Ifj. Bertényi Iván (szerk.) · Boka László (szerk.) · Katona Anikó (szerk.)

Propaganda 1 csillagozás

politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a nagy háborúban
Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó (szerk.): Propaganda

Az ​Országos Széchényi Könyvtár 2016 januárjában kétnapos interdiszciplináris konferenciát szervezett annak a projektnek a keretében, mely az első világháború alatti hátországi propagandát és annak időbeli változásait, formáit és tendenciáit kívánta a különböző tudományterületeken megvizsgálni, s elsődlegesen a nemzeti könyvtárban 2015 őszén megnyílt nagykiállítás révén (illetve egyéb rendezvények és kiadványok segítségével is) a Nagy Háború centenáriumi évétől kezdve óhajtotta ezt az összetett tematikát a figyelem középpontjába állítani.

E sikeres tárlat által felvetett kérdésköröket a szűkebb szakmai területek képviselőivel megvitatandó szerveztük azt a tudományos konferenciát, melynek szerkesztett, válogatott tanulmányait tartalmazza e kötet. Kiadványunk különböző tárgyterületek – történettudomány, sajtótörténet, irodalomtörténet, művészettörténet – eredményeit kívánja összekapcsolni, s közel harminc írásban vizsgálni a hátországbeli propaganda alakváltozatait a… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
542 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632006604

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Cipőfűző>!
Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó (szerk.): Propaganda

Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó (szerk.): Propaganda politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a nagy háborúban

A kötet az Országos Széchenyi Könyvtár I. világháborús kiállításához kapcsolódó konferenciából nőtte ki magát, az Osztrák-Magyar Monarchiában, és főleg Magyarországon tapasztalt propaganda jelenségek képezik a gerincét. Sokszínű tematikával rendelkezik: hadiipar, sajtó és propaganda, az irodalom viszonyulása a háborúhoz és propagandisztikus vetületei, plakátok, térképek a propaganda szolgálatában, kereskedelem stb. A szerzők között szerepel történész, irodalomkritikus- és történész, művészettörténész. Tudományos szövegek, ezért hát természetesen néhol szárazabb nyelvezetűek.
Két témakör, a sajtó és az irodalom tárgyköreiben a háborúpártiak és a pacifisták szembenállása nyilvánul meg legmarkánsabban. És talán a könyv üzenete is leginkább ez, hogy a háború érkezésének örömujjongása közepette a háborúellenes oldal többé-kevésbé számkivetett lett a háborút üdvösnek tartók által, akik szerint „hályogos szemünket ez felnyithatja, s újfent nemzeti létünk tudatára ébreszthet, a társadalmi progresszió nemzetietlennek mondott eszméivel szemben” (350. oldal). A művészet, mint a kultúra vizuális tere, szintén egy nagyobb fejezetet kapott. Az első, és egyben legnagyobb részben a propaganda politikai és általánosan vett kulturális megnyilvánulásait mutatják be a kutatók.
Általános vélekedés szerint akkor alakult ki a modern értelemben vett propaganda, vált a manipuláció és agitáció eszközévé. Ilyenformán ez a könyv meglehetősen aktuális. Ha nem is a vizsgált eszközök tekintetében, hiszen manapság a TV és az internet verhetetlen a tömegek befolyásolásában, hanem a módszerek esetében. Szinte teljesen kontinuus. Félelemkeltés és önmagunk nagyszerűsítése, célunknak való létjogosultság szerzése.
Az egyik tanulmányban szerepel a vélt megoldás is az első világégés idején már nagyban pejoratív jelentéstartalmat kapott propagandára: „A béke fő eszköze a néptömegek alapos oktatása, a propagandával szembeni felvértezése.” (293. oldal) Hát ugye pont ez az, amit a manipulálni kívánó szerv, amely általában az irányító, el akar kerülni. Mint jól tudjuk ugyebár…

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Cipőfűző>!

[…] a szerbiai osztrák-magyar atrocitásokról és saját, 1914-es őszi élményeiről 1916-ban összefoglaló jelentést tett közzé a lausanne-i egyetem professzora, Rodolphe Archibald Reiss. […] Az áldozatok több ezres száma miatt Reiss ezeket nem ad hoc egyéni akciókként, hanem a balkáni fronton is megjelenő háborús pszichózis tömeges előfordulásaiként értékeli, okát pedig a félelemben látja. ahogy fogalmazott: „az osztrák-magyar katonák szerb területre érve, s látva azon embereket, kiket mindig is barbároknak állítottak be előttük, félni kezdtek. És valószínűleg e félelem által, azért, hogy ne őket mészárolják le, követték el első kegyetlenségeiket. Ám a vér láttán bekövetkezett az, amit többször volt alkalmam megfigyelni: az ember vérengző vadállattá változott. A kollektív szadizmus valóságos rohama kerítette hatalmába ezeket a csapatokat.”

34. oldal, Az első világháború - száz év távlatából (Romsics Ignác)

Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó (szerk.): Propaganda politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a nagy háborúban

Cipőfűző>!

[…] Az ellentétek szabdalta Európa a háború szükségességének elfogadásában kivételesen egységesnek bizonyult, a világégés közmegegyezéssel tört ki, és mindenütt kitörő örömmel fogadták. Úgy gondolták, ez is egy lesz a „békebeli háborúk” sorában, mint a megelőző évtizedek számos csetepatéja.

19. oldal, Volt egyszer egy háború (Gróth Gáspár)

Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó (szerk.): Propaganda politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a nagy háborúban

Cipőfűző>!

A 20. század elejére Európa elszokott a háborúktól és története talán legoptimistább korszakát élte. […]

19. oldal, Volt egyszer egy háború (Gróth Gáspár)

Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó (szerk.): Propaganda politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a nagy háborúban

Cipőfűző>!

A szultán által meghirdetett szent háború és a Törökországgal fennálló katonai szövetség közvetett módon belpolitikai vitákat is kiváltott Magyarországon. A háborús években napirendre került ugyanis az iszlám vallás egyenjogúsításának kérdése, ami elsősorban a boszniai muzulmánok miatt okozott fejtörést. Bár a magyar országgyűlés az 1916. évi XVII. tc. elfogadásával a világon elsőként ismerte el teljes jogúnak az iszlám vallást egy nem muszlim államban, Magyarországon is akadtak kétkedő hangok. […]

100. oldal, Székely Tamás: A szövetséges uralkodók kultusza Magyarországon az első világháborúban

Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó (szerk.): Propaganda politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a nagy háborúban

Cipőfűző>!

Az ellenségeskedés befejeződését követő években a történetírás elsősorban a felelősöket kereste, és – csodálatos módon – egyik nemzet történészei sem a maguk, hanem a rendszerint a volt ellenfél politikusaiban találták meg a vétkeseket. […]

25. oldal, Az első világháború - száz év távlatából (Romsics Ignác)

Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó (szerk.): Propaganda politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a nagy háborúban


Hasonló könyvek címkék alapján

Szakály Sándor (szerk.): Székesfehérvár, Magyarország és a nagy háború
Z. Karvalics László (szerk.): Az első világháború információtörténetéhez
Imre Gábor: A pokol tornácán
Mészáros Vilmos: Emlékeim az I. világháborúból
Kaba Eszter (szerk.): Háborús mindennapok – mindennapok háborúja
Ifj. Bertényi Iván – Boka László (szerk.): Propaganda az I. világháborúban
Szeredi Pál (szerk.): Jegyzőkönyv a Fiatal Írók József Attila Körének 1980. október 30-31-i tanácskozásáról
Ligeti Dávid – Vörös Boldizsár (szerk.): „…minden édenek neve vad poklokat büvöl…"
Bedécs Gyula: Szlovénia – Isonzó, Doberdó
Károlyfalvi József: 1916