A ​kaméliás hölgy 311 csillagozás

Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

Ifjabb Alexandre Dumas (1824-1895) szentimentális alkotása (1848) a kurtizánról, akinek a tiszta szerelem esélye is megadatott – bejárta a világot. Népszerűségét fölöttébb gyarapította Verdi ragyogó operazenéje (La Traviata), neves énekesek, illetve a filmváltozatokban színészegyéniségek kiemelkedő teljesítménye. A regény maga azok közé az irodalmi képződmények közé tartozik, amelyek érzelmi aureólába fogják és egyszerű, kongruens képlet szerint építik fel világukat. Mindennek és mindenkinek megvan a maga pontosan kijelölt, áttekinthető helye és szerepe, s az egyetlen nóvum, amit e művek felmutatnak az, hogy valami rosszról kiderül, alapjában véve jó.
Szerb Antal felhívja a figyelmet, hogy a Kaméliás hölgy nyomán megindult demi-monde regénydivatra mintegy keserű ellenhatásként nyúl Flaubert magasabb értelmezési hálóval a közkedvelt érzelmes témához.

Eredeti megjelenés éve: 1848

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Femina Európa · Lektúra könyvek Kriterion · Alexandre Dumas

>!
Míves Céh, Budapest, 2005
214 oldal · ISBN: 9632184270 · Fordította: Csergő Hugó
>!
Prospero, Budapest, 1994
288 oldal · keménytáblás · Fordította: Csergő Hugó
>!
Kriterion, Bukarest, 1990
192 oldal · ISBN: 9732601787 · Fordította: Csergő Hugó

11 további kiadás


Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Gautier Margit


Kedvencelte 36

Most olvassa 8

Várólistára tette 148

Kívánságlistára tette 46


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

„A gyermek kicsiny, és már magába zárja az embert, szűk az agy, mégis abban ütnek tanyát a nagy gondolatok, és mindössze egy kis pont a szem, mégis mérföldeket ölel át egy pillantással…”

Számos feldolgozást, volt szerencsém látni az elmúlt években.
Természetes volt tehát, hogy könyvben is megszeretném ismerni a történetet, még ha igazán újdonsággal nem is találkoztam.

Ez egy csodálatos, mély érzelmeken alapuló, romantikus történet, az igaz szerelemről és a szorosan hozzá kapcsolódó érzésekről, fantasztikus nyelvezettel.
Belemélyedésem odáig fajult, hogy az oldalak pörögtek az ujjaim között, kíváncsi voltam, hogy miképpen tudnak a múltról megfeledkezni és egy tiszta jővőre koncentrálni, de ami egyszer megtörtént kitörölhetetlen és nagyon mély sebeket hordoz a felszín alatt.

Igazán csodálatos egy történet, és igen csak úgy érzem, meghatározza jelen pillanatban a gondolataimat.

ppeva P>!
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

Elég megosztó könyv, engem is megosztott. Hol élveztem a korabeli élet leírását, hol bosszantónak találtam annak az életnek az üresjáratú felszínességét. Hol átadtam magam a melankolikus szerelmi történetnek, hol untam a szenvelgést. Hol felvilágosultnak és haladónak éreztem ifj. Dumast a prostitúció együttérző megközelítése miatt, hol úgy gondoltam, ő is csak egy a férfiközpontú társadalom férfitagjai közül, aki hatásos könnyeket ejt szegény szépséges kitartott lányokért, de az korántsem zavarja, ahogy a férfiak használják őket…
Mindenesetre érdekes kis olvasmány volt, és bár helyenként hosszúnak tűnt, végeredményben egész tömören rövid. Ugyanettől dupla ennyi oldalon biztos besokalltam volna.

gab001 P>!
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

Láttam már egy feldolgozását, így nem igazán tartogatott meglepetéseket, mégis örülök, hogy elolvastam. Az a típusú történet, ahol a lelki vívódáson, az érzelmeken van a hangsúly inkább, amit számomra a betűk könnyebben tudtak közvetíteni, mint a színészek. Annyira, hogy könnyekig meghatottak Margit levelei. Igazából Armand is közelebb került hozzám, hiszen az ő szemszögéből és magyarázataival olvashattam az eseményekről. Mégis Prudence karaktere fogott meg leginkább, bár cseppet sem kedvelhető, viszont olyan logikusan látja a világot, hogy nehéz az érveléseinek ellenállni. Ugyanakkor nagyon tetszett a könyv hangulata is, a pezsgő Párizs és a vidéki idill egyaránt. Elbűvölt.

>!
Európa, Budapest, 1965
250 oldal · Fordította: Csergő Hugó
Supercalifragilisticexpialidocio…>!
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

Évek óta kutatom a könyvet különböző antikváriumokban, hogy végre legyen egy saját példányom. Sok kutakodás árán, de sikerült, másodkézből, egy kedves molytól. Örök hálám, már a polcomat ékesíti!
Egészen az életem korai szakaszára visszanyúlik ez a történet. Biztos mindenkivel megesett, hogy a Nagymamájánal aludt időnként gyermekként, ahol az esték óhatatnaul a Duna televízó társaságában telltek. Ott láttam a fim változatot, már akkor beleszerettem, nem volt csoda az Elfújta a szél után. Akkoriban természetesen még nem sok mindent fogtam fel, csupán a mérhetetlen szerelmet, amit Armand érzett, a csodás virágot és a gyönyörű báliruhákat. Emlékszem a film végén, már akkor is sírtam.
Aztán könyvtárból sikerült kikölcsönöznöm. Nagy örömet okozott. Ugyanis imádom. Olyan mély, olyan tragikus, olyan valós. Egy különleges nő ez a bizonyos kamélis hölgy, igazán mély a karaktere.
Kedvencem lett, különleges szálak kötnek hozzá.

Nienna001 P>!
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

Hogy én mit nem szenvedtem ezzel a könyvvel! A spoiler fárasztott és unalmasnak találtam. Másfél hónapig telt elolvasni, mert be akartam fejezni, még akkor is ha nehéz. Már csak azért is, mert hivatkoznak erre a könyvre, úgyhogy emiatt mindenképpen megérte, a 19. században is emlegették. Huh, túl vagyok rajta. Végre! spoiler

4 hozzászólás
bürök>!
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

Az a nagy kőszívem, az. Eddigi olvasmányaim közül simán dobogós a legtöbb férfisírás /100 oldal kategóriában. Ehh, franciák…

1 hozzászólás
szilva81>!
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

Valódi romantikus történet az igaz szerelemről és a szorosan hozzá kapcsolódó érzésekről, csodás nyelvezettel, történet elbeszéléssel. Ittam az oldalakat, kíváncsi voltam, hogy tudnak a múlt eseményeire fátylat borítani és a jövő felé nézni, de akármennyire is akarjuk a megtörténtet nem lehet meg nem történtté tenni, az mindig lappang és személyiségtől függ, hogy fellázad e vagy csöndesen bennünk él tovább.
Gazdag és jól megírt érzelemábrázolása kiválóan vezetett végig a regényen, mondhatni a cselekménye maga az érzelmek tobzódása volt.

Tündérke >!
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

Nem nyűgözött le. Tipikus mexikói/argentin/stb telenovella, tizenkilencedik századi köntösben, régi nyelvezettel, alig vártam, hogy vége legyen és letehessem. Csalódott vagyok, mert többet vártam.

3 hozzászólás
Schildkröte P>!
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

Egy önzetlen, feláldozó szeretet rövid története, egy méltóságát megtartó nő életéről.
Nem tudom, mennyire igaz a történet, számomra teljesen megtörténtnek hat, így ha fiktív, akkor bizony az ifjabb Dumas kitett ennél a regénynél.
Plusz kedvelem, ha férfi szemszögből olvashatok el egy történetet, viszont ez a férfi épp csak megismerkedik huszonévesen a szerelem érzetével és annak önfeláldozó motivációjával, látszik esetlensége, féltékenysége, és küzdelme a nőért, akár a családjával szembeszállva is.
A kaméliás hölgyünk szemszögét nem ismerve csak az volt biztos, hogy élete utolsó időszakát szeretetben és megbecsülésben szeretné megélni, és szeretné a férfit megkímélni a végzettől. Ez a tény átitatja a regényt, melankóliás románccá alakítva, így kicsit lehangoló lehet, aki könnyebb olvasmányt szeretne olvasni.

Ákos_Tóth IP>!
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

Csúnya dolog az emberek indexelése művészeti alkotásokhoz való viszonyuk alapján, de ha van olyan mű, amivel ez lehetséges lenne, az pont A kaméliás hölgy. Az olvasók érzékenysége gond nélkül skálázható annak függvényében, hogy a regényt inkább fárasztónak, lassúnak, idegesítőnek, csöpögősnek, giccsesnek találják, vagy éppen hogy meghatódnak, lelombozódnak tőle, esetleg menthetetlenül belevesznek a világába, és maguk is Margit megtört szeretőivé és barátnőivé válnak. A magam részéről utóbbi csoportba sorolódtam be – rémesen tudtam szeretni a légkörét, azt a kettősséget, amivel a bujaság és a tisztaság egymásba fonódott, és ami körülvette ezt a bámulatos szerelmi történetet. Nyilván lehetne keresni a párhuzamot ifjabb Dumas felvilágosult, mélyen emberséges és kimondottan érzékeny felfogása, meg hányattatott gyermekkora, vagy akár még a kor liberálisai között is, akiknek hamarosan elvéreznek majd a forradalmai, de ez a regény a puszta szépségével is képes lebilincselni az olvasót, a mögöttes tartalom már csak hab a tortán, ínyencség azoknak, akiknek nem volt elég a könyv első oldalain már egyből halálraítélt szerelem története.

Komolyan foglalkoztat egyébként, miféle lelkivilág uralkodott a kor íróiban és olvasóiban – mai szemmel nézve sokan nyilván megrökönyödnek azokon az érzékeny jellemeken, akik feltűnnek például Dosztojevszkijnél, vagy Dumas-nál, és bár ekkor még nem kimondottan divat a férfiak feminin vonásokkal történő felruházása, azért akad náluk példa bőven ilyesmire. Tegye csak fel a kezét, akit nem ejtett zavarba a Lágy szív két főhősének incselkedése és szoros barátsága Dosztojevszkij elbeszélésében, vagy szegény Armand sírásai ebben a regényben. Kedvelem ezt a fajta hozzáállást, a boldogságból és szomorúságból, vagy például a köztes sóvárgásból fakadó, mindent felülmúló és nem elrejtett kínlódásokat… valahogy emberiek és őszinték, és olyasmit vesznek természetesnek, amit manapság inkább dugdosunk, nem vállalunk, véka alá rejtünk. Dumas ezzel a hangvétellel a kor szinte színpadinak tetsző stilisztikája mögött is őszintébb, mint sok modern lélektani mű.


Népszerű idézetek

ludovika>!

Mennyi boldog ember, s nem is tudják, hogy boldogok!

229. oldal

Cheril>!

Sokszor gyerekségek okozzák legnagyobb örömünket, és nagyon gonosz dolog semmivé tenni az ilyen örömöt.

90. oldal

Kalimpa>!

A gyermek kicsiny, és már magába zárja az embert, szűk az agy, mégis abban ütnek tanyát a nagy gondolatok, és mindössze egy kis pont a szem, mégis mérföldeket ölel át egy pillantással…

27. oldal (Európa, 1968)

monanna>!

Úgy vélem, csak az teremthet alakokat, aki már hosszan tanulmányozta az embereket, éppen úgy, mint ahogy idegen nyelvet sem beszélhetünk addig, amíg alaposan meg nem tanultuk.

(első mondat)

Nandi>!

Szánjuk a vakot, aki sohasem látta a napnak sugarait, a süketet, aki sohasem hallotta a természetnek zengzetes összhangját, a némát, aki sohasem tudta hangjával is megszólaltatni lelkét – miért rejtőzzünk hát az álszemérem ürügye mögé, és miért ne szánjuk a szívnek vakságát, a léleknek siketségét és lelkiismeretnek némaságát, amely megőrjítheti e szomorú szerencsétleneket, akik önhibájukon kívül képtelenek arra, hogy meglássák a jót, meghallják a Megváltót, és megszólaljanak a szerelem és a hit nyelvén.

Cheril>!

Szó sincs arról, hogy az élet kapujánál két oszlopot állítsanak fel „jó út” és „rossz út” felirattal, majd e figyelmeztetés után felszólítással forduljanak hozzájuk: „Válasszatok!” Sokkal inkább, mint Jézus tette, meg kell mutatni az utat, amely a második útra tévedteket visszatereli az elsőre. A legfontosabb, hogy az első pár lépés ne legyen túlságosan fájdalmas, és a megtérőknek útja ne legyen torlaszokkal elzárva.

24. oldal

Nandi>!

…azon nők számára, akiket nevelésük nem tanított jóra, Isten majdnem mindig két ösvényt tart fenn, amelyen hozzá eljuthatnak. Ez a két ösvény a szenvedés és a szerelem. Mindkettő rögös, aki rájuk lép, megsebzi.

Szelén>!

Bizonyára rosszat cselekedtünk születésünk előtt, vagy igen nagy boldogságot kell élveznünk halálunk után, hogy Isten a bűnhődés minden kínját s a megpróbáltatás minden fájdalmát végigszenvedteti velünk életünkben.

208. oldal (Anno kiadó)

Sziszandria P>!

A gróf gyönyörű művű órát húzott ki zsebéből és megnézte, hány óra.
– Ideje, hogy a klubba menjek – mondotta.
Margit nem válaszolt.
A gróf erre odahagyta a kandallót és Margithoz közeledett.
– Isten önnel, asszonyom.
Margit felkelt.
– Isten önnel, kedves gróf. Már indul?
– Igen, attól tartok, hogy untatom.
– Ó, ma sem untat inkább, mint más napokon. Mikor látom viszont?
– Amikor megengedi.
– Hát akkor Isten önnel.
Meg kell vallani, ez kegyetlenség volt.

55. oldal

Nócica>!

Isten önnel, kedves Margitom, nem vagyok elég gazdag ahhoz, hogy úgy szeressem önt, amint óhajtanám, sem elég szegény ahhoz, hogy úgy szeressem, amint ön óhajtaná.

132. oldal, 14. fejezet (Európa, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: Gautier Margit

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Victor Hugo: A nyomorultak
Gaston Leroux: Az operaház fantomja
Émile Zola: Hölgyek öröme
Gustave Flaubert: Madame Bovary
Charlotte Brontë: A lowoodi árva
Jókai Mór: Egy magyar nábob
Alekszandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin
Jane Austen: A klastrom titka
Puskin Sándor: Anyégin Eugén
Juliette Benzoni: A szökevény