkolni azt, ami szép, hanem oda kell sietni mindenkihez és elmondani mindenkinek, csak azért, mert szép.

Mindezekben a mesékben egy leányka jár. Mondták, hogy Mildinek hívják; én is úgy mondom, Mildi. Elmondom, hogy milyen Ő, akiről annyi furcsa dolgot hallottam.

A haja barna. Úgy fénylik, mint este az arany. Befonva nincs, összetűzve sincs sehol, úgy bomladozik a vállára, az arcába is belebillen; olyankor félrecsapja a szeme elől. Az arca picit barna, mint kora nyáron, amikor a nap éppen csak, hogy meglátta a lányok arcát. A szája nem olyan csepp, mint a festett babáké, de a széle keskeny és ha fáj neki valami, összeszorítja, de sohasem panaszkodik. Ha pedig sír, hát a halántékán látszik a kis görbe halványkék erecske. A szeme nagyon nagy, mintha mindig csodálkoznék, de ha nevet, akkor megkeskenyedik, és csillogni kezd. A szemének a színét nem tudom megmondani. Sokan azt mondják, barna. De a barnaság, csak a szomorúság volt benne. Mások azt mondják, zöld. De a zöld, csak a fák fénye volt benne. Mások azt mondták, hogy kék. De az a kék nem volt más, mint a tündöklő kék ég benne. Én magam sem tudom, milyen a színe, csak azt tudom, hogy mikor néz, ragyog a szemében a sok-sok szeretet. Róla szólnak a mesék.

Sorjában olvassuk őket! Elölről és egyiket a másik után, mert csak akkor megyünk együtt Mildivel.

Előszó

bfg3 P>!

Akinek kincse és társai vannak, az elfelejtkezik a szívéről és ezer görbe úton jár.

86. oldal, A tizenegyedik mese arról szól, mit hallott Mildi Fafó fája alatt? (Minerva, 1984)

bfg3 P>!

Csak az a kincs az igazi, amely világít a népnek.

65. oldal, A nyolcadik mese arról szól, hogy kocsizott Mildi Csincsingán, a gyöngyréten (Minerva, 1984)

Kapcsolódó szócikkek: kincs
bfg3 P>!

– Köntösödnek köszönheted az életedet. Senki sem mer a selymedhez érni, mert bűbájos szőttes az; nem évül, nem szakad, rossz szándék sem ronthatja.

54. oldal, A hetedik mese arról szól, hogy szállt le Mildi a tó mélyébe, Zuhomir habkirály országába (Minerva, 1984)

bfg3 P>!

– (…) Ne légy olyan, mint Cilla, az oleánder lepke, aki megesküdött, hogy mézet szerez Lololától, az álnok kancsókavirágtól. De hogy belerepül merészen a kancsókába, hát Lolola lezárta a bűvös mézes kancsó fedelét és Cilla bennefulladt. Úgy járnál te is a szirmok szigetén. Nem jönnél soha vissza. Ne keresd a halált, mint a könnyelmű Cilla!
– Szép volt Cilla? – kérdé Mildi.
– Cilla szép volt, de gondatlan. Naphosszat álmodozott a dús réteken. Bolond volt és mindenki megszólta!
– De mindenki csodálta! – szólt Mildi.
– Mindenki esztelennek mondta, mindenki tudta, hogy rossz vége lesz! – kiáltott Zumilla.
– De mindenki róla beszélt, mindenki bátornak nevezte és mindenki irigyelte!
– Lehet! – felelte sötéten Zumilla –, de mindenki tudta, hogy vesztire tesz!
– De mindenki sajnálta, mindenki könnyet ejtett utána és mindig is emlegetik. Ugye?

31. oldal, A harmadik mese arról szól, hogy jutott Mildi a bagolykastélyba (Minerva, 1984)

Kaat>!

– Azt nem lehet. Ilyesmi nem volt soha sehol, hogy ruhát adjunk valakinek, aki nem lakik a városban.
Mildi merészen kiáltott:
– Ti egyebet sem csináltok, mint selymet. Annyi selyem van itt, hogy meg sem látszik, ha egy ruhát nekem szőttök belőle.
Csoszán így felelt:
– Az igaz. Itt annyi a selyem, mint sehol másutt. De mégsem lehet, mert hallatlan eset ez. Ne is kérj ilyesmit.

34. oldal, A negyedik mese arról szól, hogy ment Mildi Csoszánhoz a selyemligetbe (Minerva, 1984)


Hasonló könyvek címkék alapján

Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme
Paulon Viktória: Kisrigók
Szabó Magda: Tündér Lala
Bodor Attila: A tél menyasszonya
Csukás István: Süsü, a sárkány
Berg Judit: A Nádtenger télen
Lázár Ervin: Bab Berci kalandjai
Lázár Ervin: Berzsián és Dideki
Csukás István: Mirr-Murr kalandjai
Molnár Krisztina Rita: Maléna kertje